Meteorológiai társalgó

Meg szeretném kérdezni,hogy áll most a Budapesti havi középhõmérséklet?
Meg fogjuk dönteni az 1901-tõl mért legforróbb július havi középhõmérsékletét Budapesten?
1994-ben volt 23,99 Celsius fok.
Szombathelyi adatokat már írtál,esetleg Gyõrrõl vagy más magyar városról van még ilyen havi középhõmérséklet adatod?
Kiváncsi lennék rá Köszönöm szépen.
Nagyon hasznos és értékes a honlapod,amit mutattál,azért nagyon meglepõdtem,hogy például 1834-ben volt 26,13 Celsius fokos havi közép Budapesten júliusban Azt nem döntjük meg szerintem.

Nem írtam marhaságot, csak figyelmetlenségemnek köszönhetõen a bádogdoboz helyett írtam sietségemben bádogtetõt. A 1.5 méteren lévõ oszlopon fa tetõ volt.
A mérések a házak falára tett bádogdobozban folytak az Osztrák-Magyar Monarchia területén.
Állítólag ilyen doboz is látható az OMSZ Meteorológiai Múzeumában.

Senki nem esett Neked, pláne nem pont Neked!
Mit tehetsz Te arról, hogy 10 évig egy épület északi felén mértek egy emelet magasságban, utána meg bádogernyõben?
Nem ellened szól, hanem a mérési körülmények ellen!

"de azt garantálhatom, hogy olyan fába vágtátok a fejszéteket, amit soha nem fogtok tudni kivágni. Én nem vagyok lász-féle, aki egyszer csak megunja ezeket az állandó szúrkálódásokat, fogja a sátorfáját és lelép innen."

Magyarán Te soha nem fogsz engedni és soha nem fogod beismerni ha nincs igazad még akkor sem, ha nincs igazad!
Nem mintha Lász azért lépett volna le mert nem volt igaza!

Egy ház északi felén mértek 1920-ig egy emelet magasságban?
Ne szórakozzunk már hogy az csak néhány tized eltérés volt egy olyan hõmérõházzal szemben, amit sütött a nap!
Pláne úgy, hogy télen a házfal fûtötte a mérõt, hisz régen nem szigetelték agyon az épületeket, tehát valamennyi hõ akkor is kijött, ha volt eresz az gátolta a kisugárzást, nyáron ha nyugatról-északnyugatról szabad útja volt a napsugárzásnak, akkor a délutáni-esti nap sütötte a mérõt, eleve egy olyan talaj felett mértek, amit soha nem sütött a nap.
Még ha elfogadjuk hogy a két mérõ között csak néhány tized lenne a különbség, egy északi falon árnyékban bádogban és egy napon lévõ tányérosban teljesen kizárt ugyanolyan hõmérsékleti görbe és adat.
Kizárt hogy egy június 28-i kánikulai napon amikor 33 fok van és napos idõ, ugyanolyan hõmérsékleti görbét és ugyanolyan adatokat mérne egy ház északi falán lévõ bádogernyõs vagy házikós hõmérõ, mint ugyanazon a helyen egész nap napon lévõ hõmérõházikó vagy tányéros árnyékoló!!!
Ez kizárt!
És mivel az állomások elhelyezésére azóta sem és most sem fordítanak kellõ hangsúlyt, ha visszamennénk 1903-ba vagy 1936-ba, és végigjárnák az összes állomást Magyarországon vagy Európában, akkor a fejedet fognád végig hogy Te úristen!
Szerinted egy derült téli éjszakán szélcsendben, 20 centi hó felett ugyanolyan minimum születne egy északi falon ebben a bádogházikóban, mint a háztól 10 méterre a derült ég alatt egy hõmérõházikóban?
Teljességgel kizárt!
Többfokos eltérés lenne!

Az eredei 1794-es júliusi közép jobb lenne, ami 26,5 fok?
A mérés körülményeiben jelentõs változás volt az is, hogy a hõmérõházakból a mérések átkerültek tányéros árnyékolóba. Ha ez hosszútávon így marad, akkor ha ez a társalgás köztünk 100 évvel késõbb lenne, akkor azon problémáznál, hogy miért foglalkozunk egyáltalán 2. évezredi mérésekkel, amikor még teljesen mások voltak a mérés körülményei (árnyékolás, mûszerek (úristen, még higanyos hõmérõket olvastak le emberek). Ha egy állomáson változnak a mérési idõpontok vagy pár km-rel odébb kerül, akkor a korrigálások igenis szükségesek, ha tetszik, ha nem. Ezek a javítások nem hasraütésszerûen történnek sehol sem. A korrigált adatsor trendjei pedig nagy valószínûséggel a valósághoz fognak közelíteni. Mivel önmagukban a mérések hibával terheltek, minden, ami késõbb velük történik, szintén hibával terhelt. DE, egyes, pl. az elõbb említett torzító hatásoktól jelentõsen meg lehet szabadítani az adatsorokat (pl. átfedési idõszakok felhasználása, szomszéd állomások, ahol nem történt változás, stb.). Elég, ha megnézed ezt: Link Ugye te sem gondolod komolyan, hogy így ebbõl érdemes nagyobb elemzéseket készíteni?

