Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az valóban merész kijelentés, ezért írtam azt, hogy számítok
Azaz ennek az esélyét látom a legnagyobbnak.
Hú, egy csomó elméleti eszmefuttatás indult el bennem soraidat olvasva.
De ezzel nem terhelem a Társalgót, ha érdekel, pü-ben megírom.
Annyi bizonyos, hogy a tartós, ismétlõdõ északkelet-amerikai hideghullámok rossz faktort jelentenek a mi téli idõjárásunkra nézve, éppen azért, amit le is írtál.
Hasonlóképpen a vele nyilván összefüggésben álló élénk, huzamos észak-atlanti ciklontevékenység. Az idõnként akár heves fokozatig fellobbanó "izlandi" ciklonaktivitás, kivált, ha megvan a keleti "ellensúlya" a szibériai-kelet-európai hidegtömeg formájában, még nem feltétlenül teszi tönkre a telünket. Sõt, ha "csúszópályás" medeket generál, még téliesebbé, havasabbá teszi idõjárásunkat.
De a nagyon huzamos ciklogenezis, a hónapokig ütemesen dolgozó atlanti "csigagyár" biztosan szétzilálja a fagyos, havas idõt Európa-szerte (sõt, az Ural elõteréig) ahogy az utóbbi 2 tél példája is mutatja.
De ez a verkli nincs kõbe vésve: voltak telek a múltban is, mikor így mûködtek a dolgok, és olyanok is, mikor nem. Kíváncsi vagyok, hogy a napfoltminimumhoz közeledve vajon hány téli szezonon át marad fenn ez a lelõhetetlen atlanti ciklondömping.
Ami az üveggömbbe nézést illeti: én is azt hiszem, hogy a nyári forróság az õsszel esetleg sokáig "vissza fog nyúlkálni" Ez számos évben így volt, de szabvány forgatókönyv természetesen erre se írható. Pl. 2003 pukkadásig forró nyara után szeptember és október legeleje is meleg volt, de aztán a meleg látványosan, egy hidegfronttal letört. Utána változékony, esõs, kifejezetten hûvös hetek köszöntöttek be, és okt. 25-én az elsõ hó is leesett. Kb. 3 hét választotta el egymástól a kánikulát és a fagyot, havat!
[esõ]
Hogy decemberig (januárig?) tart az õsz, és a január is mindössze 1 hét téli idõt hoz majd, az most még igen-igen merész kijelentés. Egyáltalán nem biztos, hogy így lesz.
De ezzel nem terhelem a Társalgót, ha érdekel, pü-ben megírom.
Annyi bizonyos, hogy a tartós, ismétlõdõ északkelet-amerikai hideghullámok rossz faktort jelentenek a mi téli idõjárásunkra nézve, éppen azért, amit le is írtál.
Hasonlóképpen a vele nyilván összefüggésben álló élénk, huzamos észak-atlanti ciklontevékenység. Az idõnként akár heves fokozatig fellobbanó "izlandi" ciklonaktivitás, kivált, ha megvan a keleti "ellensúlya" a szibériai-kelet-európai hidegtömeg formájában, még nem feltétlenül teszi tönkre a telünket. Sõt, ha "csúszópályás" medeket generál, még téliesebbé, havasabbá teszi idõjárásunkat.
De a nagyon huzamos ciklogenezis, a hónapokig ütemesen dolgozó atlanti "csigagyár" biztosan szétzilálja a fagyos, havas idõt Európa-szerte (sõt, az Ural elõteréig) ahogy az utóbbi 2 tél példája is mutatja.
De ez a verkli nincs kõbe vésve: voltak telek a múltban is, mikor így mûködtek a dolgok, és olyanok is, mikor nem. Kíváncsi vagyok, hogy a napfoltminimumhoz közeledve vajon hány téli szezonon át marad fenn ez a lelõhetetlen atlanti ciklondömping.
Ami az üveggömbbe nézést illeti: én is azt hiszem, hogy a nyári forróság az õsszel esetleg sokáig "vissza fog nyúlkálni" Ez számos évben így volt, de szabvány forgatókönyv természetesen erre se írható. Pl. 2003 pukkadásig forró nyara után szeptember és október legeleje is meleg volt, de aztán a meleg látványosan, egy hidegfronttal letört. Utána változékony, esõs, kifejezetten hûvös hetek köszöntöttek be, és okt. 25-én az elsõ hó is leesett. Kb. 3 hét választotta el egymástól a kánikulát és a fagyot, havat!
