Meteorológiai társalgó

Én nagyjából két szecenáriót tudok elképzelni. Az elsõ az országos évi középhõmérséklet tovább növekedése, (ami idén valószínû, hogy eléri a 12.0 fokot és az is, hogy jelentõsen) és egy mediterrán éghajlati övbe tolódás. A másik szcenárió az, hogy a hidroszféra elõre nem látható módon akár durva negatív visszacsatolási folyamatot produkál és a század derekára visszatérünk a 9-10 fokos országos évi középhõmérsékleti tartományba (ez lenne az a forgatókönyv, amelyben a jelen felmelegedési trendje nem több átmeneti ingadozásnál), azaz az 1980-as évek szintjére. Természetesen köztes szcenáriók is elképzelhetõek, de ha ezt a két fõ forgatókönyvet vizsgáljuk, akkor valószínûbbnek tartom az elsõt.

A mondat egész pontosan: "Az idei nyár ízelítõt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövõben számíthatunk."

És mi van ha kitör a vulkán!?
Mondjuk egy Tamborához hasonló.Link
Akkor máris borul minden klímaelmélet, legalábbis néhány évre biztosan.

Senki sem gondolta volna akkor hogy ez megtörténik, megtörtént.
1815 áprilisában Indonéziában a Sumbawa sziget középsõ, északi részén kitört Tambora.
80 köbkm vulkáni anyag került a légkörbe, 150 milliárd köbméter vulkáni hamu, kõtörmelék és egyéb anyag került a légkörbe. 60000 ember halt meg.
A hamu több évre beterítette a Föld jó részét, beállt az extra hideg.
1816 úgy került be a köztudatba, mint a nyár nélküli év. Egyébként is akkor volt a kis jégkorszak, ami még fokozta is a hideget.

Emberileg tökéletesen megértem, ha egy meteorológus vagy meteorológia szakos hallgató felszisszen, ha amatõrök kritizálják a profi kollégáikat. Ilyenkor mindig a saját orvosi foglalkozásomra gondolok: mi lenne, ha laikusok fitymálnák, felülbírálnák az elméleti tudásomat és gyakorlati jártasságomat, tapasztalataimat?
Sajnos, mai világunk, a közgondolkodás egyre inkább hajlik az ilyesféle "demokratizmusra", pedig a tudományban nincs és nem is lehet demokrácia. A minap hallgattam egy rádiómûsort, ami a magukat internetes információk alapján elõre diagnosztizáló "betegekrõl" szólt (szerencsére az én szakterületemen ilyen nem nagyon van) A megkérdezett doktornõ kimondta a lényeget: hiába fér hozzá sok információhoz valaki a neten, a laikusnak hiányzik a háttértudása, méginkább a gyakorlata ahhoz, hogy tüneteit helyesen tudja értelmezni.
És hát ott van az a dolog, amire az önjelölt "nagyokosok", a szakemberben nem igazán bízó, azt leszóló laikusok nem gondolnak: ha degradálják a profi tudományt, vajon ki fog rajtuk segíteni a bajban igazi, becsületes, a gyakorlatban "bejáratott" tudásával?
Bizonyos mértékig ugyanez vonatkozik a meteorológiára is. Ha rossznak, megbízhatatlannak gondoljuk a meteorológiai intézet prognózisait, tisztességtelennek a profi meteorológusokat, akkor kinek hihetünk? A szomszédasszonynak?
Ezek elõrebocsájtásával óvatosan megemlítem, hogy az utóbbi években (kb. Vissy halálától) én is érzékelni vélek bizonyos színvonal-csökkenést a szolgálatnál. Talán-talán most kezd megfordulni a tendencia. Most már lehet olvasni nagyon részletes elõrejelzéseket a honlapon. De pár évig az elõrék túl rövidek, kissé elnagyoltak voltak érzésem szerint (Ja, hogy a köz csak ilyen "lebutított" dolgokat "vesz be"? Nagy hiba ebbõl a feltételezésbõl kiindulni!)
A szélsebességet -számomra úgy tûnik- rendszeresen fölébecsli az OMSZ, feltehetõleg azért, mert az ECMWF is "így tesz"
Egyébként nagyobb hiba tényleg nincs, nyugodtan támaszkodhatunk a szolgálat elõrejelzéseire.
A klimatológiával ellenben úgy látszik, vannak némi bajok. Ezt onnan gondolom, hogy valaki nemrég linkelt egy cikket ('Hõhullámok nyara') az OMSZ internetes lapjáról, amely többek között ezt írta (lehet, nem egészen pontosan idézem): "az idei nyár ízelítõt adott abból, hogy az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS miatt mire számíthatunk a jövõben"
Úgy gondolom, a mondat önmagáért beszél. Túl azon, hogy az a klimatikus eltolódás, ami eddig térségünkben történt, sem mérete, sem idõtartama miatt éghajlatváltozásnak egyelõre távolról sem nevezhetõ, ki meri kijelenteni, hogy mire számíthatunk a következõ években, évtizedekben? Ki látja elõre a természetes éghajlatingadozásokat, azok manifesztálódását az aktuális idõjárásban?
Úgy gondolom, egy tudományos intézetnek sokkal óvatosabbnak kell lennie a neve alatt megjelenõ publikációkkal, nem szabad(na) közhelyszerû, bulvárízû állításokat a falain belülre engedni.