Az adatsorod szerint a 2. legmelegebb július Budapesten 1794-ben volt. De vajon a 25,61 fokos átlag hány mérõállomás adatából jött ki? Milyenek voltak a mérés pontos körülményei? Pont olyanok, mint 2012-ben, azaz több mint 200 évvel késõbb? Kizárt.

Én nem estem neked. Pusztán elmondtam, hogy mi a véleményem a származtatott, azaz fiktív adatokról. Én 2007-ben is felszisszentem, amikor értesültem arról, hogy a mérõhálózaton hibásnak megítélt mérési adatokat korrekciót követõen mért adatként rakták vissza az adatbázisokba. Holott ezek onnastól fogva már csak hipotetikus, azaz fiktív adatok voltak. Tehát nekem nem a historikus idõtávval van bajom, hanem azzal, amit írtál is, hogy néhány zsonglõr " egyenragúan képes kezelni egy 1780-as és egy 2015-ös mérést". Miközben nem lehet egyenrangúan kezelni. Fenntartásokkal és csak nagyon óvatosan lehet egy kordinátarendszerbe rakni a historikus és a modern adatokat - ha egyáltalán lehet. De onnantól, hogy megváltozik a módszertan, messzemenõ következtetések levonására valószínûleg valóban alkalmatlanná válnak a historikus és a modern adatokat összeolvasztó idõsorok. Jó lenne, ha nem így lenne, de ettõl még így van. Láthatjuk, hogy még ma, 2015-ben is aggályok merülnek fel bizonyos mérõállomások kitettsége, tájolása, növényzettel való fedettsége okán. És ezek sem teljesen alaptalan aggályok. Tehát ne vedd ezt a személyed elleni támadásnak, legalábbis részemrõl semmiképpen sem!

A korrekcióról egy véleményen vagyok floo-val. A korrekció a statisztikusok perverziója: "Ha nincs adat, vagy rossz, akkor csinálunk!" jelszó alatt.

Én pedig pont emiatt nem veszlek titeket komolyan.
B.dodo írt valami marhaságot a bádogernyõs árnyékolóról (1,5 méteren, oszlopon), azt egybõl bekajálod, de olvasd már el egyszer, vagy értelmezd, amit írtam. "A 18. század végétõl az 1920-as évekig jellemzõen északi falon mértek az elsõ emelet magasságában."
A bádogárnyékolóban mért hõmérséklet eltérése a tányéros árnyékolóban mérttõl: -0,2 - +0,2 fok
Ilyen volt a bádogárnyékoló: Link Link

"Ezert nem lehet bizonyitani az adatokkal sok mindent."
Akkor ezentúl az elméleteid és azok bizonyításai 1 db számot se tartalmazzanak!

Floo, szeke: Egyre kevésbé értem, mi lehet a célotok azzal, hogy állandóan és görcsösen estek nekem, de azt garantálhatom, hogy olyan fába vágtátok a fejszéteket, amit soha nem fogtok tudni kivágni. Én nem vagyok lász-féle, aki egyszer csak megunja ezeket az állandó szúrkálódásokat, fogja a sátorfáját és lelép innen.

De nyáron fölé vagy alámértek ezek a hõmérõk?

Nagyjabol igy van!
En ezert nem veszem komolyan az 1950 elotti adatokat.
Meggyozodesem, hogy az elmult 5-10 evben az iklodi mero rendszeresen honapokig evekig alamert.
A 2010-2015-os idoszak technikai fejletsege mellett, nem 100 evvel ezelott!!!
Ezert nem lehet bizonyitani az adatokkal sok mindent.
Eleve 1,5 meteren, hazfalon, badogernyo, kizart hogy ugy mert mint a mostaniak.
A korrekcio meg a homogenizacio szamomra egy szoval jellemezheto, amit inkabb nem irok le!

Én a korrigált adatokat ugyanúgy nem tekintem mérvadónak, mint az egyértelmûen hibás mérések adatait. Ugyanis a korrigált adat fiktív. Bármilyen jó is a korrekció. Az sohasem fog már kiderülni, hogy valóban annyi lett volna-e a mérés, ha máshogy mérik az adatot. Az pedig, hogy valaki még büszke is a korrigált adataira, megmosolyogtató. És egyet kell értsek azokkal, akik kételkednek a meteorológia statisztikáiban, hiszen ezek szerint a historikus léptékû adatbázisok igen nagy arányban tartalmaznak fiktív adatokat. És akkor joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mennyire megalapozottak azok a trendek, amelyek kitûnnek egy ilyen adathalmazból?

