Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Engem a folyamat sebessége döbbent meg. Hozzáteszem, csakúgy, mint mindenkinek, nekem sincs halvány lila segéd fogalmam róla, hogy kilengést látunk, vagy trendet, csak erős gyanúm van, hogy trend, amibe beleférnek a kilengések is. Mindenesetre izgalmas lesz az elkövetkezendő pár év(tized).
A probléma itt az, hogy néhány szélsőséges esemény(sorozat) képes minket magunkat is rettentően szélsőségesen befolyásolni a dolgok megítélésében, és ez mindkét irányban igaz. Azaz hozhatunk fel természetesen számos kiragadott példát a 10-es meg a 70-es évekből, vagy a Réthly-könyvekből, hogy ekkor és ekkor mennyire nem volt tél, virágzott a nem tudom én milyen növény januárban stb., és ugyanígy, de bezzeg 2018. március 1-jén -25 fok is előfordult, és így tovább. Ezek az egyedi, kiragadott esetek mind könnyen tévútra visznek minket, mert egy hosszabb időszak (évek, évtizedek) tendenciájáról nem sok mindent árulnak el.
Ezért szoktam én rendszeresen hosszabb periódusok átlagait idecitálni, ahogy azt többször is olvashattátok tőlem.
Ezek pedig egyelőre azt mutatják, hogy az utolsó évtized telei mind középhőmérséklet, mind hőmérsékleti küszöbnapok, mind havas csapadék, mind hótakaró szempontjából roppant gyengére sikerültek - még egyszer hangsúlyozom, hosszabb időszak ÁTLAGÁT figyelembe véve.
Ebbe ettől még természetesen bőven beleférnek az általad is említett keményebb helyzetek, de a folyamatok, a tendenciák inkább aggasztóak most, mint szívderítőek, szerintem.
Mert rendben van az, hogy olykor belefutunk egy 2017 januári felállásba vagy egy márciusi vastagabb hótakaróba, ha közben viszont egész téli hónapok mennek el úgy, hogy nemhogy a hótakaró, de még a havas csapadék, sőt olykor már az egyszerű fagyos nap kialakulása is ritkaságszámba megy. És igen, tudom, ez utóbbiak is belefértek akár a keményebb téli korszakok idején is, nemcsak a 10-es, 70-es stb. években - a mi klímánk már csak ilyen. A gond az arányok eltolódásával van, vagyis amikor ezek az esetek kerülnek túlsúlyba, és mostanában sajnos ez történt.
Ahogy a múltkor is írtam, persze meglátjuk, mit hoz a jövő, de amellett kitartok (mert a számok egész egyszerűen ezt bizonyítják), hogy a mögöttünk hagyott évtized telei többéves ÁTLAGBAN a leggyengébbek közül valók a mérések kezdete óta - legalábbis Magyarországon biztosan. (És ezzel most az olaszországi, angliai stb. helyzetről semmit nem mondtam, de ez nem is volt jelen hozzászólás célja.)
Ezért szoktam én rendszeresen hosszabb periódusok átlagait idecitálni, ahogy azt többször is olvashattátok tőlem.
Ezek pedig egyelőre azt mutatják, hogy az utolsó évtized telei mind középhőmérséklet, mind hőmérsékleti küszöbnapok, mind havas csapadék, mind hótakaró szempontjából roppant gyengére sikerültek - még egyszer hangsúlyozom, hosszabb időszak ÁTLAGÁT figyelembe véve.
Ebbe ettől még természetesen bőven beleférnek az általad is említett keményebb helyzetek, de a folyamatok, a tendenciák inkább aggasztóak most, mint szívderítőek, szerintem.
