Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azaz, ha egy légtestnek az alacsony hõmérséklet miatt saját nyomása kicsi, akkor magasabb légoszlop (nagyobb "hidrosztatikus" nyomás) kell, hogy felette álljon, hogy teljes nyomása elérje, pl., az 500 hepát. Magyarán, alacsonyabban fog elhelyezkedni, kisebb lesz a geopotenciálja. Ha egy légtömegben, bár dinamikai ok miatt magas a nyomás, (pl. AC) mégis alacsony tsz. feletti magasságban vannak a meghatározott nyomásnívók (kicsi a geopotenciál) , az feltehetõleg csak úgy lehetséges, hogy a levegõ hõmérséklete alacsony.
Ennek a szemléletnek az alapján a tényleges légnyomás 2 komponensbõl tevõdik össze: egyrészt a levegõ "saját" nyomásából, mely a hõmérséklet függvénye és akkor is meglenne, ha a levegõt kivennénk a gravitációs térbõl. Másrészt a légoszlop saját súlyából adódó "hidrosztatikus" nyomásból.
Na, akkor nekifutok még egyszer. Szóval, a térképekbõl világos, hogy a geopotenciál és a hõmérséklet között valamiféle kapcsolat van. A geopotenciál és a nyomás között úgyszintén. Eleinte úgy hittem, itt valami pofonegyszerû szabályról van szó. De már sejtem, harapós dologgal próbálunk megbirkózni.
A magam számára felállítottam azt a nyilván primitív, experimentális szabályt, hogy adott helyen minél nagyobb légnyomás mellett minél alacsonyabb a geopotenciál, ott annál hidegebb van. Ezen a ponton tényleg nem ártana, ha szakember nyilatkozna.
szeke: a hidegebb levegõ nemcsak sûrûbb a melegebbnél, hanem kisebb is a nyomása. Természetesen ez a parciális gáznyomásra igaz -akkor, ha eltekintünk a légoszlop "hidrosztatikus", barometrikus nyomásától. Ebbõl valóban következhet -esetleg- az is, hogy a nyomásnívók hidegebb levegõben alacsonyabban vannak.
A magam számára felállítottam azt a nyilván primitív, experimentális szabályt, hogy adott helyen minél nagyobb légnyomás mellett minél alacsonyabb a geopotenciál, ott annál hidegebb van. Ezen a ponton tényleg nem ártana, ha szakember nyilatkozna.
szeke: a hidegebb levegõ nemcsak sûrûbb a melegebbnél, hanem kisebb is a nyomása. Természetesen ez a parciális gáznyomásra igaz -akkor, ha eltekintünk a légoszlop "hidrosztatikus", barometrikus nyomásától. Ebbõl valóban következhet -esetleg- az is, hogy a nyomásnívók hidegebb levegõben alacsonyabban vannak.
Így is meg lehet fogalmazni szerintem. Hiszen a térfogat a sûrûség függvénye.
Viszont szigorúan együtt fut a T-vel. Minél hidegebb egy légtömeg, annál nagyobb a fajlagos sûrûsége és annál alacsonyabban lesz az X hPa-s nyomásnívó. És fordítva is igaz: minél melegebb egy légtömeg, annál kisebb a fajlagos sûrûsége és annál magasabban lesz az X hPa-s nyomásnívó.
Viszont szigorúan együtt fut a T-vel. Minél hidegebb egy légtömeg, annál nagyobb a fajlagos sûrûsége és annál alacsonyabban lesz az X hPa-s nyomásnívó. És fordítva is igaz: minél melegebb egy légtömeg, annál kisebb a fajlagos sûrûsége és annál magasabban lesz az X hPa-s nyomásnívó.
Lehet hogy félreértem a kérdést, de nem csak arról van szó, hogy a hidegebb levegõnek kisebb a térfogata, "kisebb helyen" (=kisebb geopot érték) is "elfér", míg a melegebb levegõnek több hely kell, ezért lesz magasabban az adott nyomási szint?
Szóval ha alacsony egy légoszlop hõmérséklete, akkor a geopot is biztosan az lesz, de az alacsony geopot értékbõl nem feltétlenül következik az alacsony hõmérséklet is.
Szóval ha alacsony egy légoszlop hõmérséklete, akkor a geopot is biztosan az lesz, de az alacsony geopot értékbõl nem feltétlenül következik az alacsony hõmérséklet is.
Tehát, ha jól értem, hidegebb levegõben ugyanaz a nyomásnívó alacsonyabban van, mint melegben. Fizikai magyarázat?
Ha jól értem a kérdést, akkor a válasz:
A levegõ hõmérsékletének eltéréseibõl következik, hogy ugyanaz a nyomásnívó különbözõ magasságban van hideg, illetve meleg levegõoszlopban. Az 500 hPa-s geopotenciál térkép azt mutatja meg dekaméterben, hogy ez a nyomásnívó milyen magasan helyezkedik el. Ezen a térképen Link az 552 -es vonal kijelõli azt a helyet, ahol az 500 hPa-s nyomásnívó 5520 méteres magasságban található. A görbétõl északra az 500 hPa-s nyomásnívó azonos légnyomás esetén alacsonyabban, a görbétõl délre magasabban van mint 5520 méter. Javítsatok ki, ha tévedek!
A levegõ hõmérsékletének eltéréseibõl következik, hogy ugyanaz a nyomásnívó különbözõ magasságban van hideg, illetve meleg levegõoszlopban. Az 500 hPa-s geopotenciál térkép azt mutatja meg dekaméterben, hogy ez a nyomásnívó milyen magasan helyezkedik el. Ezen a térképen Link az 552 -es vonal kijelõli azt a helyet, ahol az 500 hPa-s nyomásnívó 5520 méteres magasságban található. A görbétõl északra az 500 hPa-s nyomásnívó azonos légnyomás esetén alacsonyabban, a görbétõl délre magasabban van mint 5520 méter. Javítsatok ki, ha tévedek!
Én se vagyok meteorológus, diplomám pedig teljesen más tudományágból van. Tehát, én szintén nem tudok autentikus választ adni a kérdésre. A hõmérséklet azonban biztosan a 850 hepás nyomásnívóra vonatkozik, a geopotenciál pedig az 500 hepás nyomásnívóra. Egyébként úgy tudom, a geopotenciál egységnyi tömegû levegõ gravitációból eredõ potenciális energiáját jelenti. Ciklonokban az 500 hepás (és minden más) nyomásnívó lejjebb száll, tehát az ezen elhelyezkedõ levegõ potenciális energiája kisebb lesz mint anticiklonban, ahol ez a nyomásnívó nagyobb magasságban található.
A hõmérséklettel való összefüggés számomra se világos. Az biztos, hogy alacsonyabb hõmérséklet többnyire alacsonyabb geopotenciállal jár. De mély ciklonok centrumában úgy igen alacsony a geopotenciál, hogy a hõmérséklet viszont nem az. Sok térkép végignézésébõl azt látom, hogy hideg mindig ott van, ahol nem túlzottan alacsony nyomásban alacsony a geopotenciál. Tudja valaki a korrekt magyarázatot?
A hõmérséklettel való összefüggés számomra se világos. Az biztos, hogy alacsonyabb hõmérséklet többnyire alacsonyabb geopotenciállal jár. De mély ciklonok centrumában úgy igen alacsony a geopotenciál, hogy a hõmérséklet viszont nem az. Sok térkép végignézésébõl azt látom, hogy hideg mindig ott van, ahol nem túlzottan alacsony nyomásban alacsony a geopotenciál. Tudja valaki a korrekt magyarázatot?