Ho-ho-hósirató

Ezzel nem igazán értek egyet.
Pl. 2011-ben kisebb aszály károk voltak az országban, pont annak köszönhetően, hogy az azt megelőző 2010-es év rekord csapadékos volt. Volt bőven talajvíz készlet. 
Hiába volt a rákövetkező 2011-es pont az ellentetje, az az rekord száraz, de a 2010-es év rengeteg csapadéka után a 2011-es év elején még nagy belvízek voltak, és csak lassan apadt, és hiába volt 2011. első féléve botrányosan száraz, valahogy az első félévet kibekkelte még a vegetáció aszály károk nélkül. Aztán jött a csapadékos július szerencsére, majd augusztustól ismét a nagy csapadékhiány fokozódása, és ekkortól év végéig már nagyobb károk lettek.
100 Mrd.  Ft nagyságrendű volt a 2011-es aszály kár. 

2012-ben folytatódott őszig a 2011-eshez hasonló igen nagy csapadék hiány, és mivel már egy igen száraz év után jött egy hasonló száraz, közel rekord csapadék szegény év  ( melyet az ősz és a december azért a végére felhúzott ),  5-szőr nagyobb, 500 Mrd.  Ft-os országos aszály jár jelentkezett. 

Szóval ebből is látszik, egyáltalán nem mindegy a dolog.
Ezek tények, számok, lehet nem egyetérteni, ott vannak az adatok az agrár oldalakon. 

Mi sem meggyőzőbb, mint a Réthly kötetek. Még a kisjégkorszak idején is szép számmal voltak igen enyhe telek. De ez nem is csoda itt a hadak útján... 

Hát igen, ez meg aztán főleg magaslabda... Elég ha az amerikai, vagy Ázsiai, velünk egy szélességi fokon lévő területeket nézzük... 

Persze,ezt nem vitatom. Viszont a medence-hatás csak úgy tud érvényesülni tél szempontjából ,ha előtte van egy tisztességes hidegöblítés utána megnyugvó légkörrel esetleg még hóval is. Lehet ez előbbi csökkenő mivolta is belejátszik a gyengébb telekbe. Bár ugye a telek melegedése nem szignifikáns .Legalábbis 2000 ig ,megnéznék egy 2000-2015 -ös kimutatást is.  Bár ugye mihez viszonyítunk?  Én személyen szerint a 100 éves hasonlítást "kedvelem".

Azt  gyorsan tegyük hozzá, hogy európai összehasonlításban viszont lényegesen hidegebb, téliesebb a mi telünk, mint ami a földrajzi szélességünkből következne. Ennek oka éppenséggel a sokszor szidott "szutyok" hidegpárna, ami tartósítja nálunk a beáramlott hideget.
Közép-Európában elég nehéz összehasonlításokat tenni, mert sok a hegy (bár egyik, gyakran Svájcban tartózkodó ismerősöm azt állította, hogy ott, a magas helyeket leszámítva, enyhébb a tél a miénknél)
Viszont ha megnézzük a még elég közeli, ráadásul magasabb szélességen fekvő középnémet tartományok telét, mindjárt látszik, miről beszélek.

Annyit tennék még hozzá (lehet rosszul)  ,hogy a tél milyenségéhez nem a "déli" fekvésünk járul hozzá ,hanem a Golf-áramlat hatása. Hiszen hasonló szélességen hidegebb a tél más földrészen. Bár kimutatást nem láttam,de a szárazföldi légtömegek hatásának csökkenése is okozhatja az enyhébb  vagy hómentesebb teleket.  