Mert rendben van az, hogy olykor belefutunk egy 2017 januári felállásba vagy egy márciusi vastagabb hótakaróba, ha közben viszont egész téli hónapok mennek el úgy, hogy nemhogy a hótakaró, de még a havas csapadék, sőt olykor már az egyszerű fagyos nap kialakulása is ritkaságszámba megy. És igen, tudom, ez utóbbiak is belefértek akár a keményebb téli korszakok idején is, nemcsak a 10-es, 70-es stb. években - a mi klímánk már csak ilyen. A gond az arányok eltolódásával van, vagyis amikor ezek az esetek kerülnek túlsúlyba, és mostanában sajnos ez történt.
Ahogy a múltkor is írtam, persze meglátjuk, mit hoz a jövő, de amellett kitartok (mert a számok egész egyszerűen ezt bizonyítják), hogy a mögöttünk hagyott évtized telei többéves ÁTLAGBAN a leggyengébbek közül valók a mérések kezdete óta - legalábbis Magyarországon biztosan. (És ezzel most az olaszországi, angliai stb. helyzetről semmit nem mondtam, de ez nem is volt jelen hozzászólás célja.)
Igen így tényleg pontatlan ahogy írtam mert tényleg német még hivatalosan közép Európa de legyen akkor a Kárpát medence 
Mindenestre remélem hogy nem ez a pontatlanság fog megmaradni abból amit írtam
Dehát szabad világ van mindenki azt hisz el amit akar úgyis a végeredmény a lényeg
Mindenestre remélem hogy nem ez a pontatlanság fog megmaradni abból amit írtam
Dehát szabad világ van mindenki azt hisz el amit akar úgyis a végeredmény a lényeg
Mutass olyan dél-olaszországi -10 fokos 850-es térképet, ahol közben nálunk nincs tél.
A hideg oda vagy rajtunk keresztül tud lemenni, mint ahogy 2015. január elején Link
Vagy ha nyugatról jut oda a hideg, akkor világvége van Link
Hozzátteszem, régebben 50-100 év eltelt úgy, hogy nem havazott Szicíliában, mert ezek a direkt hidegbetörések észak-északkeletről nem tudtak lemenni odáig.
Jellemzően nyugatabbi pályán zúdultak le, mediterrán ciklon képződött, azok meg már keveredve a Földközi-tengeri levegővel, kevésbé szoktak hideget és havat okozni Dél-Olaszországban.
Mint pl. 2017 januárban is rajtunk keresztül ment le a hideg Link
Itt nálunk nuku hó, Dél-Olaszországban nyakig hó.
Dél és középolaszországi gyümölcstermelő ismerőseimnek tele a tökük a sok hóval, mondják, hogy régen ennyi hó nem esett ott.
Itt nálunk Magyarországon meg kevesebb esik.
A hideg oda vagy rajtunk keresztül tud lemenni, mint ahogy 2015. január elején Link
Vagy ha nyugatról jut oda a hideg, akkor világvége van Link
Hozzátteszem, régebben 50-100 év eltelt úgy, hogy nem havazott Szicíliában, mert ezek a direkt hidegbetörések észak-északkeletről nem tudtak lemenni odáig.
Jellemzően nyugatabbi pályán zúdultak le, mediterrán ciklon képződött, azok meg már keveredve a Földközi-tengeri levegővel, kevésbé szoktak hideget és havat okozni Dél-Olaszországban.
Mint pl. 2017 januárban is rajtunk keresztül ment le a hideg Link
Itt nálunk nuku hó, Dél-Olaszországban nyakig hó.
Dél és középolaszországi gyümölcstermelő ismerőseimnek tele a tökük a sok hóval, mondják, hogy régen ennyi hó nem esett ott.
Itt nálunk Magyarországon meg kevesebb esik.
De láttam, viszont ahogy írtad is, ilyenkor általában Németországon keresztül szakad le oda a hideg, ami pedig Közép-Európa része. Link Persze van olyan, amikor északnyugatról, az óceán felől jön a hideg, és az generál medit, csak az meg nem annyira hideg, mert közben felmelegszik a légtömeg víz felett.
Bár mondjuk mindegy, igazából ez volt talán a legkisebb probléma abban a hozzászólásban.
