Meteorológiai társalgó

Nem az a lényeg, hogy valahol mûködik-e, hanem az hogy nálunk nincs pénze a szolgálatnak, így pedig lenne!
Más országok gazdasági helyzete sokkal stabilabb és erõsebb, több pénz jut meteorológiára, illetve a teljesen más szocializáció miatt más a felfogás is.
Persze gondolom máshol sincs kolbászból a kerítés, és nem biztos hogy máshol jobban mûködik, de az legyen az õ bajuk.
Akár hogy is vesszük, a kormánytól kezdve a gyógyszeriparon keresztül minden és minden a pénzrõl, az üzletrõl szól, a megélhetésrõl, aztán hogy gazdasági társaságnak hívják vagy mi a túrónak, teljesen mindegy.
A cél a fejlõdés és az elõrelépés lenne, nem pedig a leépítés.
És nem nekem, hanem az omsz dolgozóinak, vagy az omsz illetékeseinek kellene a magyar kormány felé közvetítenie.
Így lenne munkájuk a frissen végzett meteorológusoknak.
Egy megyei vagy térségi meteorológus a vetési, permetezési, aratási, szüretelési és egyéb munkákat nagyon hasznosan tudná segíteni, mert a gazdálkodók nagyon gyakran befürödnek az idõjárás miatt.
Persze ha jön egy jégesõ nagyon nem tudnak mit tenni, de van amikor tudnak, és milliókat spórolnának meg a gazdálkodók, a milliókból pedig jutna a szolgálatnak is egy jó kis összeg.

Vagyis,akkor alakuljon gazdasági társasággá teljes mértékben a meteorológiai szolgálat?
Van olyan ország ,ahol ez így mûködik,vagyis nincs állami met.szolgáltató?

Igazából,amit felvetsz,azt a mindenkori magyar kormánynak kellene közvetítened...

Floo, az ötlet jó, szerintem el is fogják lopni!

Ja hogy többnyire 5 méteren mértek?
Értem, akkor így már rendben is vagyunk!

Nem kellene pénzelnem az omsz-ot, pénzelhetné saját magát.
A frissen végzett meteorológusokat képezze ki adott megyére vagy térségre, hogy profin tudják elõrejelezni az idõjárást a térség sajátosságainak megismerése után, adjon nekik egy irodát, ahol a helyi mezõgazdasági vállalkozók, borászok, szõlészek, kertészetek és egyéb olyan intézményeknek, cégeknek vagy magánszemélyeknek végezzenek elõrejelzést, akik az elõrejelzések segítségével milliókat spórolnak meg.
Tehát fizetnének ezért!
Magyarán lenne pénzük!
Ezt már réges-régen megcsinálhatnák volna és egy nagyon jól mûködõ rendszer lenne, ahol mindenki jól jár.

Mindig ezt vágjátok a fejemhez hogy én azt akarom, hogy minden bokorban legyen állomás!
Pont fordítva!
Alulról a 4. bekezdés Link
A mérések számának növelése semmit nem ér, ha ugyanolyan gépiesen kezelik az állomástelepítéseket és az adatokat.

Oh, a matematikai módszerek "megítélését" látványosan nem érintettem, nem értek a homogenizálás matematikájához, így nem tudom megítélni mennyire pontos. Sokkal inkább utaltam a kronológiai vetületre, éghajlatunk bámulatos változékonysága mindenféle számháború, de szintén pontatlan írott történelem alapján is felírható bizonyos szinten. Ha viszont semmi sem "elfogadható" , akkor nem szeretnék tõled sem a mainstream éghajlathumbuk semmilyen vetületérõl olvasni!

Azt hiszem 2015. Augusztus elsején ez már csak történelem lesz.
"A metnet klímaadatbázis legmagasabb havi középhõmérsklete

(2012-07-01) Gyomaendrõd : 26.4 °C"

Tudomásul kell venni, hogy messzemenõ következtetések levonására nem alkalmasak a homogenizált adatsorok. Még a dendrokronológiában sem. Minden vizsgálati módszernek vannak korlátai. A legnagyobb korlát pedig nyilvánvalóan a homogén adatsorok közti diszkontinuitás.

