Meteorológiai társalgó

A determinisztikusnak nevezett elõrejelzés a légkör legjobbnak tekintett kezdeti állapotából a legjobbnak tekintett modellváltozattal készült egyetlen elõrejelzés.
Mind a kezdeti állapot, mind pedig a modell tartalmaz azonban hibákat. Ezen hibák hatása az elõrejelzésre idõben exponenciálisan nõ. Eleinte (1-2 napos idõtáv) tehát általában alig észlelhetõ a hiba (inkább csak kisebb skálákon), majd egyre nagyobb skálákra is egyre inkább kiterjed. Futásról futásra viszont igen eltérõ lehet az az idõpont, amikor már a szinoptikus skálán (ciklonok, anticiklonok szintjén) is megjelenik a jelentõsebb hiba. Ha tehát csak ezt az egyetlen elõrejelzést nézzük, semmi információnk sincs arra, hogy meddig írja le jól az elõrejelzés a várható nagytérségû idõjárási helyzetet, mikortól jelentkeznek eleinte kisebb, majd egyre nagyobb térbeli/idõbeli hibák szinoptikus skálán, majd mikortól válik már az elõrejelzett idõjárási helyzet is teljesen hibássá.
Itt jönnek képbe az ensemble elõrejelzések, melyeket a legjobbnak tekintett kezdeti állapottól kissé eltérõ légköri állapotokból, s a legjobbnak tekintett modellváltozattól kissé eltérõ modellváltozatokkal készítik el, hogy az esetleges hibáknak az elõrejelzésre gyakorolt hatását adott helyzetben kimutassák, a globálmodelleknél a nagyobb skálákra koncentrálva. Ez tehát egy elõrejelzési "csokor", ami megpróbálja a lehetséges jövõbeli idõjárási helyzetek tárházát feltérképezni. Ha jól felmérték a lehetséges kezdeti és modellbeli hibákat, akkor ez az elõrejelzési csokor az összes lehetséges jövõbeli idõjárási helyzetet megadja, illetve ezen helyzetek valószínûségét is azáltal, hogy az ensemble tagok hányad része támogatja azt. Természetesen, ahogy növeljük az elõrejelzési idõt, a lehetséges jövõbeli idõjárási helyzetek száma növekszik és egyre kevesebb hasznos információ vonható ki az elõrejelzésekbõl, tehát végtelenségig ez sem mûködik.

Az ensemble tehát megpróbálja "letapogatni" egy jövõbeli idõpontban lehetséges teljes spektrumot, míg a determinisztikus elõrejelzés csak "szemezget" és mindig csak egyetlen egy verziót dob ki a lehetséges verziók közül. Ezzel hol épp beletalál abba, hol nem. Minél több idõjárási helyzet kialakulása lehetséges egy adott idõpontra, annál inkább ide-oda ugrálhatnak az egymást követõ determinisztikus futások ezek között. Míg egy jó ensemble tipikusan sokkal kevesebbet változik futásról futásra, inkább csak a lehetséges idõjárási helyzetek valószínûsége módosul valamelyest, illetve újabb, korábban a modell által nem látott lehetséges idõjárási helyzet is felmerülhet.

Mivel az említett hibáknak a nagy skálákra gyakorolt hatása az elõrejelzés elején még kicsi, így a legjobb kezdeti állapotból a legjobb modellváltozattal készült elõrejelzés (determ.) is átlagosan jobb lesz. Késõbb, mikor a hibák hatása az elõrejelzésre fokozódik, az ensemble átlag, amely az összes lehetséges idõjárási helyzet súlyozott átlaga, átlagosan jobb, mint a gyakran ide-oda ugráló determ. elõrejelzés. Ezt egy kicsit bonyolítja, hogy technikai és pénzügyi okokból a számítási idõ csökkentésére az ens. elõrejelzést kisebb modellfelbontással futtatják. A nagyobb felbontású determinisztikus a kisebb skálájú folyamatokat is jobban le tudja írni, de ennek ált. csak rövid idõtávon van szerepe, hosszabb idõtávon az egyre nagyobb skálák jó elõrejelzése a döntõ, amihez az ensemble kisebb felbontása is elegendõ. Lehet, hogy ez utóbbi miatt nevezi valaki "butának" az ensemble tagokat. Ha viszont a nagyobb skálájú folyamatok elõrejelzésére használjuk ezeket, akkor semmiképpen sem nevezhetõk butáknak
Kisebb skálán persze, pl. a csapadéknál, ahol pl. a domborzat minél jobb leírása is döntõ lehet a pontosság szempontjából, gyakran adódhatnak eltérések a determ. modell javára.

