Meteorológiai társalgó

Ha a peremfeltételek kritikus mértékben változnak meg, akkor a korábban fennálló összefüggések már nem feltétlenül teljesülnek az új peremfeltételek mellett. Magyarán, ha a melegedés elér egy kritikus szintet, akkor hiába esik több hó - ha egyáltalán több esik - a fokozott ciklonaktivitás miatt enyhébb lesz a levegõ az adott területeken is, ami fékezni fogja az albedó hatását. Arról nem is beszélve, hogy a túl sok ciklon drasztikusan csökkenti az Anticiklonális helyzetek számát, amikor egyáltalán esélye van labdába rúgni az albedónak és a kisugárzásnak. Borult ég esetén tök mindegy, hogy 5 centi hó van, vagy 55, nem oszt nem szoroz - már ha a kisugárzásra gyakorlolt hatását nézzük. A melegedés egyik motorja éppen a túl sok borult eges éjszaka az említett területeken.

És ez az érvelés hol sántít?: Ha alacsonyabb a nyomás és dinamikusabb az idõjárás tõlünk északra-északkeletre, ugyan valóban kevesebb a jégtakaró, de sokkal több a hótakaró! Hamarabb kialakul a szibériai hóréteg, gyorsabban zuhan be a hõmérséklet, hamar lesz magas az albedó, gyors hidegmag-képzõdés és kemény tél várhat ránk. Ha jól tudom, még a (khm) DAI is errõl szól, nem?
Az az igazság, hiába próbálunk a jég- vagy hótakaróból elõrejelezni a telet, ez egyik télen se sikerült még, sõt ha a múltba visszamegyünk (ahogy Zivipötty is tette), nem találunk erre jó összefüggést. Vagy ha igen, akkor az pont idén majd nem fog mûködni.
Az én javaslatom az, hogy várjunk ezzel a tél dologgal. Sokszor kicsin múlik a szerencse, és azt 3 napra elõre se látjuk...

Nem kell ehhez semmiféle kézzelfogható változás. A XX. század közepének hemiszférikus lehûlése vajon honnan jött? Nem tudhatjuk, mikor és milyen irányt vesznek az éghajlatingadozások.

Egyetértek! Fõleg a zárójeles résszel! A nagytérségi kényszerek bizony még arra is képesek, hogy egy jónak vélt makroszinoptikai felállással is enyhébb levegõt hozzanak ide a vártnál. A keserû valóság - lássuk be - az, hogy a masszív, zord telek nálunk még a hidegebb éghajlatú idõszakokban is csak vándormadarak voltak. Még a kis jégkorszakban is, pontosan ahogy írod. Mondom ezt télfanként, jópárszor átbújva az utóbbi 130 év reanalízis térképeit!

És hogy véget ér-e a langyos korszak. Egyszer biztosan, de egyelõre nem valószínû. Szerintem. Hacsak nem áll be valamilyen impakt változás.

Ó, a régi szép idõk, amikor Ex-Rafael hozta meg az elsõ havat 2012 októberében.

Eddig egyébként igen gyenge az atlanti szezon, mindössze 3 közepes TS volt, szépen egyesével elosztva májusra, júniusra, júliusra: Link Mondjuk ez nem meglepõ, mivel El Nino esetén az atlanti hurrikánszezonok általában átlagon aluliak.

Az sem teljesen kizárt, hogy augusztusban nem is lesz trópusi ciklon. A GFS 4-5 nappal ezelõtt várt néhányat a 200+ órás tartományban, de azok el is párologtak, marad az erõs azori AC. Link A 384 óránál megjelenõ TS-ek meg csak olyanok, mint a 384 óránál megjelenõ mediciklonos havazások: Link

--------------------------------------
Tegnap este 15-16 fokos Tmin-t vártam, végül épp a kettõ között lett, 15,5 fokig hûltünk le.

Ha van folyamatos melegedés, akkor is az a jellemzõ, hogy periódusok vannak, tehát ha most pl. egy fokkal melegebb van mint ötven éve, akkor is számíthatunk ezekre a periódusokra. nem térnék ki a sok tényezõre , hiszen rengeteg hatás egyfajta eredõje ez térségünk idõjárására. Azért az igazi meghatározó dolog a makroszinoptikai felállás, ami összehozta az utóbbi gyalázatos teleket. (Más kérdés, hogy ezeket is valamiféle nagytérségi anomáliák hozták össze...) Nézd meg az ilyen felállásokat, bármely hidegebb idõszakban ugyanilyen kakaó volt a produktum. Thermometer sokat írt már ezekrõl a "semmibõl" létrejött hideg telek uralta idõszakokról. Egészen elképesztõ enyhe szakaszokat találsz pl. a híres kis jégkorszak idejébõl is. Ha már valószínûsítgetünk, én azt valószínûsítem, hogy egyszer csak úgy véget ér ez a langyos korszak mintha sose lett volna. Hogy mire alapozom? Térségem éghajlati jellemzõibõl indulok ki, így volt a múlt századokban, és az a legvalószínûbb , hogy nem léptünk egy új klíma korszakba, amikor ezeket a jellemzõket egy más korszak váltaná fel.