Bár mondjuk mindegy, igazából ez volt talán a legkisebb probléma abban a hozzászólásban.
Link
De lehet akár Spanyolország is ha Olasz már nem midig fér bele Szaharával együtt
Persze hivhatjuk elcseszetnek is
De lehet akár Spanyolország is ha Olasz már nem midig fér bele Szaharával együtt
Persze hivhatjuk elcseszetnek is
Nem láttál még olyat hogy Németország, Franciaország és Olaszországba hideg van havazik de közép Európába jóval melegebb van? Mert ha nem akkor az jó vicc
Egy verzió :
A Brit ciklon leforgatja a hideget Spanyolországon át a Szaharába.
Onnan pedig csak egy ugrás az olasz csizma.
A Brit ciklon leforgatja a hideget Spanyolországon át a Szaharába.
Onnan pedig csak egy ugrás az olasz csizma.
"pl Olaszországig jut le közép Európát kihagyva"
Na egy ilyet azért megnéznék, mert erre még sosem láttam példát.
Na egy ilyet azért megnéznék, mert erre még sosem láttam példát.
Én meg azt nem értem hogy akik nem hiszik el hogy globális felmelegedés van azok hogy nem értik meg, hogy attól hogy bizonyos helyeken hideg van miért is van?
Mert a velejárója hogy olyan helyeken lesz hideg ahol eddig nem volt jellemző. A globális felmelegedés azt okozta hogy megváltoznak az áramlások. Egyszerűen a hideg kisebb területre tud koncentrálódni és nem Európa nagyobb részét fogja elárasztani hanem csak egy kisebb területet pl Olaszországig jut le közép Európát kihagyva és persze ezek a hidegleszakadasok kis mennyiségűek ezért egész tavaszig elhúzodik, megnehezitve a mezőgazdasági munkákat. Persze lehet mondani hogy csak apró dolgokon múlik hogy nincs nálunk tél persze mivel a globális felmelegedés lassú, lassú folyamatos munkát végez. Ezért nehéz észre venni. Tényét tagadni kár mivel annyi tényező van a Földön ami hozzásegiti. Ez kB olyan mintha egy szobába beraknék egy fűtőtestett és azt mondanám hogy úgy sem lesz itt meleg.
Mert a velejárója hogy olyan helyeken lesz hideg ahol eddig nem volt jellemző. A globális felmelegedés azt okozta hogy megváltoznak az áramlások. Egyszerűen a hideg kisebb területre tud koncentrálódni és nem Európa nagyobb részét fogja elárasztani hanem csak egy kisebb területet pl Olaszországig jut le közép Európát kihagyva és persze ezek a hidegleszakadasok kis mennyiségűek ezért egész tavaszig elhúzodik, megnehezitve a mezőgazdasági munkákat. Persze lehet mondani hogy csak apró dolgokon múlik hogy nincs nálunk tél persze mivel a globális felmelegedés lassú, lassú folyamatos munkát végez. Ezért nehéz észre venni. Tényét tagadni kár mivel annyi tényező van a Földön ami hozzásegiti. Ez kB olyan mintha egy szobába beraknék egy fűtőtestett és azt mondanám hogy úgy sem lesz itt meleg.
Nem tudjuk, hogy egy természetes melegedési folyamat hogyan zajlik, pontosabban hogy ez a mostani hogyan zajlik, mivel ráfogjuk az emberi szennyezésre.
Viszont amikor régebben voltak melegedések, amikor még nem volt emberi szennyezés, azok hogyan lehettek?
Illetve milyen módon mentek végbe?
Dél-Olaszországban az elmúlt 10 évben olyan súlyosságú károkat okoztak a hidegek a mezőgazdaság egyes szektoraiban, hogy a globális felmelegedés mellett nehézkessé vált a termesztés.
2010 körül volt egymás után két év, ami Angliában a mérések kezdete óta két leghidegebb tél volt.
