Meteorológiai társalgó

Nem volt ellentmondás, mert mindkettõben azt írtam, hogy jelenleg nincs aszály, azt viszont egyszer sem tagadtam, hogy szárazság ne lenne. Azt elismerem, hogy a szárazság mértékét elõször kicsit alábecsültem.

Ha már ellentmondás :
Most azt írtad hogy ahol 50 % alatti a nedvesség azokon a helyeken nyugodtan lehet szárazságról beszélni, ahol meg 30-40 % közötti ott aszály közeli állapotról.

Ehhez képest tegnap Angyalföldnek ezt címezted :

(elõzmény: 274971. Angyalföld) 2015-05-16 18:18:23 Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet
avatar
Zivipötty
(Egyházasrádóc)

Az, hogy száraz a talaj felsõ rétege, nem jelenti azt, hogy aszály van. Valóban sokfelé szükség van az esõre, de azért az aszálytól még messze vagyunk.

------------------------
Thermometer : Igen, 2015 augusztus 17.-18.-at írtam direkt, csak találomra egy fikciót. Nem 2013-ra gondoltam.

Tovabba az allomasok elhelyezese egy dolog, mert merni kell valahol, viszont az adatok gepies feldolgozasa, az allomasok egy kalap ala vetele a fo problema.

Igen, rá gondoltam. Az összes szõrszálam felállt az általa elmondottaktól. Szerencsére engem ilyen "kaliberû" tanárok nem tanítottak az egyetemen.

"Ilyeneket csak az a csinos, pókharapó szõkeség hirdet, aki állítólag klimatológus és egyetemi tanár (nevét nem írom ide, senkit sem szeretnék kipellengérezni) aki a minap is szerepelt a tv-ben."

Ez jó. Érdekes az ízlésed: pókharapó is és csinos is egyszerre?
Gondolom Ü-V D az illetõ, akirõl beszélsz.
Ezek szerint más is látta. Én este az ismétlést véletlenül csatornaváltás közben, de megdöbbenve hallgattam azt a bõdületes agymenést, amit produkált.
Nomen est omen : 7 gyereke van és emellett végez borzasztó jelentõs (és valószínûleg roppant alapos....) tudományos munkát.
Mondjuk ezek után nem csodálom, hogy ennyi ökörséget beszél.

Az aszályos idõszak lényegesen kevesebb, elviselhetõbb volna ha a leesett víztõl nem igyekeznék gyorsan megszabadulni, hanem tárolnánk ahogy õseink is tették a fokokkal. Árvíz sem okozna problémát. A mûvelhetõ terület lehet kevesebb lenne de biztos lehetne másképp hasznosítani az elöntött területeket.
A Tisza tó is hogy lehúzza a zivatarokat .

Sot, majus elejen aprilis vegen nagy teruleteken voltak 30 % alatti nedvessegek.
Csak azt mar nem lehet visszanezni.

Így igaz, a 70-es, 80-as években rendszerint J30-as nyarak voltak (jé, harminc fok van!)
Gyakoribbak voltak az északnyugati hidegfrontok, mögöttük atlanti hûvös, nedves levegõ beáramlás félblocking helyzetekhez, az azori beorrosodásához kapcsolódóan.
Nem nagyon fordult elõ mélyre nyúló teknõ tõlünk nyugatra, elõoldalán bõdületesen meleg, csontszáraz szaharai levegõ érkezésével.
Megjegyzem, ezek cirkulációs gyökerû változások, közvetlenül nem függnek össze az átlaghõmérséklet többfelé tapasztalt kisfokú emelkedésével. Hogy közvetetten van-e kapcsolat, az kérdés.
Egyébként nagy hiba azt képzelni, hogy a változás visszafordíthatatlan, sõt, a nyári hõség egyre fokozódik majd. Ilyeneket csak az a csinos, pókharapó szõkeség hirdet, aki állítólag klimatológus és egyetemi tanár (nevét nem írom ide, senkit sem szeretnék kipellengérezni) aki a minap is szerepelt a tv-ben. Õ valóban úgy gondolja, hogy nemsokára annyira forró nyarak lesznek nálunk, hogy az utcára sem lehet kimenni, nem beszélve a szabadban végzendõ fizikai munkáról.
Holott a nyarak jellege, úgy látszik, hullámzó görbét ír le. Szó sincs itt "hokiütõrõl" Az 50-es évek forró nyarait a folyamatosan növekvõ légköri széndioxid koncentrációra fittyet hányva követték a hatvanas-hetvenes évek hûvöskés, atlantikus nyarai.