Kíváncsian várom, hogy alakul szeptemberben az atlanti TS szezon. Ha marad az augusztusi forma, akkor könnyen lehet, hogy az õsz második fele eléggé viharciklonos lesz az észak-atlanti térségben, ami nekünk általában sok jót nem jelent tél szempontjából. Persze láttunk már extratrópusi ciklon által lerántott hideget, garancia semmire nincs.

Nekem amúgy nem kell a nagy negatív T anomália, egy 12-13-as nyugati tél maga a tökély lenne a rengeteg havazással.

Értelek,és a következõ 50 évben azért nagy esély van legalább egy darab 2002/03as típusú zord télre?nagyobb az esélye hogy legalább egy lesz,mint hogy egy sem,ugye?

Kezdõdhet. Nincs kizárva. Mondjuk nem zárható ki egy olyan szcenárió sem, hogy az Atlanti-óceán markáns negatív SST anomáliája hirtelen megnöveli õsszel a légnyomást Izland térségében és krónikus Atlanti blokking alakul ki. De mégsem túl valószínû. Minthogy a Golf-áram is leállhat, de az sem túl valószínû. A melegedési trendek viszont kellõen egyértelmûek az óceánban és szárazföldön ahhoz, hogy ezeknek nagyobb valószínûséget tulajdonítsunk. De ezek is ettõl még csak valószínûségek maradnak.

Ez az egész feltevés ott sántít, hogy azt sem tudhatod, mikor ér véget az adott idõjárási trend. Mi van, ha épp az elõttünk álló téllel kezdõdik egy új trend?

Akkor abban megegyezhetünk, hogy a "külsõ hatások", azaz különbözõ kényszerek valóban befolyásolják a telek milyenségét és egyben módosítják a különbözõ lehetséges kimenetek egymáshoz viszonyított valószínûségét. Alapvetõen én sem támogatom a két enyhe egy rendes tél elméletet. Fõleg a mi földrajzi elhelyezkedésünkbõl kifolyólag.

Az azonban számomra kézenfekvõ, hogy léteznek olyan erõs atmoszférikus és hidroszférikus kényszerek ,amelyek éveken átívelõ idõjárási trendeket tudnak kialakítani. Például ha azt a kérdést tesszük fel, hogy:

Mi kellene ahhoz, hogy az országos évi középhõmérséklet 9 fok alatt zárjon, akkor annyit biztosan tudunk, hogy erre legutóbb cirka 30 évvel ezelõtt volt példa. Tehát kijelenthetõ, hogy a hazánk országos évi középhõmérsékletét kialakító légköri kényszerek összessége az elmúlt 30 évben nem tette lehetõvé, hogy a középhõmérséklet 9 fok alá csökkenjen országos szinten. Ebbõl az következik, hogy a légköri kényszerek eredõje valószínûleg jövõre sem teszi ezt lehetõvé. Nem biztos, de valószínû.

Hasonló módon lehet szerintem valószínûségeket feltételezni a téllel kapcsolatban. Kézenfekvõ, hogy például egy szélsõségesen hideg tél valószínûsége meglehetõsen alacsony. De az is meglehetõs biztonsággal állítható, hogy egy szélsõségesen enyhe tél valószínûsége - még ha kisebb is, mint egy enyhe télé - is nagyobb, mint egy szélsõségesen hideg télé.

Részben igen. A kockás példa a telek önmagában vett függetlenségére utal: attól, hogy volt egymás után x db enyhe tél, az nem jelent semmit ara nézve, hogy az x+1. tél milyen lesz. Így ha szûk sávban nézzük, akkor a telek bekövetkezési valószínûsége gyakorlatilag azonos lenne, éppen a függetlenség miatt. Nyilván az extrém telekre van a legkisebb esély (+5 foknál nagyobb vagy -5 foknál kisebb anomália, de közte, mivel a telek, mint események pontszerûek, egy adott tél bárhol elhelyezkedhetne.

Abban tudok egyetérteni veled, hogy ha erre rátesszük a külsõ hatásokat (amik a teleket nálunk meghatározzák), annyiban módosul a kép, hogy a telek már csak részben lesznek függetlenek (önmagukban továbbra is függetlenek, de a külsõ hatás mindegyikre hat). Így elõfordulhat, hogy valamelyik irányba eltolódik a valószínûség, de ez kizárólag a külsõ hatás miatt. Tehát ekkor sem azért lesz enyhe az x+1. tél, mert az elõzõ x az volt.

(Egyébként halkan jegyzem meg, a privát üzenetben történõ személyeskedés ugyanúgy szankcionálható, mint ha itt a fórumon írtad volna.)

Szerintem meg a következõ "szerintem ilyen vagy olyan tél lesz" hozzászólást törlés fogja követni, nem csak télen, nyáron is.

Viccet félretéve, kicsit már túl lett beszélve ez a téma, ráérünk majd erre visszatérni egy bõ 4-5 hónap múlva. A hasraütés-szerû latolgatásoknak nincs értelme, fõleg ilyen idõtávon. (Szeke valószínûsége is már karcolta a értelmesség határát - még ha van is benne igazság, de a "lesz", "fog" tartalmú kijelentésekre semmiképp nincs szükség.)
Ezért ha lehet inkább zárjuk most le ezt az egész témát. A hõséget nem kedvelõknek addig is lehet foglalkozni pl. a jövõ heti helyzettel, az sem tûnik izgalommentesnek.