Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A kazahkokhoz ez a fajta keleti Ac felállás szépen szállítja a jó kis hideg "gombócokat" sziberiabol. Egyébként sem kell őket félteni persze.
Mióta a kazah fővárosban, Nur Sultanban jártam, azóta majdnem minden nap ránézek pár helyi webcam - ra.
Idén nov. 12-én érkezett meg oda az erős lehűlés rögtön kiadós havazás kíséretében.
Azóta szinte non stop - 10 fok alatt van a hőmérséklet a kiépült tartós anticiklon alatt, sőt nov. 20. környéke óta stabilan - 15 fok körüli a Tmax, - 20 fok körüli Tmin értékekkel.
Múlt hétvégén érkezett az újabb kiadós havazás oda, szokás szerint viharos széllel, és - 10 fok mellett havazott. Azóta tovább hűlt a levegő az Ac alatt, sorjáznak a - 15 fok körüli Tmax, és - 20 fok körüli Tmin értékek.
A 10 napos előrejelzés alapján végig - 15 fok körüli T. várható éjjel - nappal, olykor derült, és részben csendes időben - 20-25 fok közé is lehűlhet a levegő.
Mindezt úgy, hogy a T850 valóban nem olyan alacsony, - 5-10 fok között mozog egy ideje, és még fog is várhatóan mozogni. Ez éppen az átlag közeli T850 érték ott, viszont sokéves átlagban a december 2 mT tekintetében közel sem szokott ilyen tartósan hideg lenni ott, így a viszonylag távoli keleten feltéve ha megmarad a komoly Ac hajlam az átlagnál akár több fokkal is hidegebb lehet a december.
És még csak december eleje van, stabil kemény hideggel.
Nagyon bekezdett ott a tél 3 hete, és még jó sokáig marad is, úgy jövő tavaszig.
A kontinentális légtömeg szépen alkot ott, jó példa arra, hogy a vastag hóreteg fölött a tartós Ac hajlam alatt milyen szépen le tud hűlni még úgy is, hogy mocorog a szél.
Mert hogy ott szinte állandóan fúj a szél.
Stabil 3-5 m/s-os alap van még tartós Ac hajlam mellet is.
Király hely, ott ha havazik, szinte mindig erős, viharos szél mellett teszi,végig fagyban.
És csak gyűlik - gyűlik a hó ősztől - tavaszig.
Idén nov. 12-én érkezett meg oda az erős lehűlés rögtön kiadós havazás kíséretében.
Azóta szinte non stop - 10 fok alatt van a hőmérséklet a kiépült tartós anticiklon alatt, sőt nov. 20. környéke óta stabilan - 15 fok körüli a Tmax, - 20 fok körüli Tmin értékekkel.
Múlt hétvégén érkezett az újabb kiadós havazás oda, szokás szerint viharos széllel, és - 10 fok mellett havazott. Azóta tovább hűlt a levegő az Ac alatt, sorjáznak a - 15 fok körüli Tmax, és - 20 fok körüli Tmin értékek.
A 10 napos előrejelzés alapján végig - 15 fok körüli T. várható éjjel - nappal, olykor derült, és részben csendes időben - 20-25 fok közé is lehűlhet a levegő.
Mindezt úgy, hogy a T850 valóban nem olyan alacsony, - 5-10 fok között mozog egy ideje, és még fog is várhatóan mozogni. Ez éppen az átlag közeli T850 érték ott, viszont sokéves átlagban a december 2 mT tekintetében közel sem szokott ilyen tartósan hideg lenni ott, így a viszonylag távoli keleten feltéve ha megmarad a komoly Ac hajlam az átlagnál akár több fokkal is hidegebb lehet a december.
És még csak december eleje van, stabil kemény hideggel.
Nagyon bekezdett ott a tél 3 hete, és még jó sokáig marad is, úgy jövő tavaszig.
A kontinentális légtömeg szépen alkot ott, jó példa arra, hogy a vastag hóreteg fölött a tartós Ac hajlam alatt milyen szépen le tud hűlni még úgy is, hogy mocorog a szél.
Mert hogy ott szinte állandóan fúj a szél.
Stabil 3-5 m/s-os alap van még tartós Ac hajlam mellet is.
