Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Na, milyen érdekes egybeesés! Egyébként én is belvárosi gyerek voltam, a gyõri óváros fõterének egyik mûemlék házába "születtem" 
Ezek a régi vízszintjelzõ táblák egyébként rendkívül érdekesek. Tanúságuk szerint a múltban olyan helyeken is megjelent a víz, ahova ma már elképzelhetetlen, hogy bemenjen. Van ilyen márványtábla Gyõrben is, Budán is -és például a minap fedeztem fel egyet az esztergomi fõtér egyik házának a falán. A vonal ott kb. az államig ért. Horrorisztikus!
Azon töprengtem, vajon a folyószabályozás-e az oka, hogy manapság ilyen magas víz nem fordul elõ, vagy az akkori klímánk tartozékai voltak a hatalmas hóolvadások, döbbentõ nagy esõk. Vagy mindkét ok fennáll.
Az esztergomi vízszint egyébként 1839 márc. 14-én állt be. Érdemes lenne utána nézni, nem akkor volt-e a híres-neves pest-budai jegesár.
Jegesár manapság már nem fordul elõ hazánkban. Azon is el lehet gondolkodni, vajon a folyómedrek kiegyenesítése miatt nem tud feltorlódni, gátat képezni a jég, vagy ritkábbá vált a jégzajlás.
Ezek a régi vízszintjelzõ táblák egyébként rendkívül érdekesek. Tanúságuk szerint a múltban olyan helyeken is megjelent a víz, ahova ma már elképzelhetetlen, hogy bemenjen. Van ilyen márványtábla Gyõrben is, Budán is -és például a minap fedeztem fel egyet az esztergomi fõtér egyik házának a falán. A vonal ott kb. az államig ért. Horrorisztikus!
Azon töprengtem, vajon a folyószabályozás-e az oka, hogy manapság ilyen magas víz nem fordul elõ, vagy az akkori klímánk tartozékai voltak a hatalmas hóolvadások, döbbentõ nagy esõk. Vagy mindkét ok fennáll.
Az esztergomi vízszint egyébként 1839 márc. 14-én állt be. Érdemes lenne utána nézni, nem akkor volt-e a híres-neves pest-budai jegesár.
Jegesár manapság már nem fordul elõ hazánkban. Azon is el lehet gondolkodni, vajon a folyómedrek kiegyenesítése miatt nem tud feltorlódni, gátat képezni a jég, vagy ritkábbá vált a jégzajlás.
Egyszerû a válasz a kérdésedre. A táblától 300 méterre a patak föld alatti csatornába megy,amelynek szûk (volt) a keresztmetszete és nagy csapadékintenzitásnál visszaduzzasztotta a vizet. Életem elsõ évét a táblától 20 méterre lévõ házban töltöttem.
A soproni nagy esõrõl jut eszembe, hogy láttam én a belvárosi Ikva-parton emléktáblát, melyen valami õrületes vízszintek voltak feltüntetve. (Biztosan tudod, mire gondolok)
Vajon, mekkora felhõszakadás, vagy hirtelen hóolvadás kellett az ilyen árvizekhez?
[esõ] [esõ]
Vajon, mekkora felhõszakadás, vagy hirtelen hóolvadás kellett az ilyen árvizekhez?
[esõ] [esõ] 
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- 2014.09.10-tõl: Rendkívül csapadékos idõ (#23)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat