Meteorológiai társalgó

Ez így van, de ekkor sem a fenti meleg levegõ "szívja el" a hõ az alsó, hidegebb légrétegtõl, hanem szimplán nagyon erõs még a felszíni kisugárzás, mivel alul még hideg, száraz levegõ helyezkedik el.

Floo erre vonatkozó állítása emiatt hibás, hisz épp a termodinamika 2. fõtételének mondana ellent, ha így történhetne, ahogy ezt korábban írták is ("Nincs olyan folyamat, amely eredményeképpen a hõ az alacsonyabb hõmérsékletû rendszer felõl a magasabb hõmérsékletû felé adódik át.")

Tehát az utolsó éjszaka effektust szimplán a még mindig erõs kisugárzás, a szélcsendes idõ és az erõs inverzió okozza. Ezek valóban függetlenek lehetnek attól, hogy éppen hány fokkal van melegebb a magasban, mint az elõzõ éjszakán, bár azért 8-10 fokos T850 emelkedés már meg szokott látszani a minimumokban is.

Pedig ez nagyon egyszerû: a téli félévben (azon belül fõleg november és március között) a hosszú éjszakák miatt megfelelõ a kisugárzás, így a földfelszénhez közeli rétegek kellõképpen áthûlhetnek, így kellõ átkeverés híján (és természetesen ha nincs köd/stratus/sima felhõzet, ami megvédene az erõsebb éjszakai lehûléstõl) az elõzõleg beáramlott, nyugalomba jutott hideg levegõ hatására szép kis kétszámjegyû fagyok lehetnek hajnalban, hiába van 850 hPA szinten jóval melegebb. Kulcsszavak: inverzió, állapotgörbe... Fizikából sajnos elég gyenge vagyok, de évtizedes tapasztalatokkal a hátam mögött ezek annyira nyilvánvaló és alapvetõ dolgok számomra, mint pld. a téli inverziót idõnként megszüntetõ ún. álcázott HF, melynek hatására síkvidéken enyhülés következik be. Erre a jelenségre valamikor tizenéves koromban csodálkoztam rá utoljára, az pedig még bõven a ´cuci´ idején volt.

Kis segítség:

"A magasban beáramló melegebb levegõ nagyobb nedvességtartalmú, és elszippantja a hõenergiát az alsó részekbõl, mintegy felemészti az alsó rétegek hõjét."

Állítás: gyakran ezért hidegebb az "utolsó éjszaka" a felszín közelében, amikor már bejött a magasban a melegebb levegõ.

Pedig egyetlen lehetöséged van csak arra, hogy elfogadtass egy vitatott nézetet: leírod a saját magyarázatodat. Ha továbbra sem értik, megpróbálod úgy leirni, hogy érthetö(bb) legyen mások számára is. Mindezt függetlenül attól, hogy ki ért vele egyet és ki nem.
Ez a "találjátok ki magatok" dolog nem nyerö.

Ha lesz idöm, utánanézek, hogy miröl is van szó, valami höcsere dolog rémlik, csak nem olvastam el részletesen

Sok mindenre írták már, hogy nem létezik, aztán késõbb kiderült, hogy igencsak létezik!
Persze amire kiderül hogy létezik, addigra már mindenki úgy ír róla, mintha mindig is tudta volna.
Beismerem ha hülyeséget írok, de ha nem, akkor nem!
A dolog létezik, a hidegkönyök effektusból könnyen ki lehet találni hogy hogyan és miért!
Mivel mindig le vagyok hurrogva minden megfigyelésem miatt, ezt nem kötöm az orrotokra, ha nem tudtok ebbõl rájönni.

Joe, Thermometer, Laganus, Nano és a Többiek!

Aki nem jön rá arra, hogy az általam említett jelenség rokonságot mutat a hidegkönyök kialakulásával, az csak értetlenkedjen és vitatkozzon!

Azért összességében ez a hideg idõszak gyengébbre sikeredett, mint amit a modellek vártak, természetesen szerencsére.
Nem is annyira az éjszakai fagyokra gondolok, hanem a nappali hõmérsékletekre, ugyanis a szombati, vasárnap, hétfõ keddi, szerdai napokon 10-12 fok nézett ki T maxnak, és ebbõl csak a szombat volt ilyen hideg, tegnap 14 fok volt, ma 18-19 fok, meg holnap és szerdán is 18-19 fokos maximumok lesznek.