Meteorológiai társalgó

Így van, siettem és ezért el is írtam, nem is kicsit. Köszi a javítást.

Gondolom a konvekció helyett hõmérsékleti "diff." advekciót szerettél volna írni. Különben a konvekció felborítaná a hidrosztatikát és nem tudnád használni a kvázi-geosztrófikus modell hírhedt kellékeit.

Igen, a hullámhossz a nyugat-kelet irányú kiterjedést, az amplitúdó pedig az észak-délit (meridionalitást) jelenti.

A kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet nagy vonalakban a geopotenciál változás modellezésekor használt egyenlet, melyben van egy örvényességre, és van egy hõmérsékleti konvekcióra vonatkozó tag (bonyolult vektori deriváltak szerepelnek mindkettõben). Ezen belül az örvényességinek is két része van, az egyik a planetáris, a másik a relatív örvényesség (ezek együtt adják az abszolút örvényességet).

A relatív örvényesség kis skálájú örvényesség, amit a gyakorlatban is gyakran szoktunk használni (pl: Link ), a planetáris örvényesség pedig a Föld forgásából adódó örvényesség (ez a légkör tehetetlensége miatt lép fel). Ez utóbbi csak a nagyobb skálájú meteorológiai elemekre tud hatással lenni, míg a relatív örvényesség a kis skálájú képzõdményeket (pl. peremciklon, viharciklon, trópusi ciklon) mozgatja, a mérsékelt övezetben általában nyugatról keletre.

Kb. a 6280 km a választóvonal a hullámhossz tekintetében, az ettõl kisebb hullámhosszú teknõkre inkább a vertikális, míg a nagyobbakra inkább a planetáris örvényesség hat, természetesen minél jobban eltávolodunk ettõl a számtól, annak markánsabban.

"Tegnap épp ezzel foglalkoztunk szinoptika órán a kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet kapcsán, hogy az ilyen nagy hullámhosszú, kis amplitúdójú teknõket, mint ez, a planetáris örvényesség "mozgatja", aminek következtében veszteglõ vagy retrográd elmozdulásuk a jellemzõ."

Úgy érzem, ez nagyon fontos megállapítás. Éppen ezért lenne néhány kérdésem: 1. Mit fejez ki a kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet?
2. A teknõk hullámhossza azok zonális kiterjedését jelenti?
3. Amplitúdójuk pedig a meridionálist?
4. Mi a planetáris örvényesség, hogy mozgatja a teknõket, és miért mozognak lassan
(vagy retrográd) a fent említett teknõk? (szemben, pl. a kis hullámhosszú, nagy amplitúdójú teknõkkel)

Persze hogy nincs hari, az nagyon buta dolog volna. Én személyesen nem ismerlek, Te se engem. Ha találkoznánk (talán valamikor sor kerül erre is), lehet, nagyon meglepõdnénk mind a ketten, s Te rájönnél, hogy én nem vagyok az a szószátyár, kissé kókler "nagyokos", én meg tapasztalnám, hogy lényegesen kellemesebb emberke vagy, mint ami a hozzászólásaidból néha lejön.

Azt azért még megemlítem, hogy a rétegfelhõzet persze, hogy helyben keletkezett, de azért a ciklon elõoldali (ha tetszik, prefrontális) déli szélben mozog. Ez tuti, ugyanis tegnap a saját szememmel láttam.

Tegnap épp ezzel foglalkoztunk szinoptika órán a kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet kapcsán, hogy az ilyen nagy hullámhosszú, kis amplitúdójú teknõket, mint ez, a planetáris örvényesség "mozgatja", aminek következtében veszteglõ vagy retrográd elmozdulásuk a jellemzõ.

És valóban ez lesz ezzel a teknõvel, amit nagyon szépen adnak a modellek is, ahogy írod, egészen a jövõ hét elejéig ott marad a Brit-szigetek felett: Link Link Link

Egyébként az 1014 hPa körüli nyomást a soproni csücsökben több modell is jelezte. Amiket még vissza tudtam nézni: tegnap éjféli futású UM 15 UTC-re: Link , és ugyanez az ECMWF-nél: Link Azt gondolom, mindkét modell kitûnõen jelezte a soproni 1014 hPa alatti területet: Link

Oké, akkor békésen, arrogancia nélkül:

"A botránykövet képezõ "délrõl besodródó felhõtömbök" alatt nem frontfelhõzet, hanem a prefrontális déli áramlásban esetlegesen mozgó alacsony szintû rétegfelhõzet volt értendõ (ami mellesleg elõ is állt, csak némileg keletebbre a megfigyelési helyemtõl)"

A jelenleg még hazánk fölött elhelyezkedõ alacsony szintû rétegfelhõzetet nem a déli áramlás hozta, nem mozognak a déli áramlásban, hanem itt képzõdtek, helyben, a megfigyelési helyedtõl keletebbre. Amik a déli áramlásban mozognak, azok a magas(abb) szintû felhõk, de ezen felhõk esetében aligha beszélhetünk tömbökrõl.
Met4ever gyönyörûen, egyértelmûen leírt mindent, úgyhogy kár folytatni, azt hiszem.

