Meteorológiai társalgó

Õszintén szólva, a század elsõ éveivel soha nem foglalkoztam annyit, mint a késõbbi idõkkel, kevesebb az adat is, megbízhatatlanabbak is stb. Lász tudna valószínûleg róla többet mesélni, de ha jól tudom, pl. 1905, 1917 is hozott igen magas hõmérsékleteket, illetve ami biztos, az 1921-es és az 1928-as nagy hõség.

Elõtte nem nagyon volt?
Úgy értem 1900-1935 között.
Azt tudom hogy utána a 60-90-ig nem nagyon volt.
Most megint van az 1990-es évek elejétõl már 20 éve.
Nagy kérdés, hogy ezután visszaáll-e a 60-90 közti idõszakhoz hasonlóra, ha lejár a 30 év.
Van egy tippem!

Na jó, de õk ott ehhez hozzá vannak szokva. Az ember igen nagy mértékben képes akklimatizálódni, többek közt ezért hódította meg az egész földgolyót.
Hogy az akklimatizálódás milyen mértékû lehet, annak kapcsán elmondok egy kis sztorit: pesti ügyvéd ismerõsömnél vendégeskedett egy disszidens magyar. Az atyafi évtizedek óta Ausztrália trópusi régiójában élt már. Nagy dohányos lévén nem sokáig bírta cigi nélkül, de nem akarván befüstölni a szobát, kiment a balkonra az 1-2 fokos, nyirkos, ködös novemberi estébe. Kb. 3 perc múlva vissza is jött olyan állapotban, hogy egy ideig szólni se tudott. Csak reszketett, mint a kocsonya!
Szegény, a sok év alatt teljesen akklimatizálódott az örökös meleghez.
A meleg vidékek lakói szelekció révén testileg is alkalmazkodtak a magas hõmérséklethez és erõs napsugárzáshoz (barna bõr, vékony, kevés zsírszövetû testalkat etc.)
Szóval, van abban a mondásban valami, hogy a tartós 30 fok feletti hõség 'nem fehér embernek való'

Lassan minden nyari hohullamnal azert fogunk aggodni,hogy meglesz e a 40 fok?Nekem ez nem tetszik!
Persze ez egyeni szoc. problem.