Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hálás vagyok az éber figyelemért, amivel észreveszed a valóságnak nem megfelelõ állításokat a hozzászólásokban. Viccen kívül, jó, hogy valaki nyitva tartja a szemét és nem felületesen olvas.
De itt most értelmezésbeli probléma van: én nem arra a hétre gondoltam, ami karácsony napját tartalmazza. Hanem a karácsony és újév közötti hétre.
De itt most értelmezésbeli probléma van: én nem arra a hétre gondoltam, ami karácsony napját tartalmazza. Hanem a karácsony és újév közötti hétre.
A kettõ összefügg.
Azaz az észak-európai cikloncsalád erõssége és a nyugat-európai magasnyomású.
Egy utánpótlást kapó erõs cikloncsalád nem enged felépülni egy cut-off jellegûvé alakuló magasnyomást, ellenben egy utánpótlását vesztõ elgyengülõ cikloncsalád mögött kialakulhat egy cut-off magasnyomás (aminek nem kell hosszú életûnek lenni, mert ha elgyengül a ciklontevékenység öngerjesztõ meridionális folyamatok indulhatnak be).
Ez persze a két véglet, könnyen a köztes átmenet is megvalósulhat (közepes ciklontevékenység alatti magasnyomás okozta hideg-párnában úszó Kárpát-medence).
Azaz a brit nyomásfáklyát egy folyamat részeként érdemes vizsgálni, nem önmagában.
Azaz az észak-európai cikloncsalád erõssége és a nyugat-európai magasnyomású.
Egy utánpótlást kapó erõs cikloncsalád nem enged felépülni egy cut-off jellegûvé alakuló magasnyomást, ellenben egy utánpótlását vesztõ elgyengülõ cikloncsalád mögött kialakulhat egy cut-off magasnyomás (aminek nem kell hosszú életûnek lenni, mert ha elgyengül a ciklontevékenység öngerjesztõ meridionális folyamatok indulhatnak be).
Ez persze a két véglet, könnyen a köztes átmenet is megvalósulhat (közepes ciklontevékenység alatti magasnyomás okozta hideg-párnában úszó Kárpát-medence).
Azaz a brit nyomásfáklyát egy folyamat részeként érdemes vizsgálni, nem önmagában.
Amit írsz, az olyan mértékig helytálló és egyértelmû, hogy én pusztán nyers megfigyelésbõl és a Petõfi rádió mindennapos szinoptikai jelentéseibõl már huszon-egynéhány éves koromban felállítottam erre vonatkozó szabályt (mikor még gõzöm se volt modellekrõl és miegyebekrõl)
Azt vettem ugyanis észre, hogy zonális helyzetekben mindaddig, míg az északi alacsony nyomás övszerûen, nyugat-kelet tengellyel zavartalanul, hosszan elnyúlik az Atlanti-óceántól Skandináviáig, esetleg Észak-Oroszországig, nálunk semmi jóra nem lehet számítani.
A változás azzal kezdõdik, hogy ezt a hosszú ciklonális övet egy AC KETTÉVÁGJA (ezt a szót találtam ki rá akkor)
Kettévágja, és ezután ennek a nyugati anticiklonnak, és a ciklonális öv keleti (skandináv) felének a közös áramlásában megkapjuk a sarkvidéki hideglevegõt.
Azt vettem ugyanis észre, hogy zonális helyzetekben mindaddig, míg az északi alacsony nyomás övszerûen, nyugat-kelet tengellyel zavartalanul, hosszan elnyúlik az Atlanti-óceántól Skandináviáig, esetleg Észak-Oroszországig, nálunk semmi jóra nem lehet számítani.
A változás azzal kezdõdik, hogy ezt a hosszú ciklonális övet egy AC KETTÉVÁGJA (ezt a szót találtam ki rá akkor)
Kettévágja, és ezután ennek a nyugati anticiklonnak, és a ciklonális öv keleti (skandináv) felének a közös áramlásában megkapjuk a sarkvidéki hideglevegõt.
Maga a tény, hogy 1000 hp környékére jó eséllyel visszamegy Izland környékén a nyomás 19-20 után, szerintem eleve biztató.
Kár, hogy tõle DNy-ra, az óceánon nincs mérési pont (Atlantisz? LOL), az is érdekes lehetne az esetleges gerinc szempontjából.
Õt Link is szoktam nézni, ez is szerintem biztató, igazi klasszikus tomboló zonalitásnál itt sem tud ilyen relative magas hPa kialakulni.
Kár, hogy tõle DNy-ra, az óceánon nincs mérési pont (Atlantisz? LOL), az is érdekes lehetne az esetleges gerinc szempontjából.