Király hely, ott ha havazik, szinte mindig erős, viharos szél mellett teszi,végig fagyban.
És csak gyűlik - gyűlik a hó ősztől - tavaszig.
Ez a táblázat mondjuk úgy hülyeség, ahogy van, én szégyellném magam, ha meteorológusként egy ilyen szerepelne a diplomamunkámban. 
Ha már a légnyomás jött elő, az a sor önmagában a kukába való. Trópusi ciklonoknál a 920 hPa alatti kritérium eleve nonszensz, azt erős 4-es vagy 5-ös hurrikánok szokták elérni. És mérsékelt övi ciklont is láttam már nem egyet 990 hPa alatti központi légnyomással, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül. És ilyenformán természetesen a viharciklonoknál sem helytálló a nyomásérték (én egyáltalán nem tudok róla, hogy lenne minimális nyomás, amit el kell érniük, csak a 24 hPa/24 óra nyomáscsökkenési kritériumot ismerem, de logikusan nézve nem is elvárható, hiszen itt is változó lehet a környezeti légnyomás, amiben kialakul).
A szélsebesség a központban nagyon le van általánosítva, pl. a trópusi ciklonoknál sem mindig igaz, hogy pusztító (és eleve mi az, hogy pusztító, hiszen a 150 és a 400 km/h-s szél is az lehet, szerintem elvárható lett volna, hogy konkrét értéktartományok szerepeljenek).
A felhőkarok sor nagy átlagban igaz, de mindegyik ciklontípusnál lehetnek eltérések. Értelmesebb lett volna inkább a frontok jelenlétét betenni helyette.
A vonulási sebesség szintén teljesen felesleges ebben a formában, hiszen azt az aktuális légköri viszonyok határozzák meg. Talán a viharciklonoknál lehet azt mondani, hogy valóban szinte mindig gyors mozgásúak, de a trópusi ciklonokra egyáltalán nem igaz ez, sőt, többnyire lassabban mozognak, mint a mérsékelt övi ciklonok. Ellenben a mérsékelt övi ciklonok is elég sokszor mozognak gyorsan.
Az élettartam sor kb. annyi, hogy random be lettek irkálva számok, nem sok közük van a valósághoz.
Szakmai szemmel a keletkezési terület sor a legbántóbb, hiszen mérsékelt övi ciklonok nem csak az óceán felett keletkeznek, a viharciklonok viszont leginkább ott és nem a földfelszín felett, trópusi ciklonoknál pedig a 26,5 foknál magasabb SST nem szükséges feltétel (bár ez akkoriban még általánosan elterjedt nézet volt, így megbocsájtható).
A nyomási gradiens a mérsékelt övi és trópusi ciklonoknál megint csak az aktuális ciklontól és annak környezetétől függ (pl. van e mellette egy erős AC, ami növeli a gradienst).
A felépítés az egyetlen sor, ami rendben van.
És hogy miért is volt rossz a keletkezési terület, azt jól mutatja az utolsó sor, hiszen a látens hő szerepére 60-70 %-ot ír a viharciklonoknál, viszont a látens hő jóval nagyobb a tengerek és óceánok felett, mint a szárazföldön, tehát ha azok a szárazföld felett keletkeznének, akkor nem igazán tudnák szegények látens hőt hasznosítani (épp ezért gyengülnek le/oszlanak fel a trópusi ciklonok is szárazföldek felett).
Ha már a légnyomás jött elő, az a sor önmagában a kukába való. Trópusi ciklonoknál a 920 hPa alatti kritérium eleve nonszensz, azt erős 4-es vagy 5-ös hurrikánok szokták elérni. És mérsékelt övi ciklont is láttam már nem egyet 990 hPa alatti központi légnyomással, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül. És ilyenformán természetesen a viharciklonoknál sem helytálló a nyomásérték (én egyáltalán nem tudok róla, hogy lenne minimális nyomás, amit el kell érniük, csak a 24 hPa/24 óra nyomáscsökkenési kritériumot ismerem, de logikusan nézve nem is elvárható, hiszen itt is változó lehet a környezeti légnyomás, amiben kialakul).
