Meteorológiai társalgó

Ja hogy Te azokra a fekvésekre gondoltál, ahogy üzemileg termesztik sík vidékeken, sõt, völgyekben, fagyzugokban és elfagy rendszeresen?
Akkor persze igazad van, tök hülyeség, sajnos a telepítéskor ezeket a dolgokat nem mindig vették figyelembe, elsõnek mindig a piaci tényezõk játszottak szerepet, illetve fogalmuk sem volt róla, hogy az ott fagyveszélyes hely.
Tudnék írni oldalakat a témáról, csak megint rohannom kell.
Például a Szeged melletti szatymazi õszibarackültetvényekben (többszáz hektár) 10 évbõl 2 éven télen fagy le a termés, 3 éven tavasszal, 1 évben kiszárad, 1 évben meg elönti a belvíz, így 3-4 éven van csak jó termés.
Egy dombon ez 7-8 év lenne, pont a duplája, de lennének olyan 10 évek is, amikor 8-9 évben is jó termés van, és teljes terméskiesés szinte alig lenne.
Amióta (részben a mi munkásságunknak is köszönhetõen) már tudják ezt a dolgot, azóta a szegedi õszibarackosok egyik vezetõje tervezi hogy csinál ide Zalába egy õszibarackültetvényt, illetve valamelyik éven nem adtak engedélyt egy nagyobb kajsziültetvény telepítésére Kecskemét mellett, arra hivatkozva, hogy fagyveszélyes hely.
De ehhez kellett két amatõr...

Felhõtlen ég, szélcsend!
Indulok Keszthelyre és Badacsonyba, szerintem ott el fog vinni a szél.

Most meg már ugyanazt írod, amit én, rábeszéltelek, vagy mi?

"Mondjuk nem ott kellene kajszit termeszteni, ahol lefagy, hanem ahol nem."

Biztos a sok fügepálinka, ejjj.

Arra, hogy 2013 tavaszán a soroksári botanikus kertben a kajszik átlagosan 60-80 %-ban károsodtak fagykár következtében.
És?
A kecskemét környéki kajsziültetvények is gyakran lefagynak.
Mondjuk nem ott kellene kajszit termeszteni, ahol lefagy, hanem ahol nem.
Pl. nálunk az elmúlt 5-7 évben a dombon minimális fagykár volt csak, számottevõ terméskiesés szinte alig volt.
Itt nálam az udvarban nem is emlékszem mikor volt utoljára üres a kajszifa.
Persze az Alföld más kérdés.

Nagyon langyos idõ van kint, fúj a szél, záporesõ van.

Talán ez az ábra - különösen a második - segít megérteni, hogy mire gondolok.

Link

Nem baj, elég ha én értem.

----------------------------

Ma is szépen elkerültek minket a zivatarok, de nem is baj, mert úgysem tudtam volna figyelni.

Akkor nem egyrõl beszélünk!
Te írtad hogy miért termesztenek egy növényt ha az elfagyhat!?
"Az elmúlt napok hozzászólásai után bennem ismét felmerült a kérdés: miért termesztünk adott fekvésben olyan növényt, ami az adott fekvés nem extrém idõjárási kilengését sem viseli el?"

Mert ha ez lenne a termesztés kritériuma, akkor például barackot nem lehetne termeszteni, mert gyakran éri fagykár, vagy bármilyen természeti csapás.
Azzal együtt, hogy ezzel tisztában vagyunk, attól még lehet aggódni amikor fagyveszély néz ki, és lehet nem szeretni ha elfagy.
Persze hogy van a fagyzugokban is gyümölcs, mert ott annyival késõbb nyílik, hogy ugyan rosszabb eséllyel indul, de van rá esély hogy nem fagy el.
Sõt, a kevésbé kedvezõ fekvések valamilyen szinten elõnyben vannak a késõbbi kinyílás miatt.
Szóval végképp nem értem most akkor mi a problémád.

Ettõl függetlenül ez az idõjárás egyébként valóban nem ritka március végén április elején, több Húsvétra emlékszem akikor hózáporok voltak, vagy épp deres fûvel indult a Húsvét hétvége valamelyik reggele.

Ezt megerõsítem. Otthon nekünk is volt egy kajszibarack (sárgabarack) fánk. Ez 10 szezonból talán 2-3 alkalommal termett rendesen, a többit a fagy vitte. Ha korán jött a virágzás, tutira lefagyott a síksági, Duna melletti fekvésben.
Más volt a helyzet a csopaki õszibarack fáinkkal. Itt a kert dombtetõn van, kb. 300 m távolságra a Balatontól. Harminc év alatt egyszer sem fagytak meg a virágok.

Otthon is van barackfa a fagyzugban, és gyakorlatilag minden évben terem. És nem is rossz ízû, hanem jó.

Ez már önmagában cáfolja az állításodat.

A monília ellen kiváló permetszerek vannak. Én inkább permetezek valamit, mint hogy lefagyjon. Ha már a kettõ közül lehet választani. Én inkább permetezek többet, de legyen mit.

Igazán hûvös lett ez a mai nap.... Tmax: 8.5 fok Tmin: -0.8

Nem, az õszire és a kajszira is gondoltam.
Miért ne lenne igaz!
Akinek van barackfája, Olaszországban is aggódik ha tavaszi fagyveszély van, márpedig az ott is van.
Meg nálunk is, vagy ha nem a fagy nyírja ki a termést, akkor a monília.
Ez alapján tényleg nem lenne értelme barackot termelni.

T max 19,8 fok.

"akkor Magyarországon nem lenne egyetlen barackfa sem"

"És Olaszországban sem lenne egyetlen egy barackfa sem."

Gondolom barackfa néven csak és kizárólag a kajszira gondoltál, de mindegy is, mert valószínûleg szimplán nem igazak az állításaid, de majd úgyis megmondod a létezõ egyetlen igazságot. Ja nem, mert már megmondtad.

Erre mondják felénk, hogy "fürdött már a kisliba hóban" , április végi, május eleji számottevõ hó.
A kilencvenes évek végén volt egy április 6.- a amikor 5 cm körüli hótakaró , emberes faggyal alakult ki itt , amire utoljára emlékszem "számos" dologként.

23cm körül volt. Emlékszem pontosan, mert pont építkeztünk és egy kis sufniban laktunk, ami nagyon szokatlan és kényelmetlen volt, ezért alig aludtam valamit azon az éjszakán. Amikor apámat ébresztgettem, hogy: Hó van! Hó van! Simán lehülyézett...
Talán olyan szerencsés helyen voltunk, hogy végig hóban jött le a teljes mennyiség: Link
És a mérés idõpontja is sokat számít, mert nagyon gyorsan olvadt.

Az a 82-es április végi eset valóban extrém volt a javából, de tuti az a 30 centi?

Link

OMSZ: "27-én és 28-án az ország északkeleti részén havazott. 28-án a Mátrában és Debrecenben 7 cm hóvastagságot mértek."

Az elmúlt napok hozzászólásai után bennem ismét felmerült a kérdés: miért termesztünk adott fekvésben olyan növényt, ami az adott fekvés nem extrém idõjárási kilengését sem viseli el?

Mert az, hogy április elsõ felében fagy van, az a hazai domborzati térszínek 90 %-án minden, csak nem extrém.

Nem néztem utána, de a mostani hideg periódushoz hasonló idõ szerintem nem egy 50 évente visszatérõ idõjárási esemény...