Szerintem kár átpolitizálni azt, hogy a homogén adatsorok összekapcsolása ilyen-olyan matematikai, statisztikai módszerekkel, mindig is hibával terhelt. Amivel - hangsúlyozom - nem lenne semmi baj, ha a homogenizáció végterméke nem pontos adatok lennének, hanem intervallumos értékek. Mert a bûvésztrükk, amivel sok magát tudósnak tartó ember is ámítja magát az, hogy egy inhomogén adat pontosan korrigálható, homogenizálható. Ez egyszerûen hazugság. Pontos csak a vak véletlen folytán lehet egy korrigált adat.

Figyelmedbe ajánlom az árnyékolók hatását a mérésekre, és az adatsorok megbízhatóságára Link

Azokon a helyeken, ahol pl. nyáron átmenetileg reggel vagy este süthette a Nap, a falra felszereltek valamit (pl. falapot), ami megakadályozta, hogy rásüssön a Nap. Ha neked az elsõ emelet 1,4 m-en van, akkor hol a földszint, 70 centin? 5 m-en mértek többnyire. Az árnyékoló pedig fehérre volt festve.
Magyarán Te soha nem fogsz engedni és soha nem fogod beismerni ha nincs igazad még akkor sem, ha nincs igazad! Ez pont, hogy téged jellemez. Másfél-két hónapja pont a te egyik elméletedet akartam bizonyítani azzal a kezdeti állítással, hogy igazad van. Majd kiderült, hogy nincs. Te pedig mire voltál csak képes, azt szajkózni, hogy a matematika csak hazudni tud és számokkal úgyse lehet bizonyítani semmit.
A jelenkor mindig azt hitte és a jövõben is azt fogja hinni, hogy amit akkor csinálnak az a jó, és a korábbiak nem tudtak semmit.
Ne aggódj, eljön az idõ, amikor otthon fogok mérni északi falon bádogernyõben, mert van hely neki bõven, tányéros árnyékolóban és hõmérõházban is. Pár év közös mérés után pedig visszatérhetünk majd rá, hogy milyen eltérés van a középhõmérsékletekben.
Pénzeld az OMSZ-ot és vegyél nekik egymillió állomást, vagy inkább nyiss egy saját meteorológiai intézetet, azzal talán ki tudod elégíteni a legyen minden bokorban állomás igényedet.

Szerintem ezekhez a méréses kérdésekhez egy igencsak filozófiai kérdés is tartozik: mi legyen a régen mért adatokkal? Korrigáljuk és homogenizáljuk, hogy használható adatsorok azért legalább legyenek? (hiszen igen értékes: múltbeli hõmérsékleteket közöl, amit már soha sehonnan máshonnan nem fogunk megtudni, még közelítõleg sem!) Vagy hagyjuk elveszni õket, hiszen nem pontosak és nem a ma elvárt mérési körülmények között készülnek? Aztán majd mérünk mostantól, és az utolsó 40 évet vesszük alapul?
Nem lehet, hogy 40 év múlva nevetni fognak a mai pontatlan méréseken és nem értik, hogy lehetett pontszerûen, stb. mérni, és ki akarják dobni ezeket az adatokat? Pedig most nagyon azt hisszük, hogy megtaláltuk "a mérési módszert", de lehet régen is ezt hitték, nem?
Az igazság (szokás szerint) valahol félúton lehet: nem kell a régi értékeket tizedre pontosan, kikorrigálva elhinni és rekordokat kreálni belõle, de rengeteg helyen lehetnek értékesek: éves átlagok számolásakor, trendek vizsgálata során, globális események hatását vizsgálva (pl. X vulkánkitörés -Y lehûlést hozott szinte minden mérõállomáson stb.).
Kritizálni mindig könnyû valamit, de építõ jelleggel gondolkodni és viselkedni már nehezebb Hidegség anno nagyon sok kutatást csinált a témában, kb. ismeretlen méréseket kutatott ki az OMSZ adattárházaiból stb. Tudna ezekrõl még mesélni