Ho-ho-hósirató

Persze, hogy az, ezért is írtam, hogy ez a hajó már elment, nevetséges dolgokkal próbálják menteni a csaknem menthetetlent

Ó, robbanómotoros autók betiltása a legnagyobb bohócság, ami ebben a történetben van

Ez a “lófaszt sem akarok/tudok csinálni, de az legalább látványos legyen és jól sokan szopjanak” tipikus példája

Ez milyen térkép? Franciáknál pl. hiányzik pár régió ,vagy a pixel rossz a gépemen. Kiválik egy rész vagy állam vagy megye? Széthullik az eju? :-) Amúgy a gyártást ,forgalmazást ,használatot?
Nem belemenve mélyebben a dolgokba a megoldás az alkalmazkodás lesz,részünkről is. Ami lehet változással jár,de ez az ami örök.Nézőpont kérdése ,hogy mihez képest van melegedés.A tutit meg úgy is az érdekek döntik majd el ,na nem a miénk.Szóval a régi igazságok úgy is előtérbe kerülnek,lehet puffogni ,elégedetlenkedni ,de sodródni kell az árral. A lehetőség persze ott van az árral szembenre is...

Na még csak az kéne, hogy direkt hűteni kezdjék a légkört valami agyament procedúrával. Biztos nem vezetne vakvágányra....

Csakhogy ez abszolút nem a mi kezünkben van...
A térképen sötétkékkel azok az országok, melyek 2035-től betiltják a robbanómotort...

Szerintem a hajó már elment.
Lassan a geoengineering kell, hogy legyen a téma, azaz hogyan tudnánk hűteni a légkört...
De ez messzire vezet. 

Ennek a mostani helyzetnek van előnye is. Ha más nem, akkor legalább annyi, hogy nagyon úgy tűnik, hogy teljes mértékben át kéne gondolni a továbbiakat, mert különben úgy lábon lőjük magunkat, amit nem tudom, hogy heverünk ki. A Kárpát-medence időjárása egyébként is hajlamos volt a szélsőségekre, és ha ez még fokozódik, akkor tényleg benne leszünk, de nyakig. 

A talajban  élő  baktériumok,  gombák  stb.  sokasága,  hozza  létre  a  humusztartalmat, ami  nem  csak  a  víztartó  képességért,  de  a  makro - és  a  mikrotápanyagok  felvehető  állapotban tartásáért  is  felelős. Tudniillik  a  talajbaktériumok  egy komplex  anyagcsere-láncolatot  tartanak  mozgásban,  ezzel megfelelő  vegyértékre  hozva  a  kén,  foszfor,  nitrogén,  vas   stb. vegyületeket,  amelyek  közül  nem  mindegyiket  tudná  a  növény  hasznosítani,  de  így  tálalva  van  a  számára.(Szabó István Mihály:  Az  általános  talajtan  biológiai  alapjai) 
Amerikai  25  éves  tartamkísérlet  igazolta, hogy  a minimal  tillage és  biogazdálkodás  nem  csak  a  ráfordítás  2/3  részéből   tudott  működni,  hanem  nagyon -sokkal  kiegyenlítettebb  terméshozamokat  produkált,  kiemelkedően  a csapadékszegény években.  Konkrétan  ilyenkor  a  nagyüzemi - táblákon  sokkal  rosszabb  volt  a  termés,  mint a 20 éve -bio - táblákon.( Pimentel  D. et  al. 2005. Bio Science 55:573-582)
Ami  a  felhőket  illeti,  a  bemosódó vegyszerek  eljutnak  a  tengerek  sekély  vizeibe, és  ott  felborítják a  tápláléklánc  (talajban már fentebb  írtam)  egymást - tápláló  anyagcsere-hálózatát.  Ha  a  társaságból egy  szereplő  kiesik, mert  pl.  nem  bírja  a  nagyüzemi  antibiotikum szermaradékot,  nélküle  a  többi  is  éhezni  fog.  Mármost  ebben  az  élő  közösségben laknak  azok  a  szervezetek  is,  amelyek a  KÉNT  visszaforgatják  a  légkörbe,  és mint  tudjuk,  a  stratiform  felhők  ammónium szulfát  aeroszolra  képesek  kicsapódni, az  ammónium-szulfát  a  ködképző  mag  a  felhőképződésben.  A  kínálata  megszabja  a  rétegfelhők  élettartamát,  albedóját,  csapadék-szállító  képességét  (szlovén  vs. miskolci  eső...) és  ha  jól  működik  a  DMSO-ciklusnak  nevezett  kén-geokémiai  kör,  akkor  egész  földrésznyi  területeken mérsékeltebb  lehet  az  éghajlat,  mint  felhők  nélkül.  Ezért  nem  csak  helyben számít,  mennyi  műtrágya,  fertőtlenítő,  gyógyszer  mosódik  ki  a  gazdaságból,  de  távolhatása is  van.

Amúgy  régen  volt  nekünk  is  saját helyi  magyar  DMSO  ciklusunk,  pl.  Hortobágyon  és  a  szikes  tavainkban,  és  ugyanúgy  működött,  mint  a  tengerpartokon,  ezt  a  nyári  jelenséget  nevezték  őseink  MEDÁRD -napi  esőzésnek.

Senki sem várhatja el, hogy bárki ingyen, vagy ráfizetéssel termeljen. Mind megfizetjük az árát. 