Remélem, azért nincs hari

Ez mind száz percentesen igaz, és én se gondoltam, hogy a nyugat-európai frontrendszer mára akár csak megközelíti térségünket. Arra már igen, hogy esetleg némileg gyorsabban közeledik hozzánk az eredetileg vártnál.
Ezt sem csak a saját, szögre akasztott aneroidom súgta. A GFS megelõzõ futásai rendre némileg magasabb légnyomást mutattak térségünkre, mint a frissek, és fel lehetett tételezni, hogy a tendencia folytatódik.
A botránykövet képezõ "délrõl besodródó felhõtömbök" alatt nem frontfelhõzet, hanem a prefrontális déli áramlásban esetlegesen mozgó alacsony szintû rétegfelhõzet volt értendõ (ami mellesleg elõ is állt, csak némileg keletebbre a megfigyelési helyemtõl)

S ahogy mondod: békésen, arrogancia nélkül! Megnyilatkozásod etalon a kocsmai hangvétellel szemben.

Teljesen egyetértek!
Számomra a 2012-2013 június közepi hõhullámoknál tetszett legjobban az udvar(halo) a hold körül.
És az is nagy igazság hogy nem konkrétan a csapadékot, hanem az idõjárás változást sejteti.

coontac : hol írtam olyat, hogy én a következõ napokban frontot, csapadékot várok, ezt hangoztatjuk, hogy milyen eseménytelen lehet a következõ 1 hét, igazi vénasszonyok nyara.
Koczkásnak általánosságban írtam, hogy a frontot elõhírnöke gyakran a fátyolfelhõzet, mely az esetek nagy többségében elég nagy számban jelenik meg az égbolton, felém legalábbis biztosan.

Na, akkor arrogancia nélkül, békésen:

A kontinens nyugati, északnyugati részén délnyugatról északkelet felé húzódó frontrendszer hatalmas méretü, modellek által jól leirható jelenség: Link
Egy ilyen front helyzetének elörejelzésével a nagy skála miatt nem szoktak elöfordulni komoly problémák. Amivel igen, az a fronton kialakuló hullámok: pontos ideje és helye, intenzitása, önálló ciklonná fejlödik-e késöbb, stb. Ha a modellek azt mutatják, hogy egy ilyen front a következö 2-4 napban gyakorlatilag alig mozdul el a helyéröl (stacionárius), csak "helyben hullámzik", akkor azt a modellek mai fejlettsége mellett már nagyon komolyan kell venni. Az 5-7. napra vonatkozó ilyen információ is még nagy jelentöséggel bír, de már persze jóval nagyobb benne a bizonytalanság.
Igy egy manuális megfigyelés ezt nem igazán irhatja felül. Egy sokkal bizonytalanabb modell elörejelzéshez (pl. kisebb skálájú folyamathoz) kapcsolódó manuális megfigyelés sokkal komolyabban veendö az esetleges modellhibák megállapitasahoz, de az is akkor hasznosabb, ha egyéb információkkal (mühol, radar, stb.) kombinálni tudod, s igy is alátámsztja az esetleges modell elörejelzés hibát.

Jelen esetben a köv. napokra egész biztosnak tünik, hogy a front és az ahhoz kapcsolódó csapadék nem éri el Magyarországot. Pl: Link vagy Link alapján is. Ilyen "kökemény" helyzetben, mikor ráadásul ilyen nagy skálájú jelenségröl van szó, nehezen tudok manapság már akkora modellhibát elképzelni, hogy ez másként alakuljon, legalább a hétvégéig.

Szerintem sokak számára az jelentheti az egyik legnagyobb kihívást, hogy az információk tömkelegéböl (köztük a rengeteg ingyen is rendelkezésre álló modell elörejelzésböl) megállapitsák, hogy mi az, amiben szinte 100%-ig megbizhatnak, s mi az amiben sokkal kevésbé.

Gyakran? Tehát nem mindig, tehát tényeket megállapítani ebbõl nem lehet.
Front közeledtét? Front közelben tartózkodását? Mi számít közelnek/közeledésnek? Link Ez már közel?


Tele vagytok megcáfolható kijelentésekkel, te is és Thermometer is, és sajnos nektek a legnagyobb a hangotok. Én meg a csúnya, gonosz bácsi szerepét töltöm már be megint, aki nem megy el a valótlanságok, hiedelmek és félremagyarázások mellett.

Gondolom akkor abban is kételkedsz, hogy a felvonuló fátyolfelhõzet gyakran front közeledését jelzi( mindhárom fajta) vagy legalábbis front közelben tartózkodását.
Ez nem csak megfigyelés, ez a valóság, kisiskolásoknak is tanítják, vagy akármelyik kézikönyvben, vagy nagyobb tudású Meteorológiai könyvben.
------------------

Thermometer : Én is figyeltem : gyönyörû telihold volt szép kis koszorúval, mentem hazafelé 7 felé, pont jött föl a közelebbi hegyek mögül.

Az imént házon kívül voltam, és meglepetéssel láttam, hogy a telihold körül órási gyûrû van. Ez nagyon gyakran az idõjárás pár napon belüli csapadékosabbra fordulásának jele.
Azonkívül úgy érzékelem, mintha a légnyomás a vártnál kissé gyorsabban, és mélyebbre süllyedne. Sopronban már most csak 1014 hPa.
Lehetséges, hogy a nyugatról lassan közeledõ frontrendszer az elõrejelzettnél elõbb ér ide?
Már ma éjszakára is el tudok képzelni -legalábbis a Dunántúlon- dél felõl fölénk sodródó jelentõsebb felhõtömböket.
A holnap reggeli elõrejelzõnek ajánlom figyelmébe a fenti meggondolásokat.