"A determinisztikus görbe "magával húzza" a tagokat" kérdésre....
Az ensemble elõrejelzés futásról futásra általában, mint írtam, nem változik jelentõsen, inkább csak valamelyik irányban kisebb-nagyobb mértékben módosul. Természetesen elõfordulhat, hogy az ens. épp a determinisztikus által mutatott idõjárási helyzet felé módosul, futásról futásra növeli annak valószínûségét, míg korábban csekély valószínûséget mutatott erre. De ez csak egy lehetséges forgatóköny. elõfordulhat ennek az ellenkezõje, sõt olyan is, hogy egy korábban a determ. által sem mutatott idõjárási helyzet "merül fel", s végül ez valósul meg. Másrészt pedig, a determ. könnyen ugrál futásról futásra a lehetséges helyzetek között, így ha több helyzet is elképzelhetõ, elég ritka az, hogy következetesen kitart minden futásban ugyanazon idõjárási helyzet mellett. Igy viszont a "magával húzza az ensemble-t" is nehezen értelmezhetõ.

Természetesen elfogadom az álláspontodat, Te vagy a szakember. De mondd csak: pontosan mik a determinisztikus adatok (pl. hõmérséklet-görbe), mi különbözteti meg azokat az ens által reprezentáltaktól?
Miért pontosabb a determinisztikus rövid távon az ens átlagnál, hosszabb távon viszont miért van ez fordítva?
Néha olyanokat is lehet itt olvasni, hogy a determinisztikus "okos", a tagok pedig "buták" Meg hogy a determinisztikus görbe "magával húzza" a tagokat. Igaz lehet ez?

Azaz talán nem volt annyira túlzás a várakozásom... nem Ausztriára...

Nézzük pl. azt a vasárnapi erös lehülést az ECMWF determinisztikusnál. Hogy alakul ki és mennyire valószínü jelenleg?

Szerda 00 Link
A gerinc tengelye pont a Kárpát-medence felett, északnyugatra teknö mélyül az ens. átlagon is úgyanúgy, mint a determiniszikus modell elörejelzésén.

Csüt 00 Link
Pént 00 Link
A teknö észkon halad kelet felé, nem mélyül Közép-európára, így nem hoz még jelentös lehülést, ahogy a korábbi napokban is sejtette az ens. átlag. Pénteken kezd eltérni a determ. az ens. átlagtól: az újabb teknö a Brit-szigetek felett van, míg az ens. átlagon joval nyugatabbra.

Szomb 00 Link
Az eltéres nö, a teknö a derminiszikusan erösen mélyülni kezd és gyorsan közeledik Közép-Europa felé, mig az ens. atlagon nyugaton marad.

Vas. 00: Link
A teknö eléri a determinisztikuson Közep-Europat, erösebb lehülést elinditva, mig az ens. átlagon még mindig az oceán felett van ez a teknö és csak a köztes gerinc araszol lassan a térség felé.

Az ens. átlag szerint tehát, ami gyakran (de nem mindig!) elég sok ensemble tag által leirt helyzetet tükrözi, jelenleg a jövö hétvégi erösebb lehülés valoszínüsége elég kicsi, mert az ezt okozó teknö nem mélyülne ránk. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem is fog, de ha jó a modell, akkor viszonylag kevés esetben alakul csak ki olyan helyzet, amit kis valoszinüséggel jelez.

