Meteorológiai társalgó

Örülök a sztereotípia romboló hsz.-ednek.
- Az ország ÉK-i felét, a nyugatias frontokból itt gyakrabban elõforduló havazás, némileg ellensúlyozza az ország DNY -i felének mediterrán ciklonos havazás többletét. (Darabszámban, mennyiségben értve mindkét megállapítást).
- A helyzet azonban nem ilyen egyszerû, mert csak az utóbbi tíz évet vizsgálva is a havazások zöme a mediterrán ciklonokhoz köthetõ csapadék zónákból hullott nálam is. 2010 környékén jellemzõ volt a klasszikus genovai típus, az országon ÉK - DNY tengellyel havat adó. (Pl. 2010 január végén nálam 25 cm, de a fõváros térségében helyenként 40 cm körüli hótakaró...)
- Megérne egy komoly tanulmány , de tényleg települések összehasonlításával, az általánosítások elkerülése céljából. (Pl. komoly különbségek lehetnek a DNY i területeken, a határ közeli térségek javára.)
- Annyiban Floonak igaza van, hogy délnyugatot lényegesen több medis havazás eléri, ÉK -en pedig a gyenge átkeverés, beragadó hideg , (fõleg) nyugatias irányú légmozgásnál lényegesen több havazást okoz.
- Mindent összevetve többször, és több hó hullik a délnyugati térségben általában .
- Remélem sikerült a sztereotípiákat legalább nagyjából elkerülnöm. (Pl. ÉK-en belül is számottevõ különbségek gyaníthatóak.)
Professzor Úr ! Link Jól látható a példából is, mennyi baromsággal tömik a fejünket. A zindex ebben különösen élen jár. Meteorológusra hívatkoznak a 18' juniusi havazásnál, pedig ez nyilvánvalóan nem igaz! Így érdemes "ezeket" olvasni...

Igen ,lász nekem is átküldte privátban .Abban megegyezhetünk ,hogy a hó nagyon változó dolog,befolyásolhatja az is ,hogy épp semmi nem esik szárazság van.Ugye mit nézünk mihez,a 60-as évekhez képest csökkent,a 70-hez képest nõt ,az átlagos 30 -hoz (éves) képest nem változott számottevõen ,ahogy lász is írta.
S nem mellékesen az OMSZ gondolom országos szinten írja ezeket a dolgokat ,nem regionálisan ,tehát itt is lehet még némi buktató!

"A 60-70-80-as években inkább északnyugati frontokból esett, és abból Bp. jobban kapott.
A mediterrán ciklonok meg sokszor nem érnek fel oda."

Ez azért nem teljesen igaz. Az utóbbi egy-két szezon igen bosszantó pályájú mediterrán ciklonjai nem érnek fel (vagyis az ún. klasszikus V/c. pályájúak, vagy ami mostanában szokás, az anticiklonnak dél felõl nekinyomódó típusúak), de a "normális", V/b. pályájúak (az országon dny-ék irányban keresztülhúzók) olyannyira felérnek, hogy ezek hozzák a általában legtöbb havat errefelé is.

Antibulvár készített egy hóstatisztikát, a visszatekintõbe írta be.
Lász ebbõl kiszámolta ezt:

"1960-1969 között: 404 nap

1970-1979 között: 226 nap

1980-1989 között: 298 nap

1990-2000 között 316 nap

2000-2010 között 295 nap

2010-1014 között már 112 nap"

Budapest-Lõrinc hótakarós napjainak száma évtizedekre lebontva.
Látható, hogy a 70-es években volt a legkevesebb, azóta sokkal több a havas napok száma.
Bp-Lõrinc azóta sokkal jobban beépült, a hõszennyezés nagyobb, emiatt biztosan kevesebb hó esik és gyorsabban is olvad.
De így sem csökkent.
Sõt!
Hozzá kell tenni, hogy mivel jellemzõen mediterrán ciklonok hozzák évek óta, sõt lassan két évtizede a havat, lehet hogy a nyugati és déli megyékben növekedett durvábban ez a szám.
A 60-70-80-as években inkább északnyugati frontokból esett, és abból Bp. jobban kapott.
A mediterrán ciklonok meg sokszor nem érnek fel oda.
Szerintem!
Kíváncsi lennék egy zalai, somogyi, tolnai, dél-baranyai ugyanilyen adatsorra is.
Úgyhogy nem lett kevesebb a hó.

Floo már ne haragudj ,de nem azt írták ,hogy nem lesz szélsõség,hanem ,hogy kevesebb van és kevesebb lesz és nem egy-két helyre hanem országosan értették, gondolom.
A jövõre vonatkozó írásukat persze fenntartásokkal kell kezelni,de nem gondolnám,hogy a múltbéli adatokból számolnák azt kizárólag.Azt megint nem tudom ,hogy az OMSZ elõrejelzõi vártak e szárazabbra fordulást.
Persze a múltbéli adatokat el lehet bagatellizálni ,nem jól mérték ,kevés adat,stb,de ott vannak a zsugorodó gleccserek ,emelkedõ óceánok stb.
S azt se gondolnám ,hogy egy klímakutató ne számolna a terület körbe épülésével stb.

Gondolod ,hogy 1 év az 1 adat?

Rengeteg jövõbe látó vízió után ma már valóban látszik, sok "jóslatnak" pont az ellenkezõje valósult-meg.

OMSZ éghajlati szakértõje szerint:

A jövõben ritkábbak lesznek a kemény telek.A téli középh. 1901 tõl csaknem 0,8 C fokkal lett magasabb.A nyolcvanas évektõl ez a 2. legjobban melegedõ évszak térségünkben.Az igazán zord telek a múlt század elsõ felében voltak jellemzõek.A hõmérséklet emelkedésével párhuzamosan a hó aránya csökken a téli csapadékban.A melegedõ klímában a hideg szélsõségek is ritkábbak ,a fagyos napok száma a múlt század legeleje óta átlagosan évi tíz nappal csökkent,havas és hótakarós napokból pedig nagyjából 1 héttel van kevesebb 1 esztendõben,mint a hatvanas években.
A hó és a zimankó a következõ évtizedekben még ennyire sûrûn sem fog elõfordulni,az OMSZ klímamodelljei szerint ugyanis a hazai éves középhõmérséklet a XXI. században egyértelmûen növekedni fog az ország teljes területén.2021-2050-re 1-2, 2071-2100-ra 3-4 fokkal.A legnagyobb melegedésre nyáron és õsszel számíthatunk,de a telek is enyhébbek lesznek.Fagyos napból 1961 és 1990 között átlagosan 96 nap volt egy évben,az évszázad közepére ennél 20 ,a végére 33-57 %-al kevesebb lehet.