A korrekció számomra csakis olyan módon lenne komolyan vehetõ, ha a korrekció intervallumos formában történne. De ha jól tudom, ez sehol sem így történik...

Annak örülnél ha olyan jönne?

1780-as évek vége felé kezdték a mérések egységesítését. Elõször még takarás nélkül az épületek É-i oldalán mértek. Majd késõbb az 1830-as években már fából készítettek árnyékolót.
Ezt követte egy külön oszlopon elhelyezett mérés, amin már volt bádogtetõ, és az oszlopon ( 1,5 m)elhelyezett mérõnek É-ra kellett néznie. 1910-es években kezdték nagyobb felületû fából készült, oszlopon tartott árnyékolók alá helyezni. Mai, házikóhoz hasonló kivitelt az 1950-es években kezdték alkalmazni.

És erre majd jöhet akár egy olyan augusztus, ami az 1800-as évek elsõ felében fordult elõ, az még felülmúlta 1992-t is.

"A leghosszabb ideig (Magyarországon az 1850-es évektõl az 1920-as évekig, de pl. Svédországban egészen az 1960-as évekig) használt árnyékoló a bádogernyõs árnyékoló volt."

Ezt a bádogernyõs árnyékolót hogyan kell elképzelni?
A hõmérõ fölé volt téve egy bádoglemez?
Csak mert ha így, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy ez azonos értékeket mért egy mostani tányéros árnyékolóban lévõ mérõvel!

A hõmérsékletmérésben számottevõ változás Magyarországon az 1920-as évekig nem történt. A 18. század végétõl az 1920-as évekig jellemzõen északi falon mértek az elsõ emelet magasságában. Már a 18. század végén is használtak árnyékolókat. Az akkori típusok falécekbõl készült lamellás változatok voltak. Nem közvetlenül a falra voltak szerelve, hanem kissé elálltak attól. Nem volt egységes típus, ahogy a 20. század meghatározó Stevenson-féle hõmérõházai vagy napjaink tányéros árnyékolóiból is számtalan változatot használnak világszerte. Stevenson is a korábbi lamellás árnyékolók alapján készítette a sajátját 1864-ben, ami túlságosan nem hasonlított a jelenkoriakhoz. Az eredeti 4 láb (120 cm) magas volt. Link A leghosszabb ideig (Magyarországon az 1850-es évektõl az 1920-as évekig, de pl. Svédországban egészen az 1960-as évekig) használt árnyékoló a bádogernyõs árnyékoló volt. Lecserélésének fõ oka nem az volt, hogy rosszul lehetett benne mérni, hanem, hogy két hõmérõn kívül más, nem fért el igazán benne. Magyarországon az 1910-es és az 1850-es évek mérései jellemzõ mérési körülményei (árnyékolás, hõmérõk) között nincs számottevõ eltérés. A használt hõmérõk az 1700-as években is higany alapúak voltak, de hideg területeken már akkor is alkoholosat használtak. A hagyományos hõmérõk felépítése az elmúlt 250 évben érdemben nem változott. A 18. század végén is kalibrálták már a hõmérõket, mégpedig két fokon, 0 és 80°R-on, ami 0 és 100°C-nak felel meg. A 19. század közepéig Réaumur-skálát használtak, majd azóta Celsius-skálát.
Én az eredeti méréseken többek között városhatásbecslést, mérési idõpontok és magassági korrekciót is elvégeztem. Vannak országok, ahol hasonló korrekciók után a régebbi méréseikre büszkék a nemzeti meteorológiai intézek és egyenragúan képesek kezelni egy 1780-as és egy 2015-ös mérést. Magyarország nincs ezen országok között.

Várjuk meg vele a jövõ hétvégét!

A spanyol és a magyar nyarakat ne hasonlítsuk már össze mert ez olyan mintha a Moszkvai telet a budapesti téllel vetnéd össze.

1987-es március rendel

Kimondhatjuk, hogy rendkívül forró és embertelen szárazra sikerült
Akkor a spanyolok mit mondhatnak?Überbrutál forró és hipermega embertelen-állattalan száraz?

Engem is ez foglalkoztat nagyon!Te hogy érzed mennyi lehet az idei budapesti júliusi középhõrméséklet végül?Tényleg ez lesz az elmúlt 200 év egyik legforróbb júliusa?
Kimondhatjuk hogy rendkívül forró és embertelen szárazra sikerült ez a hónapunk még ezen az éghajlaton is.

