Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ez a téma megint megér egy misét,van pro és kontra is.Jól értem,hogy szerinted nem az ember miatt van a melegedõ klíma? Folyt.csak holnap,ha meló engedi.
Ilyen meleg nyár kellõs közepén 35 fokok után hazaérek a tengerpartról szétégve, aludni ott sem könnyû a meleg éjszakák miatt, itthon ugyanúgy 35 fok fogad, és mit olvasok?
TÉL!
TÉL!
Szerencsére az ember még nem nem képes jelentõsen befolyásolni az üvegházhatás mértékét. Ugyanis a Föld légkörének legnagyobb természetes eredetû üvegházhatást kiváltó része 50-70 % vízgõz. Amirõl manapság sokat beszélnek, az inkább a biznisz keretén belül felturbózott széndioxid kibocsájtás körüli cirkusz. A széndioxid nagy része szintén természetes eredetû, összességében 15-25%. Okolják az ipari termelést, kvótákat adnak, vesznek. A széndioxid egyensúlyról maga a természet gondoskodik, illetve lassan mondva gondoskodott, ugyanis egyre kevesebb a zöld terület (erdõ-esõerdõ), ami a széndioxid megkötõje. Remélem, a természet majd erre is megtalálja védõ mechanizmusát, az ember erre képtelen.
Az üvegházhatás nem az ember mûve, az üvegházhatás azóta van, amióta van állandó légköre a bolygónak. Ha ez nem lenne, akkor jóval alacsonyabb lenne a Föld átlaghõmérséklete, és valószínûleg élet sem lenne a bolygón, vagy legalább is biztosan nem olyan formában, mint most.
Illetve 1 esetben tudhatod,hogy a grafikon felfelé fog szórni a jövõben is és a hideg telek minimális szintre csökkennek.Ha bizonyítod,hogy ez az emelkedés az ember mûve,az üvegházhatásé.Akkor igen,ez várható,de még akkor se szentírás ,hogy a klíma nem veszi vissza az irányítást ,nem csordul túl a bili.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy a szikár tények izgatják a télfanokat. Õket pont az tüzeli föl, ha valaki a semmibõl jósol óóóóóóóóriási telet. Mint ahogy azt 3 havonta egy két oldal teszi a világhálón. Engem azt hiszem õsszel pont azért vágtak ki röpke fél évre innen, mert megpróbáltam a realitás talajára lerángatni a várakozásokat. Mit ád ég, ez a tél lett az elmúlt 113 év 3. legenyhébb tele. Lehet, hogy nem volt teljesen baromság, amit mondtam?
Visszanéztem neked, nem azért, hanem a stílus miatt (maga az ember, ugye). Ráadásul elõször csak 3 hónap volt, saját magadnak köszönhetted, hogy meg lett hosszabbítva. - Zivipötty
Visszanéztem neked, nem azért, hanem a stílus miatt (maga az ember, ugye). Ráadásul elõször csak 3 hónap volt, saját magadnak köszönhetted, hogy meg lett hosszabbítva. - Zivipötty
A 2011-12-es tél így nézett ki:
Nagyjából egy hónapig volt átlag alatt a tél hõmérséklete. A december és a január átlagosnál melegebb volt. Még 2012-ben írta valaki, talán pont te, hogy a februári blokk a semmibõl alakult ki és alapvetõen nem is volt jellemzõ arra a télre. De ezt a grafikonról is le lehet olvasni.
Elképzelhetõnek bármi elképzelhetõ. Én arról beszéltem, hogy mi valószínû és mi kevésbé. Az Észak-Amerikára manapság már krónikusan rászakadó hideg bebetonozta az izlandi minimumot és a viharciklonokat. Van nekünk persze pár hétig tartó AC-nk, ami nagyjából nem jó semmire sem, a korábban elmondottak miatt, de ehhez elég csak visszaolvasni a fórumot a tavalyi télrõl.
A tavalyi tél szokatlanul magas hõmérsékletekkel telt, az elmúlt 113 év 3. legenyhébb tele volt. De rá se rántsatok, ez csak puszta véletlen.
Reálisan tekintve egy átlagosnál hidegebb tél esélyei sokkal alacsonyabbak, mint egy átlagos, vagy átlagosnál ismét melegebb télé. Aki nem ért egyet, az sorolhatja az érveit.
A trollos kérdés tõled azért meglepett.

Nagyjából egy hónapig volt átlag alatt a tél hõmérséklete. A december és a január átlagosnál melegebb volt. Még 2012-ben írta valaki, talán pont te, hogy a februári blokk a semmibõl alakult ki és alapvetõen nem is volt jellemzõ arra a télre. De ezt a grafikonról is le lehet olvasni.