Hogy decemberig (januárig?) tart az õsz, és a január is mindössze 1 hét téli idõt hoz majd, az most még igen-igen merész kijelentés. Egyáltalán nem biztos, hogy így lesz.
A 2012 február lényegében egy januárig tartó õszt zárt le. Átlagot tekintve a 2011-12-es tél éppenhogy csak alatta tudott zárni a 30 éves átlagnak és a december és január pedig kritikán aluli volt.
Én pontosan a Kelet-Észak-Amerika fölötti tartós és masszív negatív anomáliában látom a mi koporsónk utolsó szögét. Köztudomású, hogy a Keleti-parti nagy hidegleszakadások masszív és tartós enyheséget okoznak Európában. Ennek tanúbizonysága volt az elmúlt tél is. Nem látok olyan ellenhatást, ami ezt a kényszert akár csak ellensúlyozni tudná. Következésképp a realitás talaján maradva, elõre nem látható impakt változás híján (pl. vulkánkitörés) a legjobb esetben is aligha reménykedhetünk többen, mint egy 2012 februárihoz hasonló télies epizód.
Én egy októberig tartó nyárra és egy decemberig tartó õszre számítok, januárban 1 hét télies idõvel. Így talán nem esek pofára nagyon télvárás tekintetében.
Én pontosan a Kelet-Észak-Amerika fölötti tartós és masszív negatív anomáliában látom a mi koporsónk utolsó szögét. Köztudomású, hogy a Keleti-parti nagy hidegleszakadások masszív és tartós enyheséget okoznak Európában. Ennek tanúbizonysága volt az elmúlt tél is. Nem látok olyan ellenhatást, ami ezt a kényszert akár csak ellensúlyozni tudná. Következésképp a realitás talaján maradva, elõre nem látható impakt változás híján (pl. vulkánkitörés) a legjobb esetben is aligha reménykedhetünk többen, mint egy 2012 februárihoz hasonló télies epizód.
Én egy októberig tartó nyárra és egy decemberig tartó õszre számítok, januárban 1 hét télies idõvel. Így talán nem esek pofára nagyon télvárás tekintetében.
Sajnos, a térítõi "kályha" kilométerre sokkal közelebb van hozzánk, mint a sarki-szibériai "jégszekrény" Ez tényleg földrajzi adottság, bele kell törõdnünk, vagy jónéhány fokkal északabbra és keletebbre költözni.
Azért van két jó dolog is téli klimatikus viszonyainkban: az egyik a hidegpárnának, a fagy hosszas konzerválásának lehetõsége. A másik, hogy a szibériai téli AC fagyos, száraz légtömegei tûrhetõ rendszerességgel elérik országunkat: éppen az európai "fõútvonalukba" esünk.
Azért van két jó dolog is téli klimatikus viszonyainkban: az egyik a hidegpárnának, a fagy hosszas konzerválásának lehetõsége. A másik, hogy a szibériai téli AC fagyos, száraz légtömegei tûrhetõ rendszerességgel elérik országunkat: éppen az európai "fõútvonalukba" esünk.
Majd eljön a napfoltminimum, a térítõi anticiklon-öv meggyengül, a jet mélyebbre tud meanderezni. A teknõk a hátoldali hideglevegõjükkel délebbre nyúlnak, így az ens legalább idõközönként az átlag alá süllyed.
Engem is meglep ez a hosszadalmas, átlag feletti hõmérsékletû idõszak. De ez az éghajlatingadozás se tart örökké. Sejtésem az, hogy részben az alacsony, de elhúzódó naptevékenységi csúcs áll ennek hátterében. (Lehet, szörnyen tudománytalan dolgokat írok, de hát itt csak lötyögünk, dumálgatunk, vagy mi?)
Engem is meglep ez a hosszadalmas, átlag feletti hõmérsékletû idõszak. De ez az éghajlatingadozás se tart örökké. Sejtésem az, hogy részben az alacsony, de elhúzódó naptevékenységi csúcs áll ennek hátterében. (Lehet, szörnyen tudománytalan dolgokat írok, de hát itt csak lötyögünk, dumálgatunk, vagy mi?)
Ezen ne csodálkozz, a zord hidegek szinte mindig hideg elárasztás következményei, ha kedvezõ körülményeket talál akár tovább is hûlhet térségünkben. Ez az együttható lényegesen esélytelenebb, mint ami a nagy meleghez kell. A Kárpát medencében a nyári Ac -s helyzetek igen gyakoriak, kellõen száraz általában a levegõ, így a nagy melegekre , hosszabb meleg idõszakokra elég jók a feltételek. Összevetve a zord hidegek esélyeivel egyértelmû hogy a meleg a nyertes, és ez véleményem szerint természetes dolog térségünkben.
Amen! Egyébként az utóbbi években bármikor ránézek a fáklyára , mindig a 30 éves átlag felett kóbászol pár fokkal a tagok zöme, és fõleg az operatív. Kicsit visszataszító, bár én a hûvös nyarakat is a pokolra kívánom. A jó meleg , csendes, kellõen csapadékos tavaszok, meleg, de csapadékos nyár, verõfényben gazdag õsz, és havas, hóviharos , hideg, kristálytiszta idõjárásban is gazdag tél híve vagyok. Igazán nincsenek nagy igényeim ugye?
"Kiüljük" , ahogy horgásznyelven mondani szokás, majd csak lesz már valami értékelhetõ tél is.
Az a bizonyos verkli amirõl írsz, Réthly köteteiben a múlt századok idõjárásában is tetten érhetõ, lényegében hasonló volt a telek változékonysága.
Az a bizonyos verkli amirõl írsz, Réthly köteteiben a múlt századok idõjárásában is tetten érhetõ, lényegében hasonló volt a telek változékonysága.
Van egy-két momentum, ami ellentmondani látszik az állításodnak. Például a már említett 2012 februári fagyhullám, ami, bár végül epizódszerûnek bizonyult, az általam megélt legdurvább hidegbetöréseket szinte felülmúlta, és bizony északkeletrõl, keletrõl érkezett.
Vagy ott volt 2010 januárja, mely nálunk ugyan csak átlagos hidegeket hozott, de pl. Észak-Németországban vagy Angliában évszázados jelentõségû zord idõszakot produkált.
Aztán vehetjük a tavalyelõtti észak-amerikai nagy telet, bár erre mondhatod, hogy Kanada és az USA más helyzetet foglal el a hemiszférikus cirkulációban, mint mi. Mindenesetre durva északi-sarkvidéki hidegmag volt, van, és szerintem lesz is.
Persze, az 1800-as évek telei valószínûleg más megítélés alá esnek: még közel volt a kis jégkorszak, és még Párizsban is elõfordult -20 fok, Orleans-ban pedig -25 fok ezernyolcszázhetven-valahányban.
Azt azonban nem merném kijelenteni, hogy ilyesmi napjainkban már nem lehet. Jól emlékszem, 2012 februárjában mutatta a tv, hogy Párizsban a Szajnán jégtörõhajók zúzzák a több mint 5 cm vastag jégtáblákat. Ott, az atlanti-óceáni, nyugat-európai klímán.
Nekem inkább az a tapasztalatom telek terén, hogy idõközönként beficcennek igen enyhe, tavaszias darabok, mikor hónak, fagynak végig alig van nyoma. Voltak ilyenek a 70-es, a 80-as, a 90-es, a 2000-es, és most, a 2010-es években. De az ilyen nagyon enyhe teleket rendre kifejezetten zordak követték 1-2-3 szezonon belül. Ebben a verkliben nincs változás közel 50 éve.
Semmi okunk feltételezni, hogy az utóbbi 2 nagyon enyhe telet ne kövesse néhány hideg, havas a közeljövõben.
Vagy ott volt 2010 januárja, mely nálunk ugyan csak átlagos hidegeket hozott, de pl. Észak-Németországban vagy Angliában évszázados jelentõségû zord idõszakot produkált.