Õt Link is szoktam nézni, ez is szerintem biztató, igazi klasszikus tomboló zonalitásnál itt sem tud ilyen relative magas hPa kialakulni.
A magasnyomású gerinc nagyon valószínû, hogy nem lesz hosszú életû: Link és ott nem is nagyon számíthatunk blokkoló AC-ra. A brit nyomásfáklya csak azt mondja el, hogy dél felõl felnyúlik oda az azori AC - aminek mi nem hinném, hogy szeretnénk az orránál lenni...
Ami inkább reményre adhat okot, ha az izlandi ÉS/VAGY a skandi térségben csökken a ciklontevékenység: hiszen ha mindkét helyen erõs ciklonok uralkodnak, nálunk kényszerûen nyugati az áramlás, hiába egy 1015-ös brit "AC", az csak arra jó, hogy a hátán utazzon a meleg hozzánk (pl. GFS 00Z). Viszont egy kicsit gyengébb izlandi ciklon: Link mindjárt képes másfelé sodorni az eseményeket: Link Persze az idõtartomány mese kategória (és ütközik a 00Z futással is), de látszik, hogy az igazán fontos momentumok egyelõre ebben a két térségben vannak.
Ami inkább reményre adhat okot, ha az izlandi ÉS/VAGY a skandi térségben csökken a ciklontevékenység: hiszen ha mindkét helyen erõs ciklonok uralkodnak, nálunk kényszerûen nyugati az áramlás, hiába egy 1015-ös brit "AC", az csak arra jó, hogy a hátán utazzon a meleg hozzánk (pl. GFS 00Z). Viszont egy kicsit gyengébb izlandi ciklon: Link mindjárt képes másfelé sodorni az eseményeket: Link Persze az idõtartomány mese kategória (és ütközik a 00Z futással is), de látszik, hogy az igazán fontos momentumok egyelõre ebben a két térségben vannak.
Szerintem sem érdemes még mindig semmit sem eldönteni az ünnepekrõl elõre.
Valószínûsíteni persze lehet, de ahogy korábban, most is tartom: a 19/20-a környéki behullámzás után még bármi is lehet. Makrováltás-szaga van a fáklyáknak Európa-szerte onnantól.
Valószínûsíteni persze lehet, de ahogy korábban, most is tartom: a 19/20-a környéki behullámzás után még bármi is lehet. Makrováltás-szaga van a fáklyáknak Európa-szerte onnantól.
Igen, én is meglepõdve olvastam. De igazából csak ennyiben nem volt helytálló az írása. Sõt, még ezzel együtt is bõven korrektebb volt, mint sok fórumtársé..
Csigavér, gyerekek.
Egyelõre a karácsony hetének még a kezdete is 240 óra távolságban van, nem beszélve a további napokról. Tudjuk, ez mit jelent latolgatás, tippelés szempontjából.
Az igaz, hogy a zonális berendezkedések roppant tartósak tudnak lenni, és simán benne van a pakliban, hogy december hátra levõ része, meg még január elsõ 2/3-a is ennek jegyében telik. De ez a worst case, a legrosszabb forgatókönyv.
Ugyanígy elõfordulhat a kép meridionálisra váltása, ránk szakadó hideg a nem nagyon távoli jövõben.
Jelenleg a PARA mutat ilyesmit az ünnepekre. Sajnos, egyelõre ez a verzió is csak annyira vehetõ komolyan az idõtáv miatt, mint a vonalzós zonalitás.
Tartom a véleményemet, miszerint bármit állítani a dec. 24-tõl dec. 31-ig tartó idõszak idõjárásáról most még komolytalan (legfeljebb sejtéseink lehetnek)
Talán dec. 18-19-20-án vehetjük legkorábban elõ ezt a témát.
Az igaz, hogy a zonális berendezkedések roppant tartósak tudnak lenni, és simán benne van a pakliban, hogy december hátra levõ része, meg még január elsõ 2/3-a is ennek jegyében telik. De ez a worst case, a legrosszabb forgatókönyv.
Ugyanígy elõfordulhat a kép meridionálisra váltása, ránk szakadó hideg a nem nagyon távoli jövõben.
Jelenleg a PARA mutat ilyesmit az ünnepekre. Sajnos, egyelõre ez a verzió is csak annyira vehetõ komolyan az idõtáv miatt, mint a vonalzós zonalitás.
Tartom a véleményemet, miszerint bármit állítani a dec. 24-tõl dec. 31-ig tartó idõszak idõjárásáról most még komolytalan (legfeljebb sejtéseink lehetnek)
Talán dec. 18-19-20-án vehetjük legkorábban elõ ezt a témát.