A szélsebesség a központban nagyon le van általánosítva, pl. a trópusi ciklonoknál sem mindig igaz, hogy pusztító (és eleve mi az, hogy pusztító, hiszen a 150 és a 400 km/h-s szél is az lehet, szerintem elvárható lett volna, hogy konkrét értéktartományok szerepeljenek).
A felhőkarok sor nagy átlagban igaz, de mindegyik ciklontípusnál lehetnek eltérések. Értelmesebb lett volna inkább a frontok jelenlétét betenni helyette.
A vonulási sebesség szintén teljesen felesleges ebben a formában, hiszen azt az aktuális légköri viszonyok határozzák meg. Talán a viharciklonoknál lehet azt mondani, hogy valóban szinte mindig gyors mozgásúak, de a trópusi ciklonokra egyáltalán nem igaz ez, sőt, többnyire lassabban mozognak, mint a mérsékelt övi ciklonok. Ellenben a mérsékelt övi ciklonok is elég sokszor mozognak gyorsan.
Az élettartam sor kb. annyi, hogy random be lettek irkálva számok, nem sok közük van a valósághoz.
Szakmai szemmel a keletkezési terület sor a legbántóbb, hiszen mérsékelt övi ciklonok nem csak az óceán felett keletkeznek, a viharciklonok viszont leginkább ott és nem a földfelszín felett, trópusi ciklonoknál pedig a 26,5 foknál magasabb SST nem szükséges feltétel (bár ez akkoriban még általánosan elterjedt nézet volt, így megbocsájtható).
A nyomási gradiens a mérsékelt övi és trópusi ciklonoknál megint csak az aktuális ciklontól és annak környezetétől függ (pl. van e mellette egy erős AC, ami növeli a gradienst).
A felépítés az egyetlen sor, ami rendben van.
És hogy miért is volt rossz a keletkezési terület, azt jól mutatja az utolsó sor, hiszen a látens hő szerepére 60-70 %-ot ír a viharciklonoknál, viszont a látens hő jóval nagyobb a tengerek és óceánok felett, mint a szárazföldön, tehát ha azok a szárazföld felett keletkeznének, akkor nem igazán tudnák szegények látens hőt hasznosítani (épp ezért gyengülnek le/oszlanak fel a trópusi ciklonok is szárazföldek felett).
De ez az érték is csak az északi szélesség 60°-án kialakult ciklonokra vonatkozik. Van egy paraméter amit bevezettek. Egy Bergeron. Ez a 24hpa /24h az északi szélesség 60°án. Az északi sarkon ez 28hpa, az északi szélesség 25°án 12hpa.
Erről Kiss Győző írt, nagyon érdekes olvasmány.
Link
Erről Kiss Győző írt, nagyon érdekes olvasmány.
Link
Ja, ezek szerint akkor ez tévesztett meg, ez is abból a diplomamunkából van. Itt írja 960 hpa alattira.

Igen pontosan, de a 24 hPa-nak meg kell lennie 24 óra alatt a kritérium szerint.
Nem kritérium a 960 hpa. Egyáltalán nem kell elérnie semmilyen légnyomásértéket. Egyéb jellemzői alapján definiálható viharciklonnak. Persze nem szeretném Bazsa kenyerét elvenni.
Kurunczi Rita diplomamunkájában jól összefoglalja:
A viharciklonok általános jellemzői - hirtelen kialakulás; - rövid idő alatt hatalmas nyomássüllyedés a középpontban ( >10hPa/3 óra); - kis horizontális kiterjedés (<1500 km); - igen gyors áthelyeződés; - hatalmas horizontális nyomási gradiens; - orkán erejű szél; - viszonylag rövid élettartam (<3 nap); - általában gyors leépülés a szárazföld fölött.
Kurunczi Rita diplomamunkájában jól összefoglalja:
A viharciklonok általános jellemzői - hirtelen kialakulás; - rövid idő alatt hatalmas nyomássüllyedés a középpontban ( >10hPa/3 óra); - kis horizontális kiterjedés (<1500 km); - igen gyors áthelyeződés; - hatalmas horizontális nyomási gradiens; - orkán erejű szél; - viszonylag rövid élettartam (<3 nap); - általában gyors leépülés a szárazföld fölött.