Érdekes, hogy tegnap még kikeltél azokkal szemben, akik Pápára értelmezték a korábbi általános beírásaidat, most meg mégis Pápa környéki adatokkal próbálod megcáfolni azokat, akik kimondottan nem Pápára írtak szárazságot, aszályt. Csak én érzek ebben "némi" ellentmondást?

Egyébként, hogy tényekrõl is essen szó, 0-20 cm-es talajnedvesség: Link Ahol 50 % alatt van az érték, már nyugodtan lehet szárazságról beszélni, ahol meg 30-40 % között, aszály közli helyzetrõl is. Amint látható, Pápa egyikbe sem tartozik bele. Ráadásul ez már a csapadék utáni helyzet, elõtte az ország több, mint fele narancssárga volt: Link Jól látszik, hogy az ország északi, északkeleti részén semmit sem javult a helyzet.

Ha nem szabadna topartra, folyopartra, volgykatlanba, domoldalba es dombtetore tenni allomast, akkordombvidekeken hol lehetne merni?
Merthogy dombvideken mas fele hely nincs.

A szarazsag jelen esetben nem azt jelenti mint juliusban meg augusztusban, pont az alacsonyabb homersekletek es teli viztartalekok miatt.
Viszont pont ezek miatt mar az is durva, mikor a talaj felso 20 centije 30 %-os, a felso fel meter pedig 50 %-os nedvessegu.
Meg ket asonyom melyen csontszaraz a talaj.
Tobb gazda mondta, hogy nem tudtak a kukoricat elvetni egyes teruletekre, mert a betonkemenyre szaradt talajt nem tudtak megmunkalni.
Ez azert szarazsagra utal nem?

Hogy a túróból következteted ki a Pápán és Cseszneken mért csapadék mennyiségekbõl azt, hogy országosan nem lehet szárazság?

Nem értek egyet a bõdült szárazságról szólókkal. Itt Pápán 18, Cseszneken 23 mm a május, az április 15 ill. 11 volt. Ezek országosan nem a legkevesebb értékek, de nem is tartoztunk a nagy csapadékú helyekhez. Semmiféle fûkiégést nem láttam a környéket járva, sem sínylõdõ növényzetet.Hisz az õsz és tél nagyon esõs-havas volt, a talaj felsõ rétege most pont annyit kapott, ami nagyon kellett. A féltucatnyi 25-28 fokos nap nem égetett ki semmit és az országban ha 10 % ahol esetleg ilyen elõfordulhat.
A mérõhelyek mikroklímájáról jó, hogy kioktatásokat kapok, csakhogy egy hivatalos /az amatõr az más/ mérõhelyeket szerintem nem szabadna tó és folyópartokon, betonos részeken, homokos-salakos felszínre vagy épületek erdõk közelébe tenni. És lehetõleg völgykatlant , domboldalt és dombtetõt sem lenne célszeû választani, ha van rá mód. Nem tudom, hogy a nyárádi állomás miért szûnt meg, de nem kár érte. Keletre tõle méterekre szántóföld, ami vagy csupasz, vagy kukoricás, de nem egy füves térszín. 2 m-re tõle északra vízmû épület és délben igencsak jól melegedett napos idõben. Ugyanakkor egy patakparti lapály volt, ami sok minimumot volt képes lejjebb vinni. Nyugatra épületek és a falu egy dombon,északra a közelben egy faluvégi erdõcske. Az é-nyugatias hûvösebb széltõl vagy a délutáni-esti napsütéstõl megóvta, árnyékolta. Lehet, hogy sajátosságai ellenére az átlagot megközelítette (reggel jó hideg, délben jó meleg hely volt napsütésben), de jobb hogy nem kavarja be szegény repülõsöket. Nekik káosz lehetett, hogy két pápai adat keringett az éterben és követhetetlen, hogy most akkor melyik is az igazi.
A rekordokról még annyit, hogyha Zabar mellé még egypár töbör vagy hegyi medence is felkerülne (a Bakonyban is lenne ötletem) a listára a hidegrekordok száma is nõne. Szerintem, ha egy helyen csak pár éve vagy évtizede mérnek, akkor nem kéne rekorddöntésrõl szenzációzni. Ha 100 éve van ugyanott egy állomás, vagy legalábbis a közelben és közben nem erdõsült, városiasodott stb., akkor jogos a 100 éves rekorddöntés. Ha Zabar hoz egy rekordot, nem tudhatjuk, hogy 100 éve, ha lett volna, akkor nem lenne-e az a napi rekord alacsonyabb. Pl. mit mért volna 1942-ben vagy 1929-ben stb.? (lehet, hogy -40-et is )

A 70-es 80-as evekben nem is voltak 35 fokok, nyarak multak el ugy, hogy egyszer sem volt 35 fok, sot 30 fok felett is ritkabban, mint mostanaban.
A "jegeso" szo sem hangzott el annyiszor.
Azert sem mert tobb volt a sima frontzivatar es valoszinu kevesebb a jegeso, illetve az idojarasjelentesek sem voltak annyira kifinomultak.