Egyébként a 2012-es február is durva volt.
1996 és 2006 között kemény és havas telek voltak, már bőven a globális felmelegedésben, akkor azok hogyan lehettek?
1910-20 közötti időszakban valóban a hó több volt, most az elmúlt 5-6 évben valóban kevesebb.
A szerencse(?) is az enyheség mellé állt, voltak havak amikor vagy hideg volt és nem derült ki az ég, vagy nem volt hideg, vagy hideg volt, kiderült csak hó nem volt, ritkán jött össze tartósan derült idő hótakaróval.
Utoljára 2005 februárjában, meg is látszik.
Például 2013 január-február-márciusban komoly havak voltak, de nem bírt kiderülni és nem bírt komoly és tartós hideg lenni.
Az idei április hidegek télen komoly hidegekkel jártak volna.
2015 utolsó és 2016 első napjaiban 2 napon múlt, hogy nem jött be ránk északkelet felől -20-as 850-es hidegmag Link , mert előbb érkezett egy nyugati ciklon, ami visszanyomta.
2 napot késik vagy egy kicsit gyengébb a nyugati ciklon, akkor rotty van.
Helyette mondjuk -8 fokban havazott.
Ilyenek tud múlni.
Az elmúlt években nem jött össze néha apróságokon múlt.
A 2000-es évek elején összejött.
Meg a jövőben is össze fog jönni, idő kérdése.
Viszont amikor régebben voltak melegedések, amikor még nem volt emberi szennyezés, azok hogyan lehettek?
Illetve milyen módon mentek végbe?
Dél-Olaszországban az elmúlt 10 évben olyan súlyosságú károkat okoztak a hidegek a mezőgazdaság egyes szektoraiban, hogy a globális felmelegedés mellett nehézkessé vált a termesztés.
2010 körül volt egymás után két év, ami Angliában a mérések kezdete óta két leghidegebb tél volt.
Egyébként a 2012-es február is durva volt.
1996 és 2006 között kemény és havas telek voltak, már bőven a globális felmelegedésben, akkor azok hogyan lehettek?
1910-20 közötti időszakban valóban a hó több volt, most az elmúlt 5-6 évben valóban kevesebb.
A szerencse(?) is az enyheség mellé állt, voltak havak amikor vagy hideg volt és nem derült ki az ég, vagy nem volt hideg, vagy hideg volt, kiderült csak hó nem volt, ritkán jött össze tartósan derült idő hótakaróval.
Utoljára 2005 februárjában, meg is látszik.
Például 2013 január-február-márciusban komoly havak voltak, de nem bírt kiderülni és nem bírt komoly és tartós hideg lenni.
Az idei április hidegek télen komoly hidegekkel jártak volna.
2015 utolsó és 2016 első napjaiban 2 napon múlt, hogy nem jött be ránk északkelet felől -20-as 850-es hidegmag Link , mert előbb érkezett egy nyugati ciklon, ami visszanyomta.
2 napot késik vagy egy kicsit gyengébb a nyugati ciklon, akkor rotty van.
Helyette mondjuk -8 fokban havazott.
Ilyenek tud múlni.
Az elmúlt években nem jött össze néha apróságokon múlt.
A 2000-es évek elején összejött.
Meg a jövőben is össze fog jönni, idő kérdése.
"A mostani évtized után az volt a 2. legenyhébb évtized, Antibulvár írta a múltkor a fórumon."
Az lehet hogy az 1910-20 enyhe évtized volt ennek ellenére a hótakarós napok száma 20%-al volt több akkor Budapest külterületen mint az elmúlt évtizedben. Ez nálam jelentős eltérésnek számít hogy nálad is azt nem tudom.
"Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek."
"Akkor az 1910-1920 közötti telek enyhesége is a globális felmelegedéssel járó tendencia miatt volt?
Illetve az 1996-2006 közötti hidegebb telek hidegsége is a globális felmelegedéssel járó tendencia miatt volt?"