Többek között ezek miatt nem ér semmit az éghajlati elemzések, adatsorok nagy része!
Sajnos megint nincs idõm reagálni, majd talán ha nyugdíjas leszek!

Félelmetes a radarkép és a Dunántúl nyugati felén lévõ konvekció!
A horváton lila pixel is volt valamelyik cellában.
Remélem valaki lefotózta Gyõr-Tata-Pápa környékén.

A jogos kritikával nekem személy szerint semmi bajom, sõt, néha még én is szoktam ilyeneket megfogalmazni az OMSZ-szal szemben. De az ilyen "már megint szándékosan lekapcsolták a radart", "megint nem mûködik, sz@r az egész", kérdõjel-felkiáltójel-kérdõjel-felkiáltójel, mérgesszmájli, hányósszmájli típusú megjegyzések egyrészt alaptalanok és feleslegesek, másrészt én nem nevezném õket civilizált vélemény-nyilvánításnak.

Amúgy én nem vagyok moderátor, bár meteorológus hallagó igen.

Hogy kicsit árnyaljam a korábbiakat, az éghajlati adatok és adatszolgáltatás terén óriási problémája az OMSZ-nak meglátásom szerint az alulfinanszírozottság. A Szolgálat jóval kevesebb közvetlen állami finanszírozást kap, mint ami a mûködési költségei fedezésére elegendõ lenne.

Nem csak a mérõhálózatra és az alkalmazottakra kell költeni, az OMSZ évente elég komoly összeget kell fizessen a különbözõ numerikus modellek pl. ECMWF, vagy az EUMETSAT mûholdfelvételek használati jogáért...

Talán emiatt van tele a met.hu is reklámokkal, mert elegendõ finanszírozás híján minden egyes forint számít. Az éghajlati adatokat különbözõ szervezeteknek, mezõgazdasági cégeknek, biztosítóknak, stb. drága pénzért értékesítik.

Ezt a problémát ki lehetne küszöbölni évi max. 1-2 milliárd forint állami többletforrás biztosításával, ami a közgazdász szemmel a szinte feneketlennek tûnõ központi költségvetés fõösszegéhez képest nem sok.

Plátói célzás...
Oszd meg azt a sok adatot!
Végülis az adófizetõk pénzén került az irattárba.
Szerintem, sokam örülnének neki.
Pénz! Nem veletek van baj!

Off: lassan 14 éve regisztráltam ide, a mai napig úgy érdekel a meteorológia mint egykor (sõt, még jobban is), de egyszerûen nem tudja a gyomrom elviselni azt a szolgalelkûséget és szervilis magatartást, amit az itteni moderátorok egy része tanúsít abban az esetben ha valaki akár minimális mértékben is kritizálni merészeli a szerintük mindenható állami hivatalos szervet, az OMSZ-t.