Nincs baj, tévedtél. Én is szoktam, mindenki szokott, de azzal egyet érthetsz hogy az óceán elég gyenge lehet a következő időszakban és ha megnézed szépen ott a Sarki AC a modelleken Svalbardnál ami akár kulcsszerepet is játszhat majd a mi telünkben.
Igen, ebben igazatok van, itt helyre kell igazítanom magam. Én 975 hPa nyomásról tudtam, de 960 hPa nyomás alatt kell lenni kritérium szerint. Bár mondjuk 2008-ban Emma viharciklon nem tudott 960 hPa alá esni, viszont a nyomáscsökkenési kritérium megvolt.
Ettől függetlenül a többi leírt dologban ugyanaz a véleményem.
Remélem rajtam kívül mások is tudnak majd önkritikát gyakorolni és ami a legfontosabb, tanulni belőle.
Az a legnagyobb szerencsénk, hogy akkor is tudna fantasztikus és élvezhető telünk kerekedni, ha harmadannyi hideg érkezne jó irányból, mint 1986-ban.
Ettől függetlenül a többi leírt dologban ugyanaz a véleményem.
Remélem rajtam kívül mások is tudnak majd önkritikát gyakorolni és ami a legfontosabb, tanulni belőle.
Az a legnagyobb szerencsénk, hogy akkor is tudna fantasztikus és élvezhető telünk kerekedni, ha harmadannyi hideg érkezne jó irányból, mint 1986-ban.
Csak történjen már meg.
Ha ez ennyire egyszerű, akkor itt rövidesen nagyon nagy tél lesz. Várom!
A nagyon közelmúltban november első harmadában sokkal közelebb, elérhetőbb közelségben volt a -10 fok alatti harmatpont, akkor az anticiklont ettől hidegebb levegő töltötte ki (közelebb hozzánk), de végül úgy hozta a sors, hogy nem érkezett meg keletről, pedig akkor jobban úgy nézett ki, hogy megérkezhet.
Ha ez ennyire egyszerű, akkor itt rövidesen nagyon nagy tél lesz. Várom!
A nagyon közelmúltban november első harmadában sokkal közelebb, elérhetőbb közelségben volt a -10 fok alatti harmatpont, akkor az anticiklont ettől hidegebb levegő töltötte ki (közelebb hozzánk), de végül úgy hozta a sors, hogy nem érkezett meg keletről, pedig akkor jobban úgy nézett ki, hogy megérkezhet.
Azt hiszed most jöttem le a falvédőről?
A kettővel ezelőtti hozzászólásodban, amire reagáltam... beraktál egy 240 órás ECMWF térképet, amin eleve ott az óceánon egy viharciklon. 216 óránál például 2 is van egymás mellett. Most a válaszodban, amivel igyekeztél reagálni a hozzászólásomra már egy 120 órás térképet linkeltél, amin véletlenül valóban nincs viharciklon.
A ciklont, aminek a központi légnyomása 975 hPa alá csökken: viharciklonnak hívják. Javítsatok ki, ha tévedek.
Persze sejtem arra gondolsz, hogy ettől fordult már elő jóval markánsabb izlandi alacsonynyomás a múlt években, de kérdezlek én Téged.... valaki kényszerít arra, hogy mindig csak szélsőségekben gondolkodj? Néha van olyan érzésem, hogy Nálad csak végletek léteznek.
Nagyon jó dolog az optimizmus, de ha azzal párosul, hogy nem vagy következetes és minden várható helyzetet elnagyolsz, akkor az nem tesz hozzá a szakmai színvonalhoz.
Amivel az utóbbi napokban mutatott tevékenységeddel nincs bajom, az az ECMWF zonális szelekról szóló fáklyájának linkelgetése. Abból talán még ki is sülhet valami kb. Karácsony tájára vagy utánra, de persze ez sem biztos. Láttunk már SSW-t úgy, hogy abból nem sokat vettünk észre a Kárpát-medencében és persze láttunk olyat is, amit nagyon észrevettünk pl. 2018. február második felére érett be.
