Meteorológiai társalgó

A magyar idõjárás egyetlen igazsága: A lehûlést mindig melegedés követi, a melegedés pedig mindig hûlés.

Nem írtam, hogy kötelezõ hinni benne.

Másnak is lehetnek vélt vagy valós "egyetlen igazságai" nemcsak neked!

Amiket Te írsz azok is vagy igen vagy nem!

"Ott még 1 fokkal alacsonyabbat lehetne mérni." Vagy nem.

"márpedig 20 centi hó alatt mindegy homok van-e" Vagy nem.

"Az Alföld nagy kérdés ebbõl a szempontból" Vagy nem.

A kakucsi 4 fok annak tükrében még érdekesebb, hogy a buckák közti mélyedésnek nem is az alján van.
Ott még 1 fokkal alacsonyabbat lehetne mérni.
A bucka tetején meg ki tudja mennyivel többet, pedig az is homok.
A bajai a környék egy magas pontján van, csak erdei tisztás jellegû helyen.
Télen hótakaró mellett is Kakucs és K-puszta alacsonyat mér, márpedig 20 centi hó alatt mindegy homok van-e!!
Az Alföld nagy kérdés ebbõl a szempontból, hogy hol miért mikor milyen hõmérsékleteket lehet mérni.

Köszi.Az itt van nem messze, légvonalban olyan 8km körül.

A hõtároló képesség nyilván erõsen függ a víztároló képességtõl. Akárcsak a levegõnél, minél nedvesebb a talaj, annál kisebb benne a hõingás. A nedves talaj nehezebben melegszik fel, de kevésbé hûl le. A száraz talaj gyorsabban melegszik, de könnyebben is hûl. Nem véletlen az sem, hogy a sivatagokban éjszaka simán képes fagyni a nappali 30 fok után (nyáron gondolom azért az 50 fokra nem megy fagypont alá ).

További elõnyt jelenthet az igazi homoktalajoknak, hogy kevésbé tömõdöttek, mint a többi.

Na, azt hiszem, ez már a Te szakterületed, úgyhogy biztosan úgy van, ahogy írod.
Csak azért gondoltam homoktalajra Pér vonatkozásában, mert a gyõr-tatai teraszvidék közelében fekszik, ott pedig folyami hordalékok vannak. Másrészt Péren bányatavakat találunk, nyilván kavics és homokbányászat kapcsán.
Nem tudom, a csernozjom jellegû homoktalajnak milyen a hõtároló képessége.
Mindenesetre úgy tudom, elég nagy hõingású, "alföldi" klímájú vidékrõl beszélünk.

Pér térségében nincsenek homoktalajok, legfeljebb nagyon-nagyon lokálisan, de azt hiszem errõl már beszéltünk egyszer a fórumon.

Pontosabban csernozjom jellegû homoktalajok vannak arrafelé is, de annak már egész más a genetikája, mint a másik kettõnek, benne van a nevében is.

A futóhomok talaj és a humuszos homok talaj a váztalajok közé sorolandó, a csernozjom jellegû homoktalaj pedig a csernozjomok közé. Az elõbbi kettõnek nagyon rossz, vagy rossz a vízmegtartó képessége, utóbbinak viszont közepes vagy jó.

A homokfelszín gyors lehûlése és felmelegedése közismert. Az egyetlen dunántúli 7 fokot, ha jól olvasom a térképet, Pér hozta. Ez is homoktalajú vidéken fekszik.

Beszterec.

Ezt meg tudnátok mondani, hogy melyik állomás? Dombrád lenne?

Szép térkép
K.puszta:4.4---21.3..nem semmi nem egészen 4 óra alatt.A homok

Szép!

Sárgával a hazai futóhomok, humuszos homok területek, kékkel bekarikázva a 7 fok alatti alföldi értékek.

Paks és Baja is homokos területen vagy legalábbis közelében mér, ezt eddig nem is tudtam. Az sem véletlen, hogy Budapesten belül Ferihegy környéke a leghidegebb, tuti abban is közrejátszik az ottani homokos talajtípus.

Ami sokkal megdöbbentõbb a zabari adatnál, az a kakucsi 4-4,5 közötti érték, de K-puszta (?) is 5 alatt járt sokáig.

Lehet mondani, hogy bárhol találhatnánk ilyen helyeket az Alföldön, de ez azért nem így van.

Nyírlugos is egykori homokbuckás vidéken található, meg a fentebb említett két állomás is, szerintem egyértelmû az összefüggés. Homokos talaj + buckaközi mélyedés megteszi hatását.