Persze hogy voltak enyhe telek, ezt nem vitattam. Nekem is meg van Réthly gyűjteménye, forgattam eleget. Csakhogy az enyhe telet/teleket hamar követte/követték zord és havas tél/telek. Ez most miért nincs így? Az utolsó 10 télből csak egyet neveznék némi jóindulattal zordnak ( 2016/17 ), más kérdés hogy itt a Dunántúl északi felén a havas kitételnek már nem felelt meg.
Mi a helyzet a nyarakkal? Az utolsó 10 mind pozitív anomáliával zárt de lehet még több évet is talán visszamenni az időben.Ha csupán természetes folyamatokkal magyarázzuk a melegedést nem kellett volna már egy hűvös nyárnak érkeznie? Amikor egy évszak átlaghőmérséklete az utolsó 40 évben majnem 2 fokot emelkedik. Amikor 7 milliárdan élünk a bolygón és az üvegházhatású gázok koncentrációja az egekben pont ekkor lennénk egy természetes melegedési szakaszban? Amikor a tudósok jelentős része egyetért azzal hogy mindezért ( legalábbis nagyrészben ) az ember felelős. Ők mind a csúnya GW lobbi szekerét tolnák nem kevés ellenszolgáltatásért cserébe? Nem túl sok itt a véletlen? Nem leszek itt népszerű ezzel a hozzászólással de azért le mertem írni véleményemet/ kételyeimet. Remélem nem ütközött semmilyen szabályzatba.
Béke
Az lehet hogy az 1910-20 enyhe évtized volt ennek ellenére a hótakarós napok száma 20%-al volt több akkor Budapest külterületen mint az elmúlt évtizedben. Ez nálam jelentős eltérésnek számít hogy nálad is azt nem tudom.
"Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek."
"Akkor az 1910-1920 közötti telek enyhesége is a globális felmelegedéssel járó tendencia miatt volt?
Illetve az 1996-2006 közötti hidegebb telek hidegsége is a globális felmelegedéssel járó tendencia miatt volt?"
Persze hogy voltak enyhe telek, ezt nem vitattam. Nekem is meg van Réthly gyűjteménye, forgattam eleget. Csakhogy az enyhe telet/teleket hamar követte/követték zord és havas tél/telek. Ez most miért nincs így? Az utolsó 10 télből csak egyet neveznék némi jóindulattal zordnak ( 2016/17 ), más kérdés hogy itt a Dunántúl északi felén a havas kitételnek már nem felelt meg.
Mi a helyzet a nyarakkal? Az utolsó 10 mind pozitív anomáliával zárt de lehet még több évet is talán visszamenni az időben.Ha csupán természetes folyamatokkal magyarázzuk a melegedést nem kellett volna már egy hűvös nyárnak érkeznie? Amikor egy évszak átlaghőmérséklete az utolsó 40 évben majnem 2 fokot emelkedik. Amikor 7 milliárdan élünk a bolygón és az üvegházhatású gázok koncentrációja az egekben pont ekkor lennénk egy természetes melegedési szakaszban? Amikor a tudósok jelentős része egyetért azzal hogy mindezért ( legalábbis nagyrészben ) az ember felelős. Ők mind a csúnya GW lobbi szekerét tolnák nem kevés ellenszolgáltatásért cserébe? Nem túl sok itt a véletlen? Nem leszek itt népszerű ezzel a hozzászólással de azért le mertem írni véleményemet/ kételyeimet. Remélem nem ütközött semmilyen szabályzatba.
Béke
1920-as évek telei 0.43 C-al voltak hidegebbek átlagban, mint az 1980-2010 időszak telei Siófokon.
A mostani évtized után az volt a 2. legenyhébb évtized, Antibulvár írta a múltkor a fórumon.
2009 decemberben, 2010 decemberben, 2012 februárban, 2014 decemberben, 2017 januárban, 2018 március 1-én, azaz 10 télből 6 télen volt az országban -15,-20 fok.