Így igaz! A Kárpát-medencére sem a tartósan hideg, havas tél nem jellemző,  sem pedig a havat, fagyot nélkülöző, jobbára esős mediterrán tél. És még csak azt se mondhatjuk, hogy valamiféle köztes állapot lenne a leggyakoribb. Hanem az a tipikus és feltűnő, hogy pár éven belül is rettenetes különbségek "szeretnek" lenni a telek jellegében. Egymás mellett lehet a legzimankósabb, nagyhavas tél, és a szinte egy gramm havat se hozó, végig enyhe, fagy nélküli tél (pl. 1986/87 és 1987/8 És ez nem ám a "globális felmelegedés" következménye, ez mindig így volt.
Régi agrometeorológiai szakkönyvem ennek illusztrálására azt írja: volt olyan február nálunk, melynek havi középhőmérséklete megegyezett a szicíliai Palermo sokéves átlagával, de olyan is, ami a Szentpéterváron szokásossal egyező havi közepet hozott (ez valószínűleg az 1929-es volt)
Első gondolata az az embernek, hogy mindennek oka az, hogy télen a szibériai hideg, és az atlanti enyheség határterületén helyezkedünk el.
De az ebből következő esetlegessége a téli időjárásnak nemcsak Közép, de Nyugat-Európában is érződik. Pl. sokat mondó, hogy Párizs téli középhőmérséklete vastagon pluszfokos,  de az abszolút hidegrekord mínusz huszonvalahány fok (és ráadásul decemberi!) Ha nem jön a talpas maci, akkor tavaszias idő van, ha meg jön, nem sokat számít, hogy Kijevben, Bp.-en, vagy Párizsban vagyunk.
A mostani hasonló, masszív enyhetél-sorozat azért nem tekinthető rendkívülinek. Utoljára a 2006-2007-2008-as sorozat volt ilyen. Kissé régebbről pedig az 1987-től 1994-ig tartó időszak, ami alatt enyhe telek váltakoztak kis jóindulattal átlag körülinek mondhatókkal..

Hosszútávon kiderül majd mi a szokásos, mind a nyarak, mind most már a telek tekintetében most már nem 1-2 kifutott enyhébb periódusról van szó.

Feligazsagok halmaza amit írsz. Egyszer arról írsz, hogy "nem jellemző a havas hideg idő", a második bekezdésben már "nagy hó, nagy hideg" a vesszőparipád a tél vonatkozásában. Már leirtam, hogy szerintem a nagy változatosság a jellemző teleinkre. Az utóbbi telek több tényezőben is az átlagostól elterőre sikeredtek, gondoljunk csak a hótakarós napok számának a messze elmaradását az átlagtól. (síkvideken 25 - 40 nap. Ettől az utóbbi teleken messze elmaradtunk). Ez (az idei januart leszámitva) az enyhe telek sorozata, kifejezetten szokatlan, az utóbbi negyven évben csak 88 - 90 hasonló, de gyengébb ilyen blokk. Szerintem eleve bukás ha ezt próbálod szokványosnak (jellemzőnek?!) beallitani, hiszen ahhoz olyan +5 fokos téli átlag hőmérséklet "dukálna" 

Vitathatatlan, hiába kis ország, jelentős különbség van DNY és ÉK között a tél tekintetében.

Azért ez nem ilyen egyszerű. csak néhány gondolat... Pl. száraz derült , alacsony harmatpontú időjárási helyzetben hiába van pozitív hőmérséklet, számottevő olvadás nincs. 2013 március végén, pozitív nappali hőmérséklet mellett magasszintű hófúvás volt. Ja porhó, és talajfagy...Teleink igen nagy változatosságot mutatnak évről évre, kifejezetten érvényesül a "minden csak nem mérséklet" elv hazánkra (Wissy Károly). Óriási, mondhatni szarvashiba az átlag bűvkorébe gondolkodni , kulonosen a téli hónapok esetében. Szerencsére az átlag , főleg a téli hónapokban egy gyakran bámulatos változatosság átlag száma. (Javasolt : az omsz honlapján található , városok százéves adata.) Arról már nem beszélve, hogy egyes országrészek kozott számottevő kulonbségek vannak a téli időjárásban, és ezek   adataiból jon ossze ez az átlag . (Pl ÉK-en még ezekben a szánalmas években is határozott volt a január végi lábas hideg hatása a tobbi országrészhez képest . Idén januárban meg....) Vagy említhetném a tartósabb fagyos hideget e végeken, szemben a sokkal változékonyabb Dunántúllal. A mi kettőnk (pl.) télfogalma már emiatt is jelentősen eltér(het).  És lehetne még folytatni.....

Belefér az éghajlati kilengésekbe. 
Régen is volt hasonló hószegény évek sora. 

De nem is az állandó esők (ami pl.a napokban),és nem is a szinte évről-évre ismétlődő pozitív hőmérsékleti anomália volt eredetileg jellemző  a magyar telekre.

Az a gond, hogy nem tudod megérteni, hogy Magyarországon nem JELLEMZŐ a havas, hideg idő a télre. Inkább az enyhe légtömegek dominálnak, esővel, vegyes csapadékkal. Ez mindig is így volt, mióta ember az ember, és még így is lesz egy jó darabig. Várhatóan! 
Az enyheség, hószegénység nem ördögtől való. 

