Ho-ho-hóváró

Mint alant olvashattad,ezek nem az én ismereteim. Valamilyen agrármérnök nyilatkozta 2010 környékén. De ha te jobban tudod én nem érzem magam kompetensnek, hogy a véleményeddel vitába szálljak...

Olvasgathattad, elõfordul olyan is, de a belvíz általában mindenféle anyagmérleg problémák miatt alakul ki. A klímaváltozást sem kell feltétlen a humán hatás következményeként a tehenek által felböfögött metánra kenni. agyarázatot gyártani mindenre lehet. Iparszerûen is.
Jó mindent a semmihezsemértõtelekvásárlókra fogni.

De:

Ha a talaj az elsõ vízzáró rétegig vízzel telített, a legjobb szándékkal sem lehet a vizet arra kényszeríteni, hogy kitöltse a vízzáró réteg alatt rendelkezésére álló helyet. Rá lehet fogni a hülye parasztra, hogy nem megfelelõ módon mûveli a fõdet. Csak egyet nem csinálhatsz: Nem ihatod meg az anyagmérleg anomáliát. Fogd rá a hülye parasztra, a hülye mérnökre, stb. Mérnök voltom miatt nálad egy kicsit többet ismerek a probléma mûszaki okairól, paramétereirõl, tanár úr. Stb.

Itt felén is vannak olyan részek, amelyek erõsen belvizesek, nálam ilyen probléma nincs, még 2010-ben sem volt még pocsolya sem az udvarban az esõzés után 1 nappal.

Igen, nagyon sok ember telekvásárláskor érzelmi alapon dönt (például megtetszik neki az adott hely, miközben az ingatlanközvetítõ csicsereg a fülébe, aki a belvizet persze még hírbõl sem ismeri). A problémákkal aztán akkor szembesülnek, amikor a rózsaszín felhõk elszálltak, de akkor már gyakran késõ.

Igen, úgy tanultuk anno, hogy ha a szántást évrõl évre ugyanabban a mélységben végzik, kialakul az eketalp betegség. Ennek kedvez a nagy területen monokulturás termelési struktúra. Jól megválasztott vetésforgó,és idõnként mélylazítóval való mûvelés sokat segít. Tapasztalataim szerint azonban a meliorált területeken egyesek felhagytak a drén-kút rendszer karbantartásával,ez pedig ilyenkor bosszulja meg magát. A befogadó patakok,csatornák jó része évtizedek óta nem volt kitisztítva ha pl.az egyébként jól funkcionáló drén a feiszapolódás okán a csatornába torkollásnál eldugul, akkor bibi van. Mi meg szidjuk az idõjárást!

Egyetértek, bár szerintem sokan nincsenek tisztában a problémával a telek/ház vásárlásakor, pl ha nyáron veszik meg a házat, amikor alacsony a talajvízszint és nem nagyon jártasak az idõjárási és vízgazdálkodásban.

Az építési telkek (beépíthetõ területek) helyét a szabályozási tervekben határozzák meg a helyi önkormányzatok képviselõ testületei. Sok helyen a túlnépesedés miatt, máshol egyszerûen a kapzsiság miatt belvizes területeken is jelölnek ki beépíthetõ területet. Van beépíthetõ terület felhagyott bányamûvelésû területen és még sorolhatnánk az egyéb finomságokat. Õseink a legjobb adottságú helyeket már elfoglalták (ezeken a helyeken találhatók a falu és városközpontok).
Annak megállapításához, hogy egy hely belvíz által veszélyeztetett terület nem kell mérnöki tudomány, józan paraszti ésszel is felismerhetõk a jelek. Emiatt az vásárol ilyen területen telket, aki olcsón akar telekhez jutni. A belvizes helyen történõ építkezés emiatt legtöbbször szociális probléma, a népesség szegényebb része szorul ezekre a területekre.

Felénk nem jellemzõ a belvíz, ellenben a felszín alatti rétegvíz folyások annál több gondot okozhatnak (fõként a lejtõs területeken történõ építkezéskor). A problémát fûszerezheti, ha a területen még duzzadó agyag is található.

Valamikor (ha jól emlékszem 2010-ben, a sok csapadék idején) olvastam, hogy a belvíz sokfelé amiatt alakult ki, mert a szántóföldek nem megfelelõ módon vannak felszántva.

A nagy mezõgazdasági gépek összetömörítik a talajt, a régi árokrendszereket betemették és hiányzik az igazi mélyszántás.

A másik, pedig, hogy a felelõtlen építési telek kijelöléskor nem figyeltek egyes területek belvizes voltára, így, akik oda építkeztek majd minden évben szembesülnek ezzel a problémával.

Tud, ahol tud. Ha van némi vékony agyagréteg, akkor stop. Kell egy kis jó agyagos öntéstalaj, mint Szarvason, ott meglehetõsen hosszú idõ kell a mélyebb rétegek átnedvesedéséhez. Szarvason körbe van drénezve a telkem kb. 80 - 100 cm-en, de a drén akkor sem szállít vizet, amikor a hetekig a felszínen a talajvíz.

Ennek a talajvizes idõszaknak is van azért némi pozitívuma: Az elmúlt évek rágcsáló inváziója a múlté. Két hónapja a gombász területem még bûzlött az egérszagtól.

Lejjebb is tud szivárogni, és emlékezzünk: 2013-ban is majd 3-szor több esõ esett az átlagosnál, aztán a március is igen emlékezetesre sikerült

A 0 - 100 cm közötti talajnedvesség országosan gyakorlatilag 100%-os. Ez annyit jelent, hogy országosan a felszínen a talajvíz. Nyilván az alföld jellegû területen, ill. a völgyekben. Az általad említett idõszakos forrásoknál a vízszint nyilván még nem érte el a felszínt.

Link

Ami csapadék most, vagy közeljövõben hull, mivel a beszivárgás 0, a párolgást leszámítva vagy lefolyik, ahol tud, vagy a belvíztavakat szaporítja.

Szerk: a szál akár mehetne a hydroinfo-ba is.

2010-ben a környékemen több forrás indult be (amik rég mentek)a sok esõtõl. Most még nem indultak be. [esõ]

Bizony megvan annak a maga pikantériája, amikor hegyvidéken élõk szólogatnak be síkvidéken lakónak, hogy márpedig nincs is belvíz... Ráadásul ez mindennapos itt.

Itt alig volt csapadék az elmúlt napokban. Pedig napok óta itt megy el a kertek alatt, 10-20 km-ken múlik. Ha nem az esõ esne, hanem az ország többi részén szakadna a hó, akkor azt hiszem nem kicsit kerülgetne a guta...

Ma itt nem sok esett. Ide jöhetne nyugodtan, belvíz itt soha nincs. Essen csak itt de hat ez nem kívánságmûsor ugye.