Meteorológiai társalgó

"Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt."
Hát igen,a múltbéli dolgoknál,adatsoroknál ezt mindig oda tudja majd szúrni (nem rád gondolok )aki vitatni akar valamit.Pista bá nem volt e részeg mikor leolvasott,szeme jó volt e még ,szenilis nem lett e az öreg. stb.
Volt a 2000-es évek 2.felében egy 39 fok körüli is,nem? Jó volna tudni Likócs meg a többi állomás adatsorát is minél régebbrõl,de nem hinném,hogy ilyen sûrûn repkedtek a forró és hõségnapok.De meg lehet gyõzni...

Ez mind O.K. Pont arról írtam, hogy a mérõhálózatba újonnan nagy számban fölvett "meleg" (hiperadiabatikus) és "hideg" mikroklímájú mérõhelyek torzító hatása feltehetõleg kiegyenlíti egymást.
Gyõr-Likócs a homokpusztai környezetével valószínûleg mindig a melegebb fajta megfigyelõhelyek közé tartozott. Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt. Egyébként ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években már kicsípett Likócs egy 38-as helyi abszolút rekordot.

Azért Likócs nem pont azért húzta be a 40,6 fokot amilyen környezetben fekszik.Akkor már az elmúlt nem tom hány évtizedben is (mióta mérnek ott) lettek volna hasonló értékek.Hanem egyszerûen azért,mert baromi meleg volt,a többi környékbeli állomás is hasonlót mért,legalább is úgy emlékszem.Az max. rátett pár tizedet.
Szerintem Pér is 40 körül mért és itt jön a képbe a melegedés,a forró és hõségnapok számának emelkedése.

Ez mind oké amit leírtál,ezért is utaltam rá ,hogy ha a meleg gócpontokat kivesszük akkor már nem lesz melegedõ a klímánk?A földi klímát azért említettem,mert szinte mindenhol a melegedés van túlsúlyban,ha az óceánokat nézzük ,ha a hegyi klímákat ,stb. S a felengedõ talaj Szibériában nem hinném,hogy az ottani meleg gócos adatsoroknak köszönhetõ és még sorolhatnám.
Bár ahogy Zivipötty írta azért ott vannak az adatsorokban a hideg gócok is, olyan ellensúlynak.
Esetleg regionális adatsor létezik már,az mit mutat?

"Magas maximum mérésre legjobb egy 85-90 méteres magasság, homokos vagy salakos talaj, és körben annyi növényzet, ami "befülleszti" a helyet, leállítja a szelet, és egy meleg légtó alakul ki körben, amit a nap jobban fel tud hevíteni"

Pontosan ilyen fekvésû a gyõr-likócsi automata: 100 m körüli magasság, homokos folyami hordaléktalaj, egyik oldalon ártéri erdõ illetve maga a község, a másikon ültetett homoki fenyves. Be is húzta 2013 augusztusában a 40,6 fokot.
Azt ellenben meg kell hogy mondjam, hogy a mérõhálózatba újonnan felvett helyek torzító hatásával kapcsolatban szkeptikus vagyok. Nyilván bekerül így egy sor hideg és meleg mikroklímájú hely, de ezek valószínûleg kibalanszírozzák egymást. Az nehezen hihetõ, hogy hosszú távon sokkal több meleg helyet iktassanak be, mint hideget -vagy fordítva.
Viszont azt én is észrevettem, hogy mostanában nagyon könnyen mérnek szélsõséges értékeket, és gyakran dõl rekord is: mind meleg, mind pedig hideg. Igaz, a hidegrekordokat majdnem mindig ugyanaz az 1-2 hely hozza (Zabar, Nyírlugos)

Sokadikként leírom én is, hátha még hasznos .
A felszín feletti pár méteres réteg überadiabatikus állapota a felszín talajféleségétõl, típusától, a talajvíztartalomtól, a növényzettõl függ és a 2m RH-tól függ, a 2m-es hõmérõ nyáron nappal ebben mér. A T850+15°C-hez még hozzá kell adni pár (kb. 0-4) fokot, és a talaj pont azt mondja meg, hogy mennyit. Ilyenek miatt mér melegebbet a környéknél általában pl. Túrkeve, Újpest, stb., vagy hidegebbet pl. Szécsény (TMax-okról van szó).
(Csak azért írtam le én is, mert elvileg kb. ezt a témát fogom kutatni.)

"Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai."
Ez nem csak a gépi, hanem a meteorológus által írt, és a médiában is bemondott elõrejelzésre is igaz, még akkor is, ha utóbbinak általában (néha sokkal) jobbak a beválásai. Ha ezt mind tudod (ahogy ebbõl a hsz-edbõl "kiderül"), akkor nem értem, miért született az egész vitát indító hsz-ed.
(Sze: nem is beszélve arról, amit valószínûleg sokan látnak, látunk, hogy a közmédiában milyen változások mentek végbe márciusban, a "belsõsök" meg még annál is többet látnak, ezért én ma már szinte csak magamnak jelzek elõre idõjárást.)

Atis (#274949):
Nem merném kijelenteni, hogy nem gyakorol hatást az ilyesmi az idõsorokra. Pont említettem Újpestet, ami amióta létezik, feltûnõen sok melegrekordot szállított. Ebbõl az következik, hogy az állomás nem lehet túlzottan nagy térségre reprezentatív, ami rontja a "globális átlag", mint éghajlatváltozást mérõ mennyiség, megbízhatóságát (Czelnaitól olvastam, de sokan mások is, többek között az ilyenek miatt is alkalmatlannak tartják ezt a paramétert a földi klíma változásának leírására; ha jól vettem észre, akkor szerencsére egyre többen jönnek rá, hogy a klímát nem lehet globálisan elég pontosan leírni, ezért egyre inkább a regionális klímakutatások kezdenek elõtérbe kerülni).

Baja esetében az általam említett konvergencia is adhat némi pluszt, ugyanis a délies áramláskornál ott szinte mindig kialakul egy összeáramlásos terület a dunántúli délnyugati (déli) és a keleti országrész-beli déli (délkeleti) szél ütközõzónájában.

Jövõ héten is így lehet például: Link Link

Na várjál csak, lehet a mérõket szándékosan feljebb kalibrálják 1 fokkal!

Azért csak tucatnyi helyen vannak "nagymelegek", mert ezek az állomások vannak olyan talajon, olyan tengerszint feletti magasságban és olyan környezetben, ami támogatja a magas maximumokat.
Persze van köztük hõszennyezett, fölémérõs gyanús, de egy zalaegerszegi, árpád-tetõi vagy pécs-pogányi állomás soha nem fog nagyon magas maximumot mérni, mert 100-200-300 méterrel magasabban és szeles helyen vannak.
Magas maximum mérésre legjobb egy 85-90 méteres magasság, homokos vagy salakos talaj, és körben annyi növényzet, ami "befülleszti" a helyet, leállítja a szelet, és egy meleg légtó alakul ki körben, amit a nap jobban fel tud hevíteni.
Nyilván télen ez valamelyest megfordul, mert akkor minél szelesebb, gyakran annál jobb, mivel akkor a napnak nincs ereje melegíteni, így akkor az odahordott levegõ hõmérséklete és a lekeveredés számít jobban.
A múltkori nagy melegnél nagyon sok helyen volt 29,0 és 30,0 fok között a hõmérséklet, Iklód, Sellye egyik sem hõszennyezett állomás, meg talán a délkeletiek sem mind Link
Mondjuk nekem a sümegi állomás böki sokszor a szememet, mert a magassága ellenére nagyon magas maximumokat mér.
A tatai alatt salak van, fekete salak, egy iskola sportpályája mellett van.
Mondjuk az durva!
A másik meleg nap Link is valóban kísértetiesen hasonló az elrendezõdés, de ez csak az idõjárási helyzet miatt volt.
Bár Zabar 28 fok, meg Pécs-Pogány is 28 fok.
A bajai állomás kilógásáról sokat írtam már, maximum mérésére egyébként nagyon jó helyen van, de gyanút kelthet.
Vannak olyan állomások, amik hõszennyezettek lettek: Tevel silótartályok, Tata salak felett, Szentkirályszabadja reptéri beton mellett, stb stb), meg vannak olyanok, ahol hideg helyen vannak nem régóta: Bátaapáti, Zabar, Nyírlugos, Kakucs sem régi állomás azt hiszem.
Egyszer kellene egy országos állomásbejárást szerveznünk egyébként, végigkutatni az aktuális és a régi állomások helyét, feltérképezni, elemezni, lehetne érdekes dolgokat találni.

