Meteorológiai társalgó

5.1 fokos minimumot mértem az éjjel, nem rossz!

Ha végigolvastad Te is a szösszenetemet, akkor tiéd is az elismerésem.
Ez picikét nehezebb olvasmány annál, hogy "jól néz ki a fáklya a jövõ hétre", és bele kell helyezkedni a gondolatmenetébe (én is agyaltam rajta, nekem se volt könnyû)
Ha végiggondolod ezeket a dolgokat, és kellõ számú tél "viselkedésére" is emlékszel, akkor el kell ismerned, lehet benne valami. Tulajdonképp egy lehetséges mechanizmust akartam bemutatni, semmi több.
Ennek persze lehetnek prognosztikai "elvarratlan szálai" is. Errõl azt hiszem, késõbb fogok is írni.

Köszönöm!
Aranyos vagy!

Elismerlek !

Tegnap gyakorlatilag szó szerint ezt akartam írni, csak idõm nem volt, ma pedig elfelejtettem.

Sõt, kiegészíteném azzal, hogy nem csupán minden évszakunk, de jó közelítéssel minden hónapunk is szendvics. Mi több van, amikor többrétegû szendvics.


A lényeg csak az, hogy megfelelõ hosszúságú idõvallumot találjunk, és akkor bizony ott lesz az a fránya "szendvics".



(Szerk.: én is kérném az elismerést. )

Így van, más évszakokban is van hullámzás, hiszen ez természetes is.
Viszont télen elég gyakran meghatározott dátumok körül vannak a hullámhegyek és a hullámvölgyek. Erre a megfigyelésre próbáltam magyarázatot találni.
Egyébként minden tiszteletem a tiéd, hogy végig olvastad az írásomat!

Tehát télen nem végig hideg van, hanem becsúszhat melegedés is?
Mert szerintem kb az összes évszakunk szendvics. Hidegebb és melegebb periódusok váltogatják egymást.

De lehet hogy elvesztem a sok betû közt.

A légkörfizikai magyarázat kötelezõ,ezért én meg is próbálok felvázolni egy lehetséges mechanizmust teleink szendvics jellegének indoklására.
Eszerint két jelentõs, arktikus-szubarktikus hidegpool van télen az északi féltekén: az észak-eurázsiai (szibériai), és az észak-amerikai (kanadai arktikus szigetvilág és a Hudson-öböl környéke) Ezeket az észak-atlanti melegáramlás (tengeráramlás és szélrendszer) elég jól elszeparálja egymástól, bizonyos fokig "külön életet élnek"
A meteorológiai õsz vége felé (novemberben) elõször a szibériai hideg terület válik "akcióképessé", feltehetõleg azért, mert ebben a régióban több a szárazföld, ezért gyorsabb a lehûlés, mint az inkább tengeri fekvésû észak-amerikaiban. Gondolhatunk még a Földközi-tenger meleg vizeinek hatására, melyhez hasonló meleg beltenger az Újvilágban csak a Mexikói-öböl, amely sokkal délebbre helyezkedik el a Földközi-tengernél. Tehát joggal feltételezhetõ, hogy az õsz végén elõször Eurázsiában lesz nagy a hõkontraszt, illetve itt lesz a legnagyobb a hõgradiens. Éppen ezért Európa környékén történik jelentõsebb hidegleszakadás, azaz az észak-eurázsiai hidegtömeg "lõ" elõször. Ez a hidegelárasztás könnyen a mi térségünket is elérheti, innen van a késõ õszi hideg epizód. (A "szendvics" elsõ "kenyérszelete") A meridionális, hidegelárasztásos idõszak azonban hõtranszport révén csökkenti a hõkontrasztot, az észak-eurázsiai hidegtömeg egy idõre "akcióképtelenné" válik.
Valószínû, hogy legtöbb esetben ezzel együtt a hemiszférikus hõkontraszt is csökken valamelyest, némileg lelassul a nyugati "futószalag" Ennek következtében december közepe táján nagyon gyakran elõáll egy csendesebb, anticiklonális, hideg epizód idõjárásunkban.
Késõbb, rendszerint a napforduló táján, a lassabban felépülõ észak-amerikai szubarktikus hidegpool utoléri, meg is haladja fejlettségben az észak-eurázsiait. Tehát, itt lesz a nagyobb hõgradiens, a jelentõsebb baroklin instabilitás, következésképp stabil örvényesedés, meridionálisba váltás.
Észak-Amerikára rászakad a hideg, elõzõleg azonban részben az észak-amerikai hidegmag kifejlõdése, részben az egész északi félteke további lehûlése miatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, erõsen felgyorsulnak a nyugati áramlások. E gyors nyugati áramlási szalagot az átmenetileg "kiürült" észak-eurázsiai "hidegraktár" nem képes begörbíteni, meridionálisra fordítani. Így térségünkben tartósabb zonalitás áll elõ. Tulajdonképp ez lenne a "karácsonyi hóolvadás" receptje, így jön létra a "szendvics" enyhe "tölteléke".
A késõbbiekben, amennyiben az észak-eurázsiai hidegpool legalább átlagos mértékben regeneráció-képes, akkor a zonális áramlásban, gátolt hõcsere mellett regenerálódik is. Ennek az a következménye, hogy január elejére-közepére megint elégséges lesz a hõkontraszt egy újabb hidegleszakadáshoz, az áramlásnak átfogó meridionálisba váltásához a mi nagytérségünkben. A tél második fele ezért a leggyakrabban újra blocking-ra hajló, hidegadvekciós, hideg anticiklonos (és/vagy mediciklonos) helyzeteket hoz. Ez a téli idõszak a "szendvics" második "kenyérszelete"
Látható, hogy bár téli idõjárásunk hullámzására sok, és térben esetleg nagyon távoli tényezõ hat(hat), mégis, a legközvetlenebb és legerõsebb faktor az észak-eurázsiai hidegtömeg fejlettsége, regeneráció-készsége. Ez a fejlettség, regeneráció-készség szezononként nagyon eltérõ lehet, azonban úgy néz ki, hogy egyazon szezonon belül állandó, lényegében nem változik.
Ha jelentõs, és akcióképes ez a tõlünk északkeletre elhelyezkedõ hidegtömeg, úgy már decemberben kifejezett, tartós meridionalitás, északi-északkeleti áramlások jellemzik idõjárásunkat. A "karácsonyi" enyhülés rövid idõtartamú. Igazán hideg teleken elõfordul, hogy csupán egy hétig, tíz napig tart. Ellenkezõleg: enyhe teleken, rosszul regenerálódó hidegbázis esetén olyat is láthatunk, hogy novemberben van néhány napos hideg epizód, aztán már csak január legvégén, februárban tér vissza újra néhány napra a hideg.
Eszerint a hidegmagunk fejlettsége a "szendvics szeletek" vastagságát szabályozza.
A fenti elképzelés "mellékesen" magyarázatot ad az Európa és Észak-Amerika idõjárása között télen nagyon sokszor tetten érhetõ "libikóka játékra" is.
Hangsúlyozom, írásom csupán kísérlet a mi telünk gyakori szendvics-jellegének megmagyarázására. És természetesen itt gyakori forgatókönyvrõl van szó, nem kizárólagosról. Az idõjárás nemegyszer fütyül az ilyen sémákra.