Elképzelhetõnek bármi elképzelhetõ. Én arról beszéltem, hogy mi valószínû és mi kevésbé. Az Észak-Amerikára manapság már krónikusan rászakadó hideg bebetonozta az izlandi minimumot és a viharciklonokat. Van nekünk persze pár hétig tartó AC-nk, ami nagyjából nem jó semmire sem, a korábban elmondottak miatt, de ehhez elég csak visszaolvasni a fórumot a tavalyi télrõl.
A tavalyi tél szokatlanul magas hõmérsékletekkel telt, az elmúlt 113 év 3. legenyhébb tele volt. De rá se rántsatok, ez csak puszta véletlen.
Reálisan tekintve egy átlagosnál hidegebb tél esélyei sokkal alacsonyabbak, mint egy átlagos, vagy átlagosnál ismét melegebb télé. Aki nem ért egyet, az sorolhatja az érveit.
A trollos kérdés tõled azért meglepett.
Én is az izland-grönlandi térségben zajló, roppant erõs és hosszadalmas ciklontevékenységben látom a közvetlen okot.
A szibériai hideg-felhalmozódásért elsõsorban a szárazföldi hótakaró, és csak másodsorban a sarki jég felelõs. Hóból, és hidegbõl pedig volt bõven az elmúlt télen is: Link
Azt, hogy a makrohelyzet rendre úgy alakult, hogy ez nem tudott nyugatabbra jutni, szerintem inkább a melegebb Golf-áramlat és a hidegebb Labrador-áramlat határán kialakult ciklondömping által elõidézett, számunkra rossz helyen lévõ anticiklonos blocking következménye volt. Link
Thermo: De átment. Már régen.
Azt, hogy a makrohelyzet rendre úgy alakult, hogy ez nem tudott nyugatabbra jutni, szerintem inkább a melegebb Golf-áramlat és a hidegebb Labrador-áramlat határán kialakult ciklondömping által elõidézett, számunkra rossz helyen lévõ anticiklonos blocking következménye volt. Link
Thermo: De átment. Már régen.
2012 februárjában volt minek megindulni nyugat felé. Talán bizony, az azóta eltelt 3 év alatt gyökeresen és jóvátehetetlenül megváltoztak téli idõjárásunk alapkondiciói? Aligha!
Egyébként olyan is elképzelhetõ, hogy az északi sarkvidék magasabb hõmérséklete kisebb nyomásgradiens révén a jet lassulásához vezet. Ha emellett lokálisan mégis kialakul egy arktikus-szubarktikus hidegfelhakmozódás, akkor a hideg sokkal könnyebben leszakad, alkalmasint éppen ránk.
Nem értelek. Ezekkel az alapvetõ tényekkel Te mind tisztában vagy, tudom. Csak nem mentél át trollba??
Egyébként olyan is elképzelhetõ, hogy az északi sarkvidék magasabb hõmérséklete kisebb nyomásgradiens révén a jet lassulásához vezet. Ha emellett lokálisan mégis kialakul egy arktikus-szubarktikus hidegfelhakmozódás, akkor a hideg sokkal könnyebben leszakad, alkalmasint éppen ránk.
Nem értelek. Ezekkel az alapvetõ tényekkel Te mind tisztában vagy, tudom. Csak nem mentél át trollba??
Remény van, de a nullához közelít. Az egyre zsugorodó arktikus hidegbázis ugyanis mostanában valamilyen okból szinte teljes egészében rászakad Észak-Amerika keleti felére. Ez a kényszer ráadásul igen erõsnek, masszívnak kezd bizonyulni. A tõlünk északkeletre lévõ ázsiai akciócentrum, a Szamojéd-tundra, Jamal-félsziget, Gidai-félsziget, vagy a Tajmír-félsziget brutális bemelegedése lényegében kizárja a masszív hidegdóm kialakulását illetve nyugatra terjeszkedését, tálán most már omega-blokking esetében is. Lassan tényleg ott tartunk, hogy rajtunk már egy Skandináv AC, vagy egy Voejkov-tengely sem segít, mert nem lesz mi meginduljon nyugatnak.
Kérlek Laci, ne keserítsd, izgasd a télfanokat.
Te is nagyon jól tudod, hogy sem a sarki jégkiterjedés, sem a Jeges-tenger hõmérséklete nem döntõ tényezõje a mi téli idõjárásunknak. A pozitív tengervíz-hõmérséklet anomália nyilván rosszabb, mintha negatív lenne, de önmagában nem akadálya az elfogadható telünknek.
