Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hát írd meg fél mondatban a lényeget, pubikám, ha tudod! De minden benne legyen ám!
Itt nemcsak a "szagérzékrõl" van szó. Az alább fanyalgók úgy látszik, nem tudják, hogy elméleti megfontolás van véleményalkotásom mögött. Az õ kedvükért (és tiédért is), rögtön ki is fejtem ezt. Ebben is vannak hipotetikus momentumok, de aránylag kevés, fizikailag megalapozott és egészében jól illeszthetõ a megfigyelésekhez. Szóval, szó sincs itt "dávidmihálykodásról".
Az elsõ feltevés, hogy a mi téli idõjárásunkra két hidegmag van közvetlen vagy közvetett hatással. Az elsõ a szibériai (fõleg nyugat-szibériai), melyet valamennyien jól ismerünk.
A másik a grönland-észak-amerikai, mely a kanadai arktikus szigetvilág, a Hudson-öböl, és Nyugat-Grönland fölött alakul ki (tavalyi "vendégszereplése" Kanadában és az USA-ban emlékezetes)
E hidegmagok kettõs hatást fejtenek ki. Elõször is, az általános hemiszférikus hõkontrasztot növelik, ezáltal nõ a nyomásgradiens és a féltekei nyugati áramlási szalag sebessége.
Másrészt ott, ahol elhelyezkednek (mondhatni helyileg) megnövelik az un. baroklin instabilitást, ami stabil örvényesedéshez, meridionalizációhoz, hidegleszakadáshoz vezet.
A hidegmagok fejlettsége nagyon eltérõ lehet. Általában az egyik jóval fejlettebb a másiknál. Az csak hemiszférikusan kifejezetten zord teleken fordul elõ, hogy a sarkvidéki hidegfelhalmozódás lehetõvé teszi mindkettõnek a nagyra növését. Ha az egyik mag (pl. az amerikai) sokkal fejlettebb, mint a másik, annak "gyászos" következményei vannak a gyengén kifejlõdött hidegtömeg környékének hidegleszakadásaira. Mert egyrészt, nem lesz ott kellõ hõkontraszt, kicsi lesz a baroklin instabilitás, nem jön létre stabil örvényesedés és meridionálisba fordulása az áramlásoknak. Másrészt a másik mag nagy fejlettsége az általános féltekei hõkontraszt kiélezésével "meghajtja" a nyugati áramlási szalagot, mely a kisebb mag környezetének amúgy is gyenge hidegleszakadásait "elfújja", állandó zonalitást biztosítva az érintett területen. A tavalyi telünkön jól megfigyelhetõ volt mindez. (folyt köv.)
Az elsõ feltevés, hogy a mi téli idõjárásunkra két hidegmag van közvetlen vagy közvetett hatással. Az elsõ a szibériai (fõleg nyugat-szibériai), melyet valamennyien jól ismerünk.
A másik a grönland-észak-amerikai, mely a kanadai arktikus szigetvilág, a Hudson-öböl, és Nyugat-Grönland fölött alakul ki (tavalyi "vendégszereplése" Kanadában és az USA-ban emlékezetes)
E hidegmagok kettõs hatást fejtenek ki. Elõször is, az általános hemiszférikus hõkontrasztot növelik, ezáltal nõ a nyomásgradiens és a féltekei nyugati áramlási szalag sebessége.
Másrészt ott, ahol elhelyezkednek (mondhatni helyileg) megnövelik az un. baroklin instabilitást, ami stabil örvényesedéshez, meridionalizációhoz, hidegleszakadáshoz vezet.
A hidegmagok fejlettsége nagyon eltérõ lehet. Általában az egyik jóval fejlettebb a másiknál. Az csak hemiszférikusan kifejezetten zord teleken fordul elõ, hogy a sarkvidéki hidegfelhalmozódás lehetõvé teszi mindkettõnek a nagyra növését. Ha az egyik mag (pl. az amerikai) sokkal fejlettebb, mint a másik, annak "gyászos" következményei vannak a gyengén kifejlõdött hidegtömeg környékének hidegleszakadásaira. Mert egyrészt, nem lesz ott kellõ hõkontraszt, kicsi lesz a baroklin instabilitás, nem jön létre stabil örvényesedés és meridionálisba fordulása az áramlásoknak. Másrészt a másik mag nagy fejlettsége az általános féltekei hõkontraszt kiélezésével "meghajtja" a nyugati áramlási szalagot, mely a kisebb mag környezetének amúgy is gyenge hidegleszakadásait "elfújja", állandó zonalitást biztosítva az érintett területen. A tavalyi telünkön jól megfigyelhetõ volt mindez. (folyt köv.)