Koczkás barátunk nem volt elég éber, pedig Gabesz szólt a téllel kapcsolatban.

Gabesz mondta: "Az idõjárás behúzza a kéziféket" "S ezért is gondolom h egy átlagos, unalmassabb (hómentes) telünk következhet."

Gabesz remélem nem így lesz és sokszor számolhatsz be a tél során jó kis délvidéki havazásokról idõnként kosavával megspékelve!

Ez csak úgy eszembe jutott, mint igazi "szend viccs tél" (írd: Sand Witch Tale) :

Ajánlott Luca napkor elolvasni

OFF: Thermo2 = bazsalazsa (by coontac)

A szendvicstélrõl gondolkodtam el a minap. Arra jutottam, hogy ez voltaképpen nem speciális jelenség, hanem teleink általános jellemzõje. A szendvicsjelleg többé-kevésbé minden telünkön megvan, csak egyes években jobban kidomborodik feltûnõbb -míg más években kevésbé. Arra gondolok, hogy a november közepétõl december elejéig tartó idõszakban, több évtizedes tapasztalataim alapján, rendkívül gyakran elõfordul egy télies epizód. Kevés olyan évet tudnék mondani, amikor ez nem következett be. A hidegnek ezen elsõ "bemutatkozása" után rendszerint elõoldali-zonális helyzetek következnek december második felében, s sokszor még január elsõ felében is. Tulajdonképp ez az un. "karácsonyi hóolvadás", ezért viszonylag ritka nálunk a fehér, a hideg, a téli idõjárással beköszöntõ karácsony.
Aztán január második felében és februárban újra gyakorivá lesznek blocking-szituációk, annak minden, térségünk idõjárására gyakorolt következményével. Tulajdonképp csak a "szendvics" rétegeinek vastagságában térnek el egymástól enyhe, és hideg teleink. Kissé humorosan beszélhetünk hideg és meleg szendvicsekrõl. Hideg tél esetén a december is már zord, de akkor is rendszerint van az ünnepek tájékán 5-10 napos zonális, enyhébb idõszak. Így volt ez a nagyon zord 1978/79-es, és az emlékezetesen zimankós 1986/87-es tél esetében is.
Enyhe tél esetén ez a zonális, enyhe "bennéke" a szendvicsnek túlteng. Lehet, csak novemberben és februárban van valami telecske.

Off: Thermo2 kicsoda akkor? Az off-fonalat befejezve meg egy kérdés: mi van Nanovich kollégával? Nagyra becsülöm szaktudását, sajátos világlatasat, benézhetne néha ujra
On: bár a valóság bizonyára rácáfol, az eddigi elõzmények alapján egy Janus-arcú tel víziója kezd nálam egyre inkább élre törni: az újfent a tavalyról ismert térségben (Grönland, Kanada északkeleti vidékei) beinduló hidegfelhalmozodas eleinte a zonalitas motorja lehet. A meteorológiai tel elsõ, inkább enyhébb jelleget január folyamán, februárban fokozatosan telies makroszinoptikai felállások valtanak fel es ezek gyakorlatilag március végéig meg is maradnának. Kicsit CFS-ízû a dolog, de nem elképzelhetetlen.

Nagyon rossz hangulatom van ma, de most hatalmasat röhögtem.
Azt hiszem, ebbõl a mondatból kihoztad amit ki lehetett. Persze azt gondoltam, hogy Flurries nem úgy értette.
Éjszaka hangos zivatar volt jó mély dörrenésekkel, nem túl vérmes csapadékkal, napközben kisebb csepergéstõl eltekintve nem volt esõ.

:-)))
Jön is szerdán. Megütjük-e a nullát valahol? ECM Nógrádra éppen behúzza a 0-2-es Td-izotermát... :-) Leálló szél, csapadék nem sok volt... Szólok is fateromnak, ha esetleg ropogna a fû, csináljon már pár képet... :-)

Végszóra azért beröffent a légkör, és a hidegadvekció kitermelt pár rövid, de egész erõs záport, 2 mm hullott alá.

Nyugatra is milyen szép záporvonal halad, jó elõjelek ezek télre, úgyhiszem.