Az a 2015 aug. 17-e nem 2013 akart lenni? 2015 nyara még a jövõ méhében szunnyad.
Egyébként egyetértek: a rekorddõlésekben a mérések "elõélete" miatt nagy adag véletlenszerûség is van.
Nem beszélve az "újbelépõkrõl", lásd Zabar.
Más példa: ha kapunk egy két hetes, "krematória" hõhullámot július közepén, akkor könnyen lehet olyan júliusunk, mely ott van az eddig észlelet 5 legmelegebb között (sõt, elsõ helyen is állhat) És akkor a médiában rázendít a GW kórus.
Ha tökugyanaz a hõhullám úgy jelentkezik, hogy elsõ hete július végére, második hete augusztus elejére esik, akkor lesz egy jó meleg júliusunk meg egy jó meleg augusztusunk, azonban mindenféle szélsõségesség, rekordmagas havi közép nélkül. És a média nem fog a felmelegedésrõl énekelni.
Egyébként mint régi motoros, nagyon jól emlékszem 70-es és 80-as évekbeli idõjárás-jelentésekre.
Valahogy-valahogy más jellegûek voltak, mint a mostaniak. Akkoriban pl. nem fordult elõ 32-37, 33-38, 34-39 fokos intervallum az elõrejelzésekben. Tény, hogy az utóbbi 20-25 évben feltûnõ gyakorisággal voltak hõhullámos nyarak, de csak errõl lenne szó? Nincs emögött valami szakmai irányelv (is)?
A régi meteorológusok mintha inkább "a közép felé húztak volna" De ez persze csak ötletelés a részemrõl.

Bakonyvár: bizony, az én benyomásom szerint is régen volt ilyen kiegyenlített tavasz, legalábbis hõmérsékleti szempontból. Ebbõl csak az április közepi pár napos nagy meleg "énekel ki"

Ja igen, a 4 mm Keszthely környékére értendõ a fórum helyszínt nem változtattam meg. Semmit valóban, nagyon szurkolok a jövõ heti csapadéknak.

Becsehely 33 mm lett ebben a par napban.
Letenyen csak a szerdai zivatar volt 14 mm.
Isze latszottak a piros gocok a radaron errefele.
Az a 4 mm feletek gondolom semmit sem ert.

Mennyi?? Itt esett 4 mm, por vihart csinál ez a kellemes szél...

Becsülendõ tulajdonság, mert vannak akik nem meggyõzhetõek érvekkel és tényekkel sem!

Errefelé elég, ugyanis a borult ég és a szélmentesség miatt nem száradt ki azonnal.
Foltokban egy-egy zivatarban szerintem több is lejött, 30-40-50 lehet helyenként a heti csapadék, mellé párás meleg van, biztos hogy ki fog jönni, sõt, láttam már Somogyból vargánya képet, igaz, az olyan területrõl, ahol magasan van a talajvíz, így mindig ott jön ki elõször.
Más kérdés, hogy pl. Lentitõl északra alig volt esõ, ott tuti nem volt elég.
Viszont ami a rosszabb, hogy a vargánya mellett a szúnyogok is elõ fognak jönni, ráadásul egyszerre, mivel a vargánya és a szúnyog inkubációs ideje megegyezik.
Úgyhogy eddig nem volt idõm horgászni, két hét múlva meg majd nem fogom látni a kapást a szúnyogfelhõ miatt.

Ez a globális felmelegedéses téma számomra olyan dolog, amihez nem tudok hozzászólni. Teljesen laikusként úgy gondolom, 80%-ban manipuláció és népetetés. A mi idõjárásunkat is teljesen normálisnak gondolom.

Inkább azt mondd, hogy ennyi esõ elég volt az erdõknek? Lesz vargánya?

Oké ,én meggyõzhetõ vagyok érvekkel,tényekkel.

Nem, csak mindenki nekem esne, és arra semmi szükség, de priviben leírom!