Elhiszem, hogy az oldal jelenlegi üzemeltetõi és visszatérõ hozzászólói közül sokan meteorológus hallgatók vagy akár a Szolgálat munkatársai, és az a tény, hogy Magyarországon egy meteorológus diplomával meglehetõsen nehéz az állami szférán kívül bárhol máshol megélhetést találni, még nem hatalmazza fel õket arra, hogy mások szabad, de civilizált vélemény nyilvánításához fûzõdõ jogát korlátozzák.


Mint a versenyszférában tevékenykedõ magyar adófizetõnek, nekem is jogom van véleményt nyilvánítani és nyomon követni egy olyan szervezet tevékenységét, ami a hozzám hasonló állampolgárok hozzájárulásaiból tartja fenn magát és lát el egy nagyon fontos közfeladatot. Ha valakinek nem tetszik, hogy sokáig elérhetetlenek a pogányvári radarállomás felvételei, írhassa ezt le megbélyegzések nélkül. Én sem értek egyet az OMSZ bizonyos közleményeivel, például az éghajlati kérdések és meteorológiai szélsõségek kezelésével különösen nem. Éppen tegnap tettem fel a kérdést az OMSZ Facebook oldalán, hogy miért nincs digitalizálva az 1960-as évek elõtti mérések javarésze és a szeptember 17-én "megdõlt" melegrekord valójában nem is melegrekord mert 1947-ben Nagytétényben közel 38 fok volt ezen a napon, és más állomás is mért a kaposvári 35.0 fokos érték felett, de a mai napig nem reagáltak erre a kérdésre. Arról már nem is beszélek, hogy pl. a 15 állomás 100 éves adatsorából "homogenizált" éghajlati idõsoraikat matematikai statisztikai megközelítésbõl mekkora szarvashibák terhelik...

Elõször is nem lehet olyat csinálni egy többszörös idõsorelemzésnél, hogy kipótóoljuk a háborúk vagy az állomás átmeneti megszûnése miatt hiányzó adatokat. Ez hamis módon növeli a minta ún. szabadsági fokát. Emberek, ahol nincs mérési adat ott nincs mérési adat. Másodsorban a mérések nem 1901-ben kezdõdnek Magyarországon, az OMSZ-t is 1870-ben alapították tudomásom szerint. Az az unalomig ismételt OMSZ Éghajlati Osztályos "városi legenda" sem igazolható, hogy 1901 óta egységesek viszonylag a mérési körülmények. Nagyon nem. Példának okán elég ha beírom, hogy az OMSZ honlapján megosztott 5 hosszú idõsor esetében Budapesten 1910 áprilisa, Debrecen-Pallagon 1936, Szegeden 1927, Pécsett 1923, végül Szombathelyen 1919 óta mérnek angol hõmérõházban, elõtte északi házfalakra kifüggesztett bádogernyõs hõmérõkkel jegyezték fel a napi adatokat helyi középidõ szerint 7, 14 és 21 órakor. Hiába veszik a 21 órás adatot kétszeres súllyal, teljesen más havi középértékek születnek egy ilyen mérési sorozatból mint a hõmérõházas napi 4, napi 8, vagy napi 24 észlelés középértékébõl. Végezetül: a Szentimrey-féle MASH homogenizációs algoritmuscsomag alkalmatlan bizonyos nem-klimatikus hatások kiszûrésére, ilyenek azok, amik nem töréspontként, hanem fokozatosan évtizedek alatt keletkeznek az idõsorokban.

Az OMSZ szerint 1901 óta többet melegedett Magyarország éghajlata, mint amennyit az egyre hõszennyezettebbé váló, honlapról letölthetõ Budapesti eredeti idõsor mutat. Teljességgel lehetetlen.

Ezekrõl majd késõbb írok részletesen, amint lesz idõm befejezni kb. 80.000 havi közpéhõmérsékleti adat digitalizálását a 18. század óta és feldogozni ezeket.

Bocs, jogos

Áthelyezve innen: Társalgó (#45603 - 2015-09-19 09:38:00)

Éjjel volt 0.4 mm csapadék
Dörgés annál több.
Zalaegerszeg szeptember 19-n tart 328 mm-l,gyalázat
Krederican az elmúlt idõszakban1.1,5,hét) hullott ennyi esõ [esõ]
A nyugati radart nem kellene ,üzemképes állapotba helyezni??!!
Végülis már rég óta a ...nézem