Elolvastam a válaszaidat. A változás, ki fogja kényszeríteni a változtatást is. De ára lesz annak is. Csak úgy termelek én is, ha ki teszem előtte a csepegtetős tömlőt. Az a leg víztakarékosabb. 

Egy utolsó, aztán befejeztem a témát: a vízelvezető árkoknak nyilván nem a mostanihoz hasonló időszakokban van kiemelt szerepe, hanem akkor, amikor áll a víz a földeken. Megszokhattuk már, hogy amikor megnyitják a csapokat, akkor sok esetben átmegyünk a másik végletbe, áll a víz a táblán, sokszor hetekig nem lehet rámenni a földre, de amint mód nyílik rá, el kell végezni a munkákat. Nagyüzemi gazdálkodás, soktonnás gépekkel végzett munkák, és mi történik? A túl nedves talaj összetömörödik, mert nem tudott elfolyni a víz a beszántott csatornák miatt. Vízzáró rétegek jönnek létre (ehhez a szántás is hozzájárul), erre egy szárazabb időszakban jön egy felhőszakadás, és a lehullott csapadék nagy része szélsebesen lerongyol a tábláról, mert nem tud beszivárogni a mélyebb rétegekbe. Ez persze talaj- és domborzatfüggő, de messze nem példa nélküli. 
Na, befejeztem az eszmefuttatást. 

Még annyi a ciklonokkal kapcsolatban: nem a nagyüzemi mezőgazdaság miatt tűntek el a ciklonok, viszont ha már így alakult; nem lehet olyan módon gazdálkodni, mint amikor még ciklon-dominancia volt, de sokan még mindig nem veszik tudomásul, hogy át kéne gondolni a dolgokat. Ezért írtam, hogy a "mert így szoktuk" technológia ideje lejárt. Van egy csomó alternatív segítség, talajbaktériumok visszajuttatása a táblákba, talajvizsgálatokon alapuló célzott műtrágyázás, új művelésmódok bevezetése (pl. csak akkor szántani, ha nagyon muszáj), talajtakarás megoldása, stb. Ezek mind hozzájárulnak a talaj vízmegtartó képességéhez, ezen keresztül pedig befolyásolni tudják a mikroklímát. 

Én nem erre gondoltam. A műtrágyázásnak inkább a talajok leromlásához van köze, többek között az elsivatagodáshoz, a biodiverzitás csökkenéséhez, a talaj vízmegtartó képességehez. Nemrég volt egy kutatás Franciaországban, aminek az volt az eredménye, hogy az intenzíven művelt táblák esetében némelyik talaj már szinte teljesen elvesztette a humusztartalmát, szóval műtrágya nélkül már szinte semmi sem termett meg rajta. Én abszolút nem ledorongolásnak szántam, remélem nem rám gondoltál. Alapvetően nem a gazdákkal van a baj, ők csak teszik a dolgukat, ki jól, ki kevésbé. Szerintem a rendszer rossz, így, ahogy eddig ment, a továbbiakban nem tartható. Rengeteg olyan aspektusa van ennek, ami nem ezen fórum témája, de az látszik, hogy valamit tenni kell, mert ez csak tovább lök minket a szakadékba, és nemcsak az éghajlatváltozás kapcsán. 

Annak, hogy megszűntek az Atlanti óceán felől jövő nyugati ciklonok, amelyek még a hetvenes-nyolcvanas években domináltak, nem tudom, hogy mi köze a műtrágyázáshoz és a nagyüzemi termesztéshez? Ha csak nem annyi, hogy a műtrágya előállítás környezetszennyezéssel jár. A vízelvezető árkok oly sokaktól hallott, olvasott de én még nem láttam, beszántása meg épp víz visszatartó hatással kéne, hogy bírjon. Mi, itt a Dél Alföldön évtizedek óta kiabálunk, erre, itt, ezen a fórumon is, jön sokaktól a ledorongolás. Az egyik kollégám meg jó vicceket csinált a csapadék hiányt emlegető megszólalásaimból nem túl sok évvel ezelőtt. 

Kenya, a Villányi-hegység második legmagasabb hegyvonulatáról, a mészkőkúpként kiemelkedő kb. 400 méter magas Tenkes-hegyről, a Tenkes-hátról készült fényképe, és a gyakorlatilag a teljesen felégett, megperzselt lombozatú, aszálykárosult nyár végi erdőkép kapcsán, eszembe jutott Molnár Ábel környezetgazdálkodási-agrármérnök, ökológus, botanikus augusztus közepi, a Körös-Maros Nemzeti Park területén tett terepi bejárása során készített,  "kissé döbbenetes erejű" és sok mindenről árulkodó fotói.
Nyers, képi valóság a dél-alföldi kollégák korábbi súlyos aszály leírásairól. Ha valaki nem tudná elképzelni ez, hogy is néz ki...
A kolléga erdőssztyepp specialista.
A sok éves megfigyeléseik alapján a vidéken megállíthatatlanul tör előre a sztyeppesedés, a sztyepp klíma kialakulása...
Íme néhány kiragadott fényképe, a jelenlegi állapotok dokumentálásáról. (Fotók: Molnár Ábel Péter).

Telepített tölgyes...

A vidék, legidősebb tölgyese...a kb. 200 éves fák dőlnek össze...koronaszáradás, törés...

   
Löszgyep....ennek itt még zöldellni kellene kissé...nevezzük csak sztyeppének...

Nagy Zsombék-mocsár...2024.aug. 13.

Így kellene kb. kinéznie..augusztusban ilyen tájt...