Amire itt sokan vágynak  ( tartós nagy hó meg nagy hideg ) az többnyire csak egy vágyálom. Ritkán, epizódszerűen adatik csak meg, de hazánk fekvéséből adódóan nem JELLEMZŐ teleinkre a fentebb említett tartós nagy hó, nagy hideg szitu.
Ehhez mi túl délen vagyunk.

Ahhoz, hogy ezt megkaphasd, valószínű a Lengyelországtól északra, ék,  keketre  fekvő területeken kéne élned. Na ott elmondható, hogy JELLEMZŐ a nagy hó, nagy hideg.

Mielőtt azt írja valaki, hogy de az  idei kemény január. ...
Igen. Epizódszerűen megesik ez is.
De nem túl gyakran. 
Épp ezért továbbra sem mondható el, hogy ezek JELLEMZIK a teleinket. 

A 2016.-17-es tél kivételével 2011-12. óta minden tél átlagnál enyhébb volt az országban (2012-13. nyugat-ÉNY Magyarországon nem).2013.óta országos átlagban is csökkent a hótakarós napok száma,és amikor volt is csak vékony hóréteg alakult ki legtöbb helyen (kivétel idén januárban É-ÉK-en).Itt délkeleten 5 cm-t meghaladó hó utoljára 2013.március 26-án volt.  Korábban ilyen enyhe és hószegény telek sorozatban egymás után nem voltak (DK Magyarországon).  Az idei december is enyhébb az átlagnál eddig.

Hány darab olyan nap van az évben, amikor az átlagos Tmax 0 fok alatt van? Csak a viszonyításképpen. De kérdezek mást. Hány nyári/forró és hány téli nap volt az elmúlt 5-10-20 évben az ország akármelyik pontján? Elenyésző lenne a téli napok száma a nyári mellett, de egyszer kiszámolom.

Annyira déli a fekvésünk, hogy ha nem csücsülnénk egy medencében, akkor kellemesen enyhe lenne a tél döntő többsége is. Igaz az érdemben minket érintő téli havas mediterrán-ciklonok száma látványosan csökkent az elmúlt években, de él az a tévhit sokakban, hogy nálunk az a tél, hogy december elsején leesik a hó, aztán március elején elolvad. Közben rendszeresek a hóviharok, meg a mínusz tizenfokok. Ez Szibériára igaz.  A jelenlegi mozgalmas és érdekes, közben havas(!) decemberünk már nem is tél ilyen értelemben sokaknál. Pedig teljesen átlag közeli a T vonatkozásában, semmi extremitás nincs benne.  

Jártam földrajzra,sőt 5-ös voltam földrajzból.A Kárpátok eléggé rossz helyen van sajnos. És nincs igazad,mert ennyire nem enyhe a Kárpár-medence éghajlata telente,mint eddig decemberben volt,vagy 2013-14.,2014.-15.,és 2015-16.-ban is volt sorozatban. Összességében van egy melegedő tendencia úgy tűnik,ezért is esik a csapadék jelentősebb része esőben. Azért korábban ennél jobb volt a hó/eső arány,mint az utóbbi években.
Aki szereti a havas,hideg telet,az nem csoda,ha panaszkodik.

Nem erről beszéltem! Persze hogy fontos a talaj alsóbb rétegeinek  a téli csapadék, Igazán ezekben a hónapokban tud telítődni, ilyenkor van rá komoly esély. 
Viszont nem fogom állandóan leirni (mert már írtam le)csak azért hogy ne tudjanak betámadni. Most csak a vegetatív retegről írtam, ami a tavaszi növény fejlődést befolyásolja. Persze ebből a szempontból is szerencsésebb ha bőven van nedvesség az alsó rétegekben, de simán lehet szárazság ettől még. (A fák esetében késleltetve.) 

Szóismétlésért elnézést,már nem tudom korrigálni!

Tavalyi telet meg sem említed? Azért nem is ritka hazánkban a tartósabb kemény téli periódus...Ha a szar teleket nézed amik sorban voltak egymás után akkor ó persze hogy ritkább!Na azért ha a régi telek közül vissza visszatér 1-1 akkor 1 kezeden megszámolod hányszor esik jelentős országos eső a télen...Amúgy Angliában nagyobb hó esett mint nálunk akkor miről beszélünk? Skóciában hidegebb van,mint Moszkvában vagy Pesten...Ez sincs rendjén teljesen..Atlág ide vagy oda!
Amúgy meg sok esetben a dinamika hiánya miatt reked a lábas hideg a Kárpátokon túl mert rosszul áll fel az AC vagy távoli a kp.Másképp átbukik a hideg rajta mint a huzat.86 decemberében is amúgy volt ámeneti zonalitás meg enyheség is.Semmit nem jelenthet még mindig a mostani rossz modellfutások a teljes télre nézve..üzenem azoknak akik azt hiszik hogy jön a zonalitás! lehet koppannak páran majd...