De titokzatos vagy!

Oda sem való!
Nem azért mert nem a fórum témája, hanem mert nem a metnet témája!

Engem érdekelne,az éghajlatváltozás fórumon elférne.

Nem is hisztériázott senki tudtommal (lehet te is kevered a szakmához a bulvár szennyet) ,csak átírják a napi rekordot ,ha döntésre került.A szakma biztos tudja kezelni ezt az adatot hidd el.
Lehet vannak feldolgozatlan adatok,vagy valahol többet ,kevesebbet mértek,de ez meg a lehet kategória, ezzel megint nem kell érdemben foglalkozni amíg ki nem derül bizonyosan.Ugyanis a "lehetnek" az ellenkezõje is lehet.

Az volt a szándékom, hogy ha egy adott napon megdõl a melegrekord és arra a napra alacsonyabb maximum tartozik az elõtte lévõ meg utána lévõ napra magasabb, akkor nem kell hisztériázni hogy itt mekkora rekorddöntés volt.
Az az igazi, mikor napokon át dõlnek sorozatban a rekordok, na az már valami.
De nekem az ilyen 1-2 napos kiugrások komolytalanok.

Mellesleg biztos vannak napok szép számmal, melyekre nincsen adat feldolgozva. Így lehet hogy mondjuk július 27.-én az omsz tárában szerepel egy 37 °C-os érték, de lehet akár 40 °C-is volt már arra a napra.

Akkor mi volt a szándékod ezzel a példával?A véletlen bemutatása? Hát igen az idõjárás maga a véletlen a kiszámíthatatlanság példája,de ehhez miért kell más napokat belekeverni egy adott nap idõjárásába???Akkor az van másnap meg más,ha az belövi a 11-est akkor másnap õ a BL gyõztes és nem a másik.Ilyen dolgokba értelmetlen belemenni,márpedig a ha-val kezdõdõ dolgok ilyenek.

Most már legalább tudom hogy idén augusztus 17-18-ára betervezhetek egy strand napot!
A csapadékról annyit a hét csapadéka 9.2mm lett,és vita nélkül száraz és rendkívül szeles volt a tavaszunk!Az udvarom egy részén már kiégõben a fû,erre májusban még nem volt példa!
És igen ,locsolhatnám,de nem fogom! Majd kinõ újra,ha esik több.
Ettõl függetlenül nem beszélnék szárazságról,mivel volt téli csapadékunk bõven,de a talaj felsõ rétege kiszáradt,ez van!

Egyáltalán nem erre gondoltam, hülyeséget ne húzzál rám kérlek!
Persze hogy bekerül az adott nap rekorddöntése a listába csak arra utaltam hogy sokszor mennyire a véletlenen múlik ez.

Akkor gondolatodtól vezérelve javasoljuk az OMSZ-nek ,hogy csak akkor legyen valami rekorddöntés ,ha az elõzõ és az azutáni napot is behúzta. Remek ötlet.

Nem voltam itthon, de most olvasva azt látom, hogy többen foglalkoztak a tegnapi egyetln hozzászólásommal, nem volt hiábavaló, sok érdekes dolog kiderült. Egy hozzászólót kivéve, aki semmi mást nem tud produkálni a hülyézésen kívül. Eredetileg csak arról volt szó, hogy 5-én reggel az m1-en azt hallottam a reggeli elõrejelzésben (ez már bulvármédia ), hogy nagy területen 30 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Másnap azt láttam, hogy csak Baja hozott kerekített 30-at az országban.Persze az elõrék egy héten át adott nagy melegét igazolta, akárcsak másnap, amikor kerekített 31-et mért, bár akkor mellette 5 db 30 is lett délen. Ezért írtam, hogy a naponta bemondott jövõ heti bõdültes meleget így kezelem (nem veszem készpénznek), hisz még a 28-at sem sikerült behúzni itt az idén. Erre jött a Pápára senki nem mondta szöveg, de ezt hagyjuk.
Az éghajlatváltozás meg rossz mérés kérdéskörére azért utaltam, mert ma a felforrás helyett inkább a szélsõségesedõ éghajlatról beszél a politika torkaszakadtából, már államelnöki szinten folyik a hülyítés és nekik pont az ilyen Bajákra, Körösszakálokra, Zabarokra van szükség, melyek átírják 2 évtized alatt a rekordtáblázatokat: lám végünk (mondják) mert itt csak rekordhidegek meg rekordmelegek vannak, de normális idõ nincs. Az idei tavasznál normálisabb már régen volt szerintem.