Ho-ho-hóváró

Mondtam, moslékkorszaknak hívom ezt az esős, enyhe telű, száraz, hideg tavaszokkal jellemezhető éveket. 

Mondtad ezt volna idén tavasszal, mikor mind a három tavaszi hónap átlag alatti hőmérsékletű volt, március kissé, április, május jóval átlag alatt, és a komolyabb melegedés szinte mindig a jövő héten érkezett, úgy június elejéig.

Idei év is a melegebb évek között fog helyet foglalni, de pl. a 2020-as vagy 2019-es kiugróan meleg évek után megfigyelhető volt idén, hogy jóval gyakrabban volt átlag alatt vagy átlag körül a T. Mint ahogy az ősz folyamán, és eddig decemberben is.

Kevésbé a havak maradtak meg bennem mint inkább az hogy szinte minden télen tudtunk korizni a befagyott tavak jegén és nem egy- két napig. Persze nem vezettem róla statisztikát.

Havat nem tudom megunni, bocs, felőlem egész évben is lehetne, mégsem bosszant vagy keserít el ha nem jön. És egy szóval nem írtam, hogy ne lenne kevesebb havas helyzet, mint régen. Annyit írtam, hogy régen is megvoltak a modell bukták, és régen sem volt annyira sok havas helyzet, mint ahogy érzed (száraz tények nélkül).

Igaz, bizony. És mindig is igaz volt.Apám gyerekkora egy részét (40-es évek)  Nagyszőlősön töltötte. Makóról költöztek oda 39-ben. Ha odalenn taknyosra sikerült is  a karácsony, fenn mindig télies volt. Több olyan vonatútról is beszámolt, mikor az esős időt Szatmárnémeti táján havazás váltotta fel.

Nem fogok vitatkozni, és nem is szeretek, de én úgy nőttem fel, hogy kitudtam élvezni a tél örömeit. Most meg vannak gyerekek akik a havat a tv-ből ismerik. Az meg, hogy nem tudod értelmezni, hogy untuk, pedig az ember sokszor van olyan, hogy meg un valamit valami ok folytán. 

"a statisztikákra nem adok" = A tényeket leszarom... 
"már untuk a sok havat": Ezt sajnos én nem tudom értelmezni... 
"Akárhogy is statisztikázunk": statisztikázni nem lehet akárhogy, a statisztika fix.

Hát nem tudom, és én már a statisztikákra nem adok. Volt olyan, hogy már untuk a sok havat, most meg vannak gyerekek, akik telente jó, ha egyszer tudnak játszani a hóban. Akárhogy is statisztikázunk ilyen max 10-ből 1 fordult elő felém, hogy december 17-ig ne esett volna le megmaradó hó. Az utóbbi teleken ez már egyre gyakori sajnos, és eltolódik januárra. 

Szerintem meg ez a része nem igaz, de ez csak az én véleményem:
"Régen, ha mutatta, és volt rá esély meg is történt többnyire az akció". Szerintem régen is sok sok bukta volt.
Az idő mindet megszépít, ezt érdemes figyelembe venni, és száraz statisztikai adatokra támaszkodni.

Pedig többnyire igaz. Lehet nálad ott délen más volt akkoriban is, de itt Kárpátalján szokatlan ez síkvidéken.

Amúgy így gyerekkorom teleire visszaemlékezem 1984 születésű vagyok, és nagyon ritka volt, hogy december közepén ne szánkóztunk volna egy jót, vagy ne hógolyó csatáztunk volna. Voltak esetek amikor novemberben pl Erzsébet vagy épp Katalin tájékán is többször esett a hó még ha nem is maradt meg. Vannak itt a fórumon tőlem idősebbek meg tapasztaltabb emberek, és szerintetek miért van az, hogy amikor egy adott időponthoz elérkezünk, hogy tél legyen miért változik meg minden az ellenkező irányba. Pedig a lehetőség meg van a hideg magok kialakulnak, és napokig mutatja, hogy célba vesz minket, és lásd mint most Karácsonyi időszak vagy épp az elmúlt Mikulás, mert azt is mutatta egy jó ideig, hogy szánon jöhet. Miért van ez? Régen, ha mutatta, és volt rá esély meg is történt többnyire az akció. Most miért változik minden ellenkező irányba, mikor a lehetőség folytonosan adott? Most meg a 8 éves kisfiammal nincsen lehetőség egy jót szánkózni vagy hóembert építeni, ami a gyerekeknek nagy élmény. Persze a hegyekben más, de én nem ott élek, és nincsen mindig lehetőségem, hogy felmenjek a Kárpátokba.