Van benne valami, de egy kicsit közelebbről vizsgáljuk meg az egészet.
A mélyebb rétegek szerinted nyáron telítődnek? Ameddig gond nélkül beszívja a talaj a csapadékot, addig minden csepp ajándék. 
A tavaszi esőzések mindenhol máshogy hasznosulnak. A homokot nem lehet összehasonlítani az öntéstalajjal.
De ha nem lettek volna ezek a kiadós esőzések, akkor biztosan menne a siránkozás.Ez tuti.
Te is tudod, nem mindegy hogy indulunk neki az évnek. A tavaszi aszály vagy jön, vagy nem. Nem tudunk mit csinálni. 
Ami még meg sem történt, kár is róla beszélni.

Persze fontos, mert jobb ha van, mintha nincs.
Illetve fontos volt egy átlagos csapadékú és párolgású évben.
Egy aszályos, nagy párolgású évben nem fontos annyira, mint egy tavaszi vagy nyári csapadékos időszak.
Hiába esik most még 2 hónapig 200 mm, ha utána elzárják a csapokat és tavasszal nem esik semmi, plusz rekordmeleg tavaszi hónapok jönnek.
Meg ha ráadásképpen a nyár is száraz.
A tavaszi vagy nyári csapadékot nem pótolja egy decemberi eső.
A talaj telitett vagy fagyott, elfolyik a viz a fenébe.
Az elmúlt 25 évet térben és időben is kiegyenlitetlen csapadékviszonyok jellemezték.
Nem mindig volt ez igy, nem bánnám, ha nem is maradna örökre ilyen.

Teljesen el vagy tévedve. A Kárpát-medence időjárása (már ha bejártál földrajzra) eléggé sajátos. Itt ritkábban tud kialakulni tartósan fagyos, kemény, már-már szibériai hideg levegő, mint pl Ukrajnában, ez pont a Kárpátok miatt van, a hideg nagy részét felfogja. Ha megtanultad, hogy mennyi itt az átlagos középhőmérséklet, akkor bizony észbekapnál, hogy igen is, pozitív, azaz pluszos, fagypont feletti. A téli csapadék nagy része igen is esőben jön le, és ez eddig is így volt és ezután is így lesz. Persze vannak kivételek, amikor a hidegpárna beragad, és egész nap fagy van, szürkeség, a környező országokban meg röhög a nap... Személy szerint ennek, ami most van, sokkal jobbaan örülök, mert még mindig torténik valami, és akár még Napot is láthatok. Meg olyan is, amikor 87-hez hasonlóan egy teljes hónap a kemény tél jegyében teljen el, meg olyan is, mint 2006/7-ben, amikor az egész szezonban 3x látunk nem megmaradó havat. Légyszíves fejezd be a siránkozást, mert minden hozzászólásod erről szól, és ez kiba***tt unalmas. Gondold ezt át, nézz rá a fáklyára, és örülj, hogy nem Londonba születtél.

Ez nem így van! 
Igen is fontos a téli félévben  lehulló csapadék a következő év nyári féléve tekinteteben. 
Legalábbis egy ideig biztosan. 
Higgy a fiatal rókának.

Térségemben legalább az utobbi  két tavasz volt már száraz (így fejből). Hiába esik télen döglesig, áprilistól már az aktuális csapadék számít, ha az nincs, úgyis szárazság alakul ki. (lásd 2012 /2013 tele után). 

Igen,sajnos totál egyenlőtlen a csapadék eloszlás. A mostani sok eső jó nagy részének nyáron kellett volna leesni. Télen meg havazzon. Nem a mediterráneumban vagyunk,de sajnos ez az időjárás már szinte teljesen olyan,mint ott.

Ez a mostani időjárás csak arra jó (itt),hogy pótolja a talajvíz hiányt.De ez az állandó sártenger már nagyon unalmas! Ennek köze nincs a téli időjáráshoz,legfeljebb novemberi. Annyira enyhe ez a december eddig,hogy a ház előtti krizantém sem fagyott le teljesen,még virágzik és nemsoká itt a karácsony.Jó lenne,ha végre össze kapná magát a tél,mert ez eddig nagyon gyenge teljesítmény!