En meg megragadom az alkalmat, hogy az ensemble elörejelzést ne azonosítsuk a fáklyával. Az egy adott pontra történö leképezése a 3D-s ensemble elörejelzésnek. Vannak más produktumok is, azokat is nézegessük

A determinisztikus futás által vázolt idöjárási helyzet csak egy a több lehetséges közül. Ha az egymás utáni futasokat folyamatosan követjük, akkor kikövetkeztethetö több lehetséges jövöbeli idöjárási helyzet (vagy ugyanazon helyzet kissé eltérö változatai), de arról nem kapunk információt, hogy melyik bekövetkezése mennyire valószinü. Ebben segithet az ensemble elörejelzés. Ami szintén nem csodaszer, de nem felhasználni a latolgatásoknál elég nagy pocsékolás

Valójában ha valaki emlit egy globálmodellt, akkor egyúttal az ensemble változatát is bele kellene szönie a mondandójába. Anélkül olyan, mintha csak egy (kis) részét tekintené a rendelkezésre álló információnak.

ECM most kicsit melegített, fõleg szerdára:

Link

Ez alapján már nem teljesen elképzelhetetlen az alulról megnyalt 40 C valahol a predesztinált helyeken.
Bár, szerintem nem lesz meg, de remegni fog a léc...
Viszont vasárnapra szép kis "lezuttyot" ad:

Link

Ez északnyugaton már szinte hûvös nyáridõt jelentene. Persze, 240 óránál van...

Itt megragadom az alkalmat, és visszautalok az elõzõ beszélgetésünkre: a kilátások latolgatásánál (és az elõrejelzésnél) az alap szinoptikai felállás a döntõ. Sajnos, nem lehet megúszni, hogy az ember megtanulja a térképek készségszintû olvasását. A fáklyáról a csacsi is leolvassa a T értékeket, de ebbõl még nem lehet tudni, hogy egy éppen melegítõ (vagy hûtõ) futás azért melegít/hût, mert változatlan alaphelyzet mellett a modell odébb pakolta néhány 100 km-rel az izotermákat (gyakran megtörténik), vagy pedig az alapelrendezõdést változtatta meg. Ez pedig nagyon nem mindegy: változatlan felállásnál egy késõbbi futás visszapakolhatja az eredeti helyükre az izotermákat, megváltozott alaphelyzet mellet ez nemigen történhet meg.

Ellenben az ECMWF modell azért erõsebb lehülést jelez csütörtöktõl, mint ahogy te értelmezed és ez alapján már jövõ péntektõl 30 Celsius fok alatt maradhat a Tmax felétek is és Nyugat-dunántúlon már jövõ péntektõl lehetnek (kis szerencsével) 25 fok környéki Tmax-ok
Gyõr:
Link
Miskolc:
Link
Az ECM már napok óta erõsebb lehülést jelez mint a GFS és mostmár az ECM valószínûségi elõrejelzésébõl is látszik hogy a tagok kezdenek a fõfutás mellé beállni
Kiváncsian várom melyik modellhez áll majd közelebb az igazság.

Persze, az elõzõ pár naphoz képest kevésbé lesz meleg, azaz meleg lesz, csak nem büntetõ forróság.
De érdemleges hûvös (akár csak 25 körüli tmaxos, lentebb említve) nem nagyon látszik. Erre akartam utalni.

ENS-en azért ilyet is látni: Link Ami természetesen nem hideg, de a hõséghez képest jelentõs különbség.

Jóval erõsebb lehûlésre?
Én leginkább semmilyen lehûlést nem látok rajta... Link
Kivéve, ha a mostani idõhöz való visszatérést lehûlésnek vesszük.
Ez országosan 30+, vagy körüli tmaxos idõt jelent szintén, ahogy a GFS-en is látszik.

Az eléggé nagy baj h regenerálódik

Valóban sajnos most már tényleg egyre esélyesebb 2 napig kb a 37-38C maxik is

Hát, ez a jövõ heti hidegbetörés egyre inkább nehezen nevezhetõ akár még csak "hûvösbetörés"-nek is... 30 fokos tmax, kemény Link

Sanszosan még az átlagra sem megyünk vissza: Link