Kivagtak a fakat, korbe lett aszfaltozva, az OMSZ szandekosan belenyul az adatokba, Al Gore (aki egyebkent szinten beteg, csak ellentetes elojellel) odaallt lehelni a szenzort. Ezt meg a hulye is lathassa!

És akkor legyen egy példa is, Szombathely; se nem belváros, se nem homokos talaj, gyakran az ország leghûvösebb vidéke. De a 1960-as évek 9 fok körüli átlagáról mostanra (ez a grafikon csak 2000-ig van) 11 fok köré, vagyis kb. 2 fokkal emelkedett az éves átlaghõmérséklet. Link

Sokszor el lett már mondva, hogy miért ott van mindig a legmelegebb, ahol, csak te ezeket egyszerûen nem is akarod elfogadni vagy legalább megérteni, mert az agyadra ment a globális felmelegedésesdi.

Igen, a belvárosok is melegek (de az is el lett már mondva, hogy Budapesten a külvárosban van a fõ budapesti mérõállomás), a homoktalajok is melegebbek, így itt is melegebb van, mint a környezete. Ezen kívül még egy csomó egyéb tulajdonság meghatározza a hõmérsékletet, pl. a domborzati hatások (ehhez ajánlom a spanyolországi hõhullámos cikket, ott sem hiába csak egy-két helyen volt a legmelegebb Link ), illetve például helyi konvergenciák is elõidézhetnek akár egy-két fokos hõtöbbletet is lokálisan.

Akkor ennyi erõvel ne mérjünk fagyzugban sem, mert ott úgyis mindig hidegebb van, mint máshol? És ha nem mondjuk el, hogy a "csodahelyeken" 30 fok lehet, azt se mondjuk, hogy a fagyzugokban fagyhat? Aztán ha elfagy minden, jöjjenek a nem is mondták, hogy fagy lesz szövegek? Amúgy mivel a városokban az emberek többsége általában a belvárosban él, vagy dolgozik, számukra igen is nagy jelentõséggel bír, ha ott 1-2 fokkal melegebb van, mint a külvárosban, mivel nagyobb a hõstressz is. Nem mellesleg, ha elhagyjuk a fagyzugos méréseket is (az ellenkezõ csodahelyeket), akkor nem lesz magasabb az átlaghõmérséklet? Segítek, de.

A gond az ,hogy sablonosan fogalmazol,több témát is érintesz és utána jössz azzal ,hogy nem értjük ,nem arra gondoltál.Ha azt mondod ,hogy sokan már 30 fokokat várnak tedd hozzá ,hogy a bulvármédiára gondolsz riogatás terén.S mivel utána rögtön Pápával példálóztál,hogy ott csak 27 fok volt az eddigi riogatások ellenére talán nem meglepõ ,hogy összefüggést találtunk a két dolog között.S akkor még nem beszéltünk arról ,hogy az éghajlat változást és országos rekordokat is sikerült belekeverni a dologba.
További szép napot!