A telek jellegében az én eddigi életemben olyan ritmus érvényesült, hogy a nagyon enyhe szezon után jött egy szintén enyhe, majd nagyjából átlagos, esetleg kifejezetten hideg telek következtek. Semmi okunk nincs tehát annak feltételezésére, hogy a legutóbbi 2 szélsõségesen enyhe tél a rossz telek egész sorozatát indítja el. A naptevékenység leszálló ágba lépett, de a napfoltminimum, mikor statisztikailag valószínûbb egy zord tél, még odébb van. Megfigyeléseim szerint a nagyon hõhullámos nyár nem szokott jót tenni a következõ tél fagyának, havának. Ezeket a tényeket kell most összevetni.
Összeségében az a véleményem, hogy idén talán-talán nagyobb az esélyünk egy normális télre, mint volt tavaly és tavalyelõtt. De ettõl még lehet még egy nagyon sz@r tél is. De azon se akadhatunk fenn, ha meglepetésre mégis zimankós telet kapunk. Ennyire elõre csak tippjeink, találgatásaink lehetnek, és az idõjárás könnyen keresztülhúzhat minden számítást.
A telek jellegében az én eddigi életemben olyan ritmus érvényesült, hogy a nagyon enyhe szezon után jött egy szintén enyhe, majd nagyjából átlagos, esetleg kifejezetten hideg telek következtek. Semmi okunk nincs tehát annak feltételezésére, hogy a legutóbbi 2 szélsõségesen enyhe tél a rossz telek egész sorozatát indítja el. A naptevékenység leszálló ágba lépett, de a napfoltminimum, mikor statisztikailag valószínûbb egy zord tél, még odébb van. Megfigyeléseim szerint a nagyon hõhullámos nyár nem szokott jót tenni a következõ tél fagyának, havának. Ezeket a tényeket kell most összevetni.
Összeségében az a véleményem, hogy idén talán-talán nagyobb az esélyünk egy normális télre, mint volt tavaly és tavalyelõtt. De ettõl még lehet még egy nagyon sz@r tél is. De azon se akadhatunk fenn, ha meglepetésre mégis zimankós telet kapunk. Ennyire elõre csak tippjeink, találgatásaink lehetnek, és az idõjárás könnyen keresztülhúzhat minden számítást.
Elõbb-utóbb biztos változik, de inkább utóbb...
Bornírt álláspontnak tartom, hogy a sarkvidék bemelegedése semmilyen módon nem hat a makrocirkulációra. A sarkvidéki tengerek 4-5 fokkal melegebbek az átlagosnál. Ebbõl a ténybõl kiindulva az tûnik õrültségnek, ha a hagyományos fogalmaink szerinti normális télre számítunk. Mert honnan a bánatból jönne hideg, ha már ott sem lesz ahol eddig volt?
Bornírt álláspontnak tartom, hogy a sarkvidék bemelegedése semmilyen módon nem hat a makrocirkulációra. A sarkvidéki tengerek 4-5 fokkal melegebbek az átlagosnál. Ebbõl a ténybõl kiindulva az tûnik õrültségnek, ha a hagyományos fogalmaink szerinti normális télre számítunk. Mert honnan a bánatból jönne hideg, ha már ott sem lesz ahol eddig volt?
Érdekelne a véleményed,ezt hogy kell érteni pontosan!?Továbbra sincs remény egy komoly az átlagosnál hidegebb télre,így kell érteni amit írtál?Mire alapozod ezeket a kijelentéseket?Ugye nem azt akarod mondani hogy nincs remény egy 2002-03-mas típusú télre a következõ 2-3 tél folyamán?
Az utóbbi nyolc év teleinek fõbb adatait összeszedtem egy táblázatba. (Majd egyszer beteszem a visszatekintõbe.)
Most csak egy dolgot emelnék ki.
A vizsgált idõszakban hiába voltak hidegebb periódusok, azok kivétel nélkül decemberre vagy februárra estek. Gyakorlatilag nem volt egy "normális" januárunk.
Márpedig a keményebb telek alapja egy igazi zimankós január.
Most csak egy dolgot emelnék ki.
A vizsgált idõszakban hiába voltak hidegebb periódusok, azok kivétel nélkül decemberre vagy februárra estek. Gyakorlatilag nem volt egy "normális" januárunk.
Márpedig a keményebb telek alapja egy igazi zimankós január.
"Közben a keleti part északi térsége rekordokat döntöget hidegben, hóban , minden földi jóban"
Innen is látszik, hogy az elmúlt 2 gyalázatos tél nem a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS közvetlen következménye.
Itt cirkulációs anomáliáról van szó, melynek persze közvetetten lehet köze a légköri széndioxid koncentráció növekedéséhez, de nyilván igencsak közvetve.