Hát igen, ha az ember, lesz aki azt gondolja, hogy dodonnai jóslatot ad, ha viszont konkrét dolgokat úgy jelent ki, hogy nem ecseteli kellõképpen a bizonytalanságait, akkor DM -stílus, azaz megalapozatlan, nem szakmai. Namár most 40 éves szaglótapasztalatból származó megérzés viszont éppen ez a kategória
Ha megnézem DM 2014 es hõmérséklet elõrejelzéseit csak a csemege kedvéért (összevetjük a megfelelõtcsak az EUMET budapesti mért T grafikonnal), jó bizonyíték arra, hogy, hogy vak tyúk is talál szemet.
Számomra azonban prediktor ugyanebbe a kategóriába tartozik:
Link
Ettõl még persze én sem vetem meg a múltbéli események alapján történõ becslést.
Számomra azonban prediktor ugyanebbe a kategóriába tartozik:
Link
Ettõl még persze én sem vetem meg a múltbéli események alapján történõ becslést.
Mindenesetre kitûnõ példa arra, hogyan lehet fél mondatnyi lényegbõl regényt írni, hetente akár többször is.
Tehát akkor, hogy coontac mondatát idézzem "bármi lehet és annak az ellenkezõje is."
Azért ez nem egészen így van -mármint, hogy semmitmondó, bárhogyan értelmezhetõ "dodonai jóslatot" adtam.
Azt állítom, hogy átlagosnál lényegesen hidegebb, nagyfagyos, nagyhavas télre kevés az esély.
Valamint, hogy szendvics, vagy AC dominanciájú telet tudok a leginkább elképzelni. S mielõtt még valaki megkérdi: "miért is?" -megadom a választ. Negyven telet alaposan "végigszagolt" orrom súgja ezt.
Természetesen tudom, mi az értéke az ilyen "elõrejelzéseknek" Hangsúlyozom, itt nagy meglepetések mindig elõfordulnak, lásd tavalyi tél, melyet annak idején a nagy többség hidegnek várt.
Azt állítom, hogy átlagosnál lényegesen hidegebb, nagyfagyos, nagyhavas télre kevés az esély.
Valamint, hogy szendvics, vagy AC dominanciájú telet tudok a leginkább elképzelni. S mielõtt még valaki megkérdi: "miért is?" -megadom a választ. Negyven telet alaposan "végigszagolt" orrom súgja ezt.
Természetesen tudom, mi az értéke az ilyen "elõrejelzéseknek" Hangsúlyozom, itt nagy meglepetések mindig elõfordulnak, lásd tavalyi tél, melyet annak idején a nagy többség hidegnek várt.
Mondjuk ezt nem nehéz kijelenteni, hiszen a teleink 80%-a ilyen
Ugyanez félmondatban: bármi lehet és annak ellenkezõje is.
Az idei nyár ebben az én térségemben mondhatni tökéletes volt. Komoly 35C feletti hõ hullámok alig voltak, csapadék bõven volt...talán annyi h kevés volt a komoly konvektív mûsor, de azért zivatarok voltak csak a lazább kategóriás komoly csapadékkal járó, viszont nagy pusztitó széltõl és jégtõl mentes zivatarok voltak ezek.
Hogy a tél milyen lehet?
Persze senki se tudja, habár nyilván jönnek majd nemsokára a latolgatások. Meg kell jegyezni h tavaly a CFS elég szépen teljesített.
Nem valami szép
Sebaj megint túlélik a pálmák a telet kint a földben
Link
Hogy a tél milyen lehet?
Nem valami szép
Link