Úgy látszik nem értetted meg amit leírtam, de mások sem, de ahhoz hozzászoktam. Éppen ellenkezõjérõl van szó, aki meg nem fogja fel lehet, hogy fent baj van nála de nagy. Arról van szó, hogy hozzám vágták, hogy hol láttam Pápára harminc fokos elõrejelzést ? Sehol, de nem is mondják be sehol városonként szerencsére. Persze vannak gépi elõrék tanyára , falura, városra leírják, de én ezeket nem bogarászom, mint itt ezek szerint sokan. Ezekre jön a reakció, hogy buktak. Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai. Itt arról van szó, hogy csütörtökön a média megkezdi a jövõ csütörtöki 30 feletti meleg hirdetését és ezt fogja minden nap tenni, holott majd lehet hogy lesz egy két, esetleg tucatnyi hõszennyezett helyen (csodahely), mint a múltkor. Arra meg végképp lövése sincs itt egy nagyokosnak sem, miért csak tucatnyi helyen vannak a "nagymelegek". Talán ezek felett mindig 3 okkal melegebb van 850-en ? (földönkívüliek fiziai csodamasinájától ?) Pápát itt már elkönyvelhetik fagymocsárnak, vagy kertemet hideglyuknak, de pl. Budapest külterületének hõmérséleti viszonyai ugyanilyenk, csak nem beépíttet nagyvárosokban kéne éghajlatot kutatni.

Tényleg vele akarsz "vitatkozni"? Nem vetted még észre, hogy ott fent nincs valami rendben?

Most ezt komolyan elvárod,hogy minden településre egyenként adja ki az OMSZ?Mármint a hivatalos,mert ugye gépi elõrék vannak helységekre.Este 1,5 óráig sorolják a híradó után??
Mi az ,hogy nem kell készpénznek venni?Annyi volt az adott helyeken és kész,ne keverjük most ide bele az éghajlatváltozást.Megadnak egy intervallumot egy adott térségre és hol ennyi ,hol annyi van.Meg senki nem mondta ,hogy mindenhol ennyi lesz ,lehet csak azt ,hogy némely helyen ennyi meg annyi fok lehet,általában így szólnak az elõrejelzések.
Amúgy ez a hol volt rekord hol nem volt még veszélyes víz,Gyõr-Likócsról ki gondolta volna ,hogy 2013 ban 40,6 fokkal rekordot dönt.

Éppen ez az ! Hol hallotok ti olyan elõrét a jövõ hétre, hogy városonként hány fok lesz ? Én Pápát sem hallottam, de Oslit,Drávaszabolcsot,Baját, Körösszakált vagy Kiskunhalast sem. Az egyébkén nem fizikai csoda (sokan itt a csodákban hisznek), ha van tucatnyi hely, ami szállítja napos meleg idõben a környezeténél 2-3 fokkal melegebb értékeket és a bõdületes rekordokat. Ezt nem kell készpénznek venni, csodálatos éghajlatváltozásnak hinni. Vagy homokozóban vannak, esetleg egyéb hõszennyezett helyen vagy mérési-mûszer-árnyékolási probléma. Egy Pér,Pápa,Szeged,Pogány vagy Napkor miért nem hoz sosem rekordot ? A csodahelyeken kívül sehol sem volt 28-30 foknál melegebb még, de a múltkor, amikor a 30-at megcsípték itt-ott elõtte egy hétig a 30 fokos várható melegrõl szóltak az elõrék.

Tegnap Pápateszéren mesélték, hogy komoly de csak borsó méretû jégesõ esett az Sc-bõl, itt egy csepp sem volt.Arrafelé beázott újra a talaj, jégkár nem lett. Nem így másutt az országban .
Mindenesetre folytatódik a változatos csapadékos idõ és már hûvös is lett. Hallom jövõ héten már 30 fok lehet. Bizony ilyet a tavasszal sokszor hallottam, de itt még csak kettõször lett meg a 27 fok, nem veszem komolyan az ilyen fenyegetõ tavaszi hõségvárást. Akárcsak tavaly, idén sem kell a tavaszi nyártól tartani, itt csak 5 nyári napot értünk el az idén.