A 6 télből 5 télen -20,-25 fok is volt.
Nagykanizsai havi vagy évszakos középhőmérsékletek:
2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok
2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.
100 évvel ezelőtti telek:
1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)
Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.
1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.
Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.
Ha lett volna MetNet azokon az enyhe teleken, akkor is ugyanazt írtad volna, mint most!
Aztán jött 1929, 1942, 1963, 1965, 1969, 1985, 1987.
Vagy az 1995-2006 közötti hidegebb, havasabb teleket említsük.
Ráadásul a mediterrán éghajlatra módosításról annyit, hogy az elmúlt 5-10 évben több hó esik Olaszország mediterrán részein, mint mondjuk Sopronban vagy Budapesten.
2009 decemberben, 2010 decemberben, 2012 februárban, 2014 decemberben, 2017 januárban, 2018 március 1-én, azaz 10 télből 6 télen volt az országban -15,-20 fok.
A 6 télből 5 télen -20,-25 fok is volt.
Nagykanizsai havi vagy évszakos középhőmérsékletek:
2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok
2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.
100 évvel ezelőtti telek:
1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)
Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.
1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.
Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.
Ha lett volna MetNet azokon az enyhe teleken, akkor is ugyanazt írtad volna, mint most!
Aztán jött 1929, 1942, 1963, 1965, 1969, 1985, 1987.
Vagy az 1995-2006 közötti hidegebb, havasabb teleket említsük.
Ráadásul a mediterrán éghajlatra módosításról annyit, hogy az elmúlt 5-10 évben több hó esik Olaszország mediterrán részein, mint mondjuk Sopronban vagy Budapesten.
Azért tegyük bele a listába a 85/86 os telet is.
Igaz ugyan h a december ezen télen kimondottan enyhe volt de szilveszter újév napján szép kis havazás volt. Januárban is többször volt hó aztán jött a február kemény zimával március elejéig.
Azt hiszem most is sokan kiegyeznénk egy 85/86 os télel ezután december után.
Igaz ugyan h a december ezen télen kimondottan enyhe volt de szilveszter újév napján szép kis havazás volt. Januárban is többször volt hó aztán jött a február kemény zimával március elejéig. Azt hiszem most is sokan kiegyeznénk egy 85/86 os télel ezután december után.
Melyik időszakhoz képest voltak enyhék az 1910-1920-as évek telei? Mert már az 1980-2010 közötti időszak teleinél is hidegebb volt az az időszak, legalábbis Siófokon.
Gyorsan átnéztem az általad említett évtized teleit ( csak a budapesti adatsort ). Szigorúan a Tmin szempontból vizsgálva: mindössze 3 télen nem volt -10 fok, 3 télen megvolt legalább a kerekített -15 és egy télen -19-et is mértek. Nekem ezek alapján nem tűnik olyan lagymatagnak az az évtized, sőt. Persze ez csak budapest és a Tmin.
Ma láttam egy cikket az OMSZ-tól az arckönyvben, ami némiképp alátámasztja az emlékeimet. A hetvenes évek telei hasonlóan teltek, mint a mostaniak, kevés hóval, viszonylagos enyheséggel. Lehet benne valami, nagyanyám mondogatta akkoriban, hogy ezek a telek mennyire mások, mint az ő gyerekkorában. Azt mondta hogy sokkal kevesebb a hó, és nincs olyan hideg sem. Nyilván az ő emlékei is megkoptak az idők folyamán és viszonylagosak voltak, de lehetett valóságalapjuk, mint ahogy annak is, hogy általánosban farsang környékén sokszor volt olyan enyheség, hogy pulóverben játszottunk a suli udvarán. Aztán a nyolcvanas években több lett a hó is, meg a hideg is. Szóval simán benne van a pakliban, hogy a tendencia ellenére ez is hullámzik, nem is kicsit.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-01-04 09:32
Szabályzat