Aztán vehetjük a tavalyelõtti észak-amerikai nagy telet, bár erre mondhatod, hogy Kanada és az USA más helyzetet foglal el a hemiszférikus cirkulációban, mint mi. Mindenesetre durva északi-sarkvidéki hidegmag volt, van, és szerintem lesz is.
Persze, az 1800-as évek telei valószínûleg más megítélés alá esnek: még közel volt a kis jégkorszak, és még Párizsban is elõfordult -20 fok, Orleans-ban pedig -25 fok ezernyolcszázhetven-valahányban.
Azt azonban nem merném kijelenteni, hogy ilyesmi napjainkban már nem lehet. Jól emlékszem, 2012 februárjában mutatta a tv, hogy Párizsban a Szajnán jégtörõhajók zúzzák a több mint 5 cm vastag jégtáblákat. Ott, az atlanti-óceáni, nyugat-európai klímán.
Nekem inkább az a tapasztalatom telek terén, hogy idõközönként beficcennek igen enyhe, tavaszias darabok, mikor hónak, fagynak végig alig van nyoma. Voltak ilyenek a 70-es, a 80-as, a 90-es, a 2000-es, és most, a 2010-es években. De az ilyen nagyon enyhe teleket rendre kifejezetten zordak követték 1-2-3 szezonon belül. Ebben a verkliben nincs változás közel 50 éve.
Semmi okunk feltételezni, hogy az utóbbi 2 nagyon enyhe telet ne kövesse néhány hideg, havas a közeljövõben.
Tudom,hogy voltak olyan telek de,számuk köszönõ viszonyban sincs a hõhullámot hõhullámra produkáló nyarak sorozatához képest.
Nem tudom, egyre szkeptikusabb vagyok e tekintetben. A makrocirkuláció egyre ritkábban képes télen átváltani keleties üzemmódba. Elsõsorban ennek köszönhetõ a telek átlaghõmérsékletének növekedése is. Szóval amondó vagyok, hogy igazi télies idõszakokra csak legfeljebb epizódszerûen számíthatunk és ilyenekre is egyre ritkábban. Egy 2-3 hónapos, markánsan átlag alatti tél esélye a nullához konvergál meglátásom szerint.
Ebben ne reménykedj. Kanyit se számít a forró levegõhöz képest (ld. 1992 augusztusa)
Az érkezõ meleg levegõ páratartalma, valamint az éjszakai légmozgás sebessége lesz ebben a döntõ.
Az érkezõ meleg levegõ páratartalma, valamint az éjszakai légmozgás sebessége lesz ebben a döntõ.
Talán, a hosszabb éjszakák már tompítanak majd a melegen, szemben a júliussal.
Legutóbb 2012-2013-as télen volt ilyen. Az elsõ hidegbetörés október végén jött, aztán december elején, januárban többször is, február elején és végén, március közepén és végén, meg egy lájtosabb április elején is.
Én sem szoktam panaszkodni az idõjárásra, de akkor (áprilisra) kifejezetten megutáltam már a hideget, teljesen beleõrültem. De szerencsére végül az ördög elvitte a szibériai zordságot oda, ahonnan egész télen bepofátlankodott hozzánk.
Én sem szoktam panaszkodni az idõjárásra, de akkor (áprilisra) kifejezetten megutáltam már a hideget, teljesen beleõrültem. De szerencsére végül az ördög elvitte a szibériai zordságot oda, ahonnan egész télen bepofátlankodott hozzánk.
Mai nap megint nem úgy alakul,legalábbis itt ahogy azt várták.
Zivatar lehet,talán lesz de,gondolom a szokásos lightos verzió.
A T már most annyi mint amennyire maximumot várták.
Ami viszont sajnos már borítékolható a negyedik hõhullám
Mikor volt ,ami még fontosabb mikor lesz már egy olyan tél
amelyben már a negyedik hideghullám
is borítékolható lesz???!!! Ez így nem "igazság"!
Zivatar lehet,talán lesz de,gondolom a szokásos lightos verzió.
A T már most annyi mint amennyire maximumot várták.
Ami viszont sajnos már borítékolható a negyedik hõhullám
Mikor volt ,ami még fontosabb mikor lesz már egy olyan tél
is borítékolható lesz???!!! Ez így nem "igazság"!