Nagyon szépen köszönöm ezek remek adatgyûjtések és összefoglalások.
Engem is érdekelne hogy a 18. és a 19.századi mérések mennyire hitelesek?
Tehát valóban rendkívüli ez a júliusi forróság mondjuk ki hogy a 20.század elejétõl ha nézzük a júliusokat akkor nagyon nagy eséllyel ez lesz a legforrób közülük

Az elsõ három helyezett (két 18. és az egy 19. századi) adat mennyiben tekinthetõ hitelesnek? Gondolom alapjaiban tértek el akkor a mérés feltételei a 20. századitól.

Csak budapestit tudok, de általában az országos sem térhet el jelentõsen.
Látok esélyt rá, hogy pár tizeddel melegebb legyen az idei július, mint a 2012-es, ami melegebb volt, mint a 2013-as. Most 24-24,5 fok közé várom ezt a hónapot Budapestre.
A 10 legforróbb július az 1780-2014-es idõszakban [°c]:
1. 26,13 (1834)
2. 25,61 (1794)
3. 24,47 (1859)
4. 23,99 (1994)
5. 23,97 (2006)
6. 23,89 (2012)
7. 23,85 (185
8. 23,83 (1827)
9. 23,79 (1995)
10. 23,73 (1822)
Bõvebben: Link

Látom téged érdekel az idõjárási statisztika és értesz is a témához lenne egy kérdésem
Ha így halad ez a július akkor a középhõmérséklete országos átlagban szerintem meghaladja majd a 2012-es és a 2013-as július középhõméréskletét is,én így látom!
Bemásolnál nekem légyszíves egy listát az eddig mért legmelegebb júliusokról!
Magyarországon a valaha mért legmagasabb középhõméréskletû július melyik évben volt és milyen értékkel?

Igen, köszi, idõközben fel lettem homályosítva már, hogy a hõtérkép nem egész, hanem fél fokos beosztású - nekem ez sajnos valahogy kimaradt, õszintén szólva nem szoktam így tizedekre bogarászni, biztosan ezért...

Valóban, régebbrõl is vannak, amiknek nem kellene szerepelnie, nekem sok nyári egri érték is roppant magasnak tûnik, vagy ott vannak az 1896-os kaposvári tavaszi maxok. De hát legalább lassan viszik be õket. Csak látnám már Szerepet is a listában, akkor azt hiszem az OMSZ-nál is megnövekedne a 20 nap kissé...
Nem tudom, miért akadt el, tudomásom szerint az állomás klímakönyve már néhány év óta kikerült feldolgozásra. Talán túl melegnek találták, mint pár éve a bugaci állomást...?

Amúgy valóban, régebben magam is jó sok ilyet kigyûjtöttem, 1920-as évektõl az 50-es évekig sorjáznak a 40 fok feletti értékek, remélhetõleg egyszer mindezeket szélesebb körben is megismerhetik majd.

Ezt ismerem én is, de sajnos ez nekem nem mindig mûködik (most délután sem töltötte be a böngészõm az egész oldalt valamiért).

---------------------
Itt egyelõre humilisre sincs esély, nemhogy Cb-re.

Itt egy ettõl még kevésbé körülményes megoldás, elég csak megpillantani a térkép bal alsó sarkát és már készen is vagyunk. A bátrak rá is kattinthatnak a kérdéses állomásra.
Link

Semmi gond

Tipp, ha nem vagy biztos benne (én is így csinálom ha nagyon fontos): kép lement -> paintben megnyit -> mintavétel a pipettával a színen -> váltás cerkára, majd a színsávon húzz egy vízszintes egyenest. Ahol "eltûnik", ott annyi az annyi.

Ott a pont, nem szóltam.

Ott még annyi sem; 37,5 Szerintem azért számolod el magad, mert a színezés nem fokonként, hanem félfokonként van, de azt hittem, hogy ezt vágod

13:10-es képen is...?
Én ott több lila kört számolok a mellette jelölt 36-hoz képest, de lehet, az én színlátásommal van baj.

Eltörpül ugyan a folyó események mellett, de ha jól számolgattam a lila színû köröket a hõtérképen, a békéssámsoni baromfiudvarban talán két tízpercesben is megvolt a kerekített 40 fok(?).
Vicces egy állomás ez, mindenesetre most nagyon kíváncsi vagyok, ha tényleg ennyi lett ma, akkor azt vajon meghagyják-e hivatalosnak, szerintem simán el kellene törölni (a szegedi szonda kevéssel 20 °C alatti T850-et mért). Ez még csak egy dolog, de ha a mait nem fogadnák el, akkor viszont szépen lehetne törölgetni visszafelé is, mondjuk kezdve a múltkori hõhullámmal...