Meteorológiai társalgó

Itt ezen a csendes dinamikátlan őszön azért befigyelt egy komolyabb szélviharos esemény okt. 23-24-én, ami azért szépen kopaszított a fákon, igaz akkor még rengeteg levél volt rajtuk, és azért akadt szép számmal még teljesen zöld, lombos példány is. 

Az okt. 23-a napközbeni kb. 4 órás viharos, 65-70 km/h közötti ény szeles előjáték után 23-a este 8-tól 24-e éjfélig, az az mintegy 28 órán át fújt viharos ény szél, ezen belül 23-án estétől - 24-e reggelig, fél napig erősen viharos, 80-85 + - os lökések voltak.
A szélvihar 24-e kora hajnal 3-tól reggel kb. 8-ig csúcsosodott ki, akkor 99,6 km/h-s Wgmax-ot mértem. 
Egy élmény volt ez a szélviharos helyzet egyébként. 
Szerencsére károk nélkül megúszta a környék, vagy ha volt is, minimális. 
Bár azóta is ott éktelenkedik pár utcával odébb egy vezetéken egy közeli platánról leeső ág, és senki sem szedi le. 

Ahhoz képest, hogy javarészt csendes, dinamikátlan az ősz eddig, és fagy sem volt még, elég szépen lekopaszodtak a fák mostanra mind a városban, mind a környező erdőkben. El lehet mondani, hogy a levélzet jó 3/4-e már lejött a fákról.
És ez időjárástól független, de hosszú évek megfigyelései alapján felém minden évben november elején csupsszodnak le látványosan a fák. 
Még ezen az elmebeteg mód enyhe, meleg 2018-as évben is megtörtént teljesen normális időpontban.
Még időben vagyunk. Nagyon is. 
A természet már azt az arcát mutatja, hogy részben felkészült a közelgő télre.  

Az idei ősz különösen szép, színes volt az időjárás eddigi száraz, és napsütésben gazdag volta miatt. Csak hogy egy kis pozitívumot is említsek a sok sírás mellett ( a köz részéről) ebben a hosszú hetek, sőt hónapok óta tartó száraz dinamikátlan periódusban. 
Ha esős, napfényszegény lett volna az idei ősz ( mint a tavalyi), akkor valószínűleg nem lett volna ennyire színvilágban gazdag.