Hogy a cirkulációs anomália mibõl eredhet, csak találgatni lehet. Mindenesetre az megfigyelhetõ, hogy a nyugati, délnyugati irányítású, gyalázatos teleinken Kelet-Kanada és az USA északkeleti része hatalmas hideghullámokat kap, és ugyanúgy gyakran hideg ilyenkor a tél Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten. Lehet -hangsúlyozom, LEHET- hogy a zárt, nem meanderezõ, túl gyors nyugati áramlások állnak a háttérben. A túl dinamikus nyugati áramlási szalagot ilyenkor csak a minden évben megbízhatóan kialakuló grönlandi, illetve kelet-szibériai hidegmagok képesek meridionálisba fordítani.
A gyors, mélyre meanderezni nem képes nyugati áramlás a túlfejlett térítõi AC övbõl következhet, az meg a magas naptevékenységbõl... Persze, ezek túl merész feltételezések, tudom.
Valami hatást esetleg a szibériai talajfagy kiterjedése is gyakorolhat a mi teleinkre, mely néhány éves periódusokban változhat -de ez már kifejezetten az én egyéni elképzelésem.
Innen is látszik, hogy az elmúlt 2 gyalázatos tél nem a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS közvetlen következménye.
Itt cirkulációs anomáliáról van szó, melynek persze közvetetten lehet köze a légköri széndioxid koncentráció növekedéséhez, de nyilván igencsak közvetve.
Hogy a cirkulációs anomália mibõl eredhet, csak találgatni lehet. Mindenesetre az megfigyelhetõ, hogy a nyugati, délnyugati irányítású, gyalázatos teleinken Kelet-Kanada és az USA északkeleti része hatalmas hideghullámokat kap, és ugyanúgy gyakran hideg ilyenkor a tél Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten. Lehet -hangsúlyozom, LEHET- hogy a zárt, nem meanderezõ, túl gyors nyugati áramlások állnak a háttérben. A túl dinamikus nyugati áramlási szalagot ilyenkor csak a minden évben megbízhatóan kialakuló grönlandi, illetve kelet-szibériai hidegmagok képesek meridionálisba fordítani.
A gyors, mélyre meanderezni nem képes nyugati áramlás a túlfejlett térítõi AC övbõl következhet, az meg a magas naptevékenységbõl... Persze, ezek túl merész feltételezések, tudom.
Valami hatást esetleg a szibériai talajfagy kiterjedése is gyakorolhat a mi teleinkre, mely néhány éves periódusokban változhat -de ez már kifejezetten az én egyéni elképzelésem.
Az amcsik évek óta csapolják még a szibériai Ac hidegbázisát is, volt errõl az OMSZ-oldalon egy jó ábra, persze nem ilyen címzéssel.
Közben a keleti part északi térsége rekordokat döntöget hidegben, hóban , minden földi jóban
... Viccet félretéve, elõbb - utóbb majd csak változik ez a gyászos verkli, mert ha nem változna, változott volna mindig meg idõvel, akkor állandóan ilyen semmi, saras telünk lenne. (általában max. 5 év körüli idõtartamnál tovább nem tartott, idõjárási adatsorokból, Réthly kötetekbõl ez teljesen nyilvánvalóan következik! Ilyen hosszú enyhe téli sorozatot még az ÉK-i országrészbõl az utóbbi évtizedekbõl nem láttam, a távolabbi múltban viszont elõfordult. Ha lesz egy kis idõm rá, hozok példákat.)
nyulpesta ! Éppen akkor voltam sokatona én is, májusi vonulással.... Valahogy nem rémlik, vagy inkább nem a hõség volt a legrémesebb része annak a baromkodásnak..
Persze vannak szép emlékeim is, de a végsõ konklúzió: Az embert mintha hidegre vágták volna egy évre, elraboltak egy évet az életembõl, nem igazán bírtam soha az uniformizálást, az ilyen típusú kötöttségeket.
Budaörsön voltam.... Mindenesetre a mai fiatalságnak elkelne egy - két hónapos kiképzés, azt még a budin is ki lehet bírni....
nyulpesta ! Éppen akkor voltam sokatona én is, májusi vonulással.... Valahogy nem rémlik, vagy inkább nem a hõség volt a legrémesebb része annak a baromkodásnak..
Hát igen, egyszer minden véget ér. De az enyhe telek sorozata aligha most fog megszakadni.
A tenger be van melegedve rendesen és ez valószínûleg nemigen fog változni a következõ hónapokban sem.
A tenger viszont szépen tolja föl a levegõ hõmérsékletét is.
A tenger be van melegedve rendesen és ez valószínûleg nemigen fog változni a következõ hónapokban sem.
A tenger viszont szépen tolja föl a levegõ hõmérsékletét is.
Bízom benne, hogy egyszer véget ér ez az enyhe szakasz, mint ahogy véget ért mindig az utóbbi évezredekben, ami nagy vonalakban a jelenlegi klíma idõszakhoz köthetõ.
