Meteorológiai társalgó

Jah, ok

Tamás: az 1-es példa szerintem elképzelhetõ, de a 2-esnél szerintem az történne, hogy az "elsõ adag" párolgási hõvesztesége alaposan belefékezne a konvekcióba, lévén hogy a kialakuló vízgõzzel egy ellenfeláramlást hozna létre. De én is csak okoskodok

Én pont azért írtam, mert a múltkori szupercella alatt Törökbálintnál így volt Majd feltöltöm a szárazról is a videót mindjárt. (telefonrol nehéz lesz mondjuk)

Szerk.: Tamás, én is így gondolom

"Okoskodás" alapján el tudom képzelni:

Pl1. légtömegek határán/két DB esetén a keveredés során, az egyik még a szárazabb, a másik már a nedvesebb légtömegen belül jön létre, lentrõl ez nem elkülöníthetõ (mármint h kettõ volt)

Pl2.: 1 DB esetén -nem extrém száraz esetben- a leáaramlás elején/elsõ felében még képes elpárologni a csapadék, a második felében/szakaszában erre már nincs elég idõ olyan heves a zuhanás ill. nem olyan száraz a környezeti profil

Viszont azt nem tudom, hogy a kettõ (száraz, majd nedves), felléphet-e egymás után, ahogy Elek írta?

Sztem annyi a különbség, hogy a száraz esetben a - párolgás okozta hûlés miatt - gyorsuló leáramlás során (még a szétterülés elõtt) a csapadékelemek nagy része (esetleg az egész, magas felhõalapokkal jellemezhetõ helyzet inkább) elpárolog, míg a nedves esetben a függõleges légprofil (bár vannak benne kiszáradt szakaszok, vagy legalább egy ami létrehozza a db-öt) elég nedves ahhoz, hogy akár felhõszakadással járjanak a "becsapódó csomagok". Persze itt is vannak bõven átmenetek, nem hiszem, h minden esetben el lehet különíteni õket ...

szerk.: közben jó kis torony nõtt a é, ény felé...
szerk 2.: Nyuli megelõzött

A nedves downburst egy hirtelen fellépõ heves légzuhatag egy zivatarcella térségében, amely igen rövid idõ alatt nagy mennyiségü csapadékot hoz, a légzuhatag pedig általában károkozó.
Magas felhõalap esetén, plusz ha az alatta lévõ légtömeg elegendõen száraz, akkor a csapadék a légzuhatagban elpárolog, a talajt csak a légzuhatag éri el, ez a száraz downburst.

Igen, térbeli és idõbeli kiterjedésrõl van szó. A microburst 400m és 4 km közötti térbeli tartományt ill. 5 és 15 perc közötti idõtartamot fedez, a downburst (macroburst) a 4 km-en felüli térbeli tartományban és 15-tõl akár 60 percig terjedõ idõszakban lép fel.

A zivatarhoz: igen, nem ugyanaz a cella éled újra, hanem az erõs kifutószél triggerel újabb és újabb cellákat.

És nedves, vagy száraz microburst? Ha az elején száraz, de utána csapadékkal is megérkezik egy második hullám, akkor az tkp melyik?

Igen, - tudtommal - a downburst-ön belül (a micro ill. macro) csak a méretbeli különbséget jelöli.

Visszatérve kicsit a pulse type-ra, ahogy Kornél írja:

"a pulse-type zivatar a "mezei" egycellás zivatarral szemben újra és újra erõre kap, egészen addig, amíg a leáramlás nem lesz erõsebb a feláramlásnál"

és a hogy Dávid:

"egy zivatar egycellás, akkor nem nagyon pulzálhat a radaron, mert akkor már multicellás lenne inkább. A pulse magyarul amúgy is impulzust, mintsem pulzálást jelent, így a pulse type zivatar szerintem is egy nagyobb erõsségû, "impulzusú" egycellás zivatar."

Valószínûleg ebbõl jöhet a félreértés is, mert a radaron ugyanannak a zivatarnak nézzük õket. Az más kérdés, h ha már van némi rendezõ hatás (pl. kis vertikális, horizontális nyírás), akkor gyenge multicellás rendszeren belül lehetnek ezek a durvább majd gyengébb jelek ...

Microburst az 1 kicsi downburst

Jó ez a kérdezz-felelek. Így lehet igazán tanulni, ha józan paraszti ésszel segítünk egymásnak.

FlaNeth: igen ez a kérdés.
Nyuli sztem leírta a lényeget, ha leegyszerûsítjük a pulse-type egy igen erõs egycellás zivatar (nagyobb felhõtetõ, nagyobb fel-leáarmlás, jó eséllyel légzuhatag társulhat hozzá). A félreértések onnan jönnek sztem, h nem ugyanaz a zivatar "pulzál" erõsödik gyengül, hanem különbözõ cellák(akár egymás közelében) villanak fel (magas dBz-vel), majd halnak el a radaron. Persze lehet, h tévúton járok, akkor remélem, h valaki kijavít...

Ha már itt vagyunk, mi a különbség a microburst és a downburst között, minden microburst downburst, de nem minden downburst microburst?

Igen, a pulse-type zivatar a "mezei" egycellás zivatarral szemben újra és újra erõre kap, egészen addig, amíg a leáramlás nem lesz erõsebb a feláramlásnál. Talán ezért a (radaron) pulzáló mozgásért kapta a nevét, de ez csak tipp. Hegyeink elõnyt élveznek, de síkvidéken is ugyanúgy kialakulhat. Anticiklonokra jellemzõ zivatartípus De az is lehet, hogy rosszul tudom.

Ha már szezonja van, lehet, h kevesebben tudnak különbséget tenni a "pulse-type" zivatarok és a sima egycellás zivatarok között. Mi a fõ különbség, a pulse-type zivatar is egycellás zivatar, de nem minden egycellás zivatar pulse-type zivatar?