A kettővel ezelőtti hozzászólásodban, amire reagáltam... beraktál egy 240 órás ECMWF térképet, amin eleve ott az óceánon egy viharciklon. 216 óránál például 2 is van egymás mellett. Most a válaszodban, amivel igyekeztél reagálni a hozzászólásomra már egy 120 órás térképet linkeltél, amin véletlenül valóban nincs viharciklon.
A ciklont, aminek a központi légnyomása 975 hPa alá csökken: viharciklonnak hívják. Javítsatok ki, ha tévedek.
Persze sejtem arra gondolsz, hogy ettől fordult már elő jóval markánsabb izlandi alacsonynyomás a múlt években, de kérdezlek én Téged.... valaki kényszerít arra, hogy mindig csak szélsőségekben gondolkodj? Néha van olyan érzésem, hogy Nálad csak végletek léteznek.
Nagyon jó dolog az optimizmus, de ha azzal párosul, hogy nem vagy következetes és minden várható helyzetet elnagyolsz, akkor az nem tesz hozzá a szakmai színvonalhoz.
Amivel az utóbbi napokban mutatott tevékenységeddel nincs bajom, az az ECMWF zonális szelekról szóló fáklyájának linkelgetése. Abból talán még ki is sülhet valami kb. Karácsony tájára vagy utánra, de persze ez sem biztos. Láttunk már SSW-t úgy, hogy abból nem sokat vettünk észre a Kárpát-medencében és persze láttunk olyat is, amit nagyon észrevettünk pl. 2018. február második felére érett be.
Elvileg a sarkvidéki és szubtrópusi hőkontraszt kiéleződese a zonalitas dühongését kellene hogy fokozza, márpedig erre inkább csak december utolsó harmadában lehet számítani. Elvileg. Fax kívan már az elvekkel. Elvileg a keleti Ac - nak is illene hideget szállítani, de az utóbbi teleken totál hulla. Gondolom az állandó óceáni, és szubtrópusi legtomegek a peremterületeit (ami számunkra a legfontosabb) telepumpálják katyvasszal, illetve az elhelyezkedese sem igazán kedvező sokszor. Mindenesetre ahogy a napokban lett említve példa rá, egy ilyen barikus felállás számos esetben jó (pl 95/96 telén több alkalommal is, de érdekes módon a sokat emlegetett "nagyvadak" többségénél sem az északi sark szakadt ránk, hanem egy kedvező barikus felállásnál volt egy jó ciklonhoz lábas hideg.)
Csak egy gond van vele; ameddig ellátni, mi nem profitálunk belőle...
192-216 óránál van viharciklon az ECM-en. Más kérdés, hogy Új-Fundlandot azért illene nem összetéveszteni Izlanddal. 
Még egy kis adalék a kontinentális hideghez, az AC közepén, a Kelet-európai-síkság középső részén bizony röpködnek most is a -10 fok körüli maximumok és -20 fok alatti minimumok, mindez -5 fok körüli T850 mellett. Link Link
Még egy kis adalék a kontinentális hideghez, az AC közepén, a Kelet-európai-síkság középső részén bizony röpködnek most is a -10 fok körüli maximumok és -20 fok alatti minimumok, mindez -5 fok körüli T850 mellett. Link Link
Anarki, nem gondoltam volna, hogy ilyen is lesz, de Gerike most bizony megmajmolt téged rendesen 
A harnatpontokat érdemes figyelni, ahogy Zivi linkelte. Ott vannak azok jó helyen, és csak kevéssel kellene NyÉNy felé húzódni a keleti AC-nak, hogy ide is jusson belőle.
A harnatpontokat érdemes figyelni, ahogy Zivi linkelte. Ott vannak azok jó helyen, és csak kevéssel kellene NyÉNy felé húzódni a keleti AC-nak, hogy ide is jusson belőle.
Viharciklonról akkor beszélünk ha 24 óra alatt 24 hPa-t legalább esik a ciklon centrumában a légnyomás. Na most én ECM-en szemüvegben sem látok hasonlót. Egy utolsó mondat erejéig visszatérve pedig annyi köze van ECM-nek a negatív NAO-hoz hogy gyenge az Atlanti ciklontevékenység, tehát így már szoros a 2 között a kapcsolat.
Ezek aztán KOMOLY viharciklonok a javából!!! Tudod hol kezdődik egy viharciklon? Itt...

