Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A radarjel erõsség leginkább a csapadékelemek fajtájától és sûrûségétõl függ abban a magasságban, ahol a sugár metszi a felhõt.
A legintenzívebb a visszaverõdés az olvadó hópelyhekrõl és jégszemekrõl, ha ezekbõl kevés van, akkor nagy csapadékintenzitás mellett is viszonylag gyenge a reflektivitás.
Pl vannak klasszikus esetek, amikor a radarképbõl lehet következtetni a csapadékváltásra: télen, ciklon elõoldal: ha intenzív foltosodás van a radaron, ott már megtörtént a csapadékelemek olvadása, ahol sima egyenletes, ott még hó esik.
ciklon hátoldalnál sokszor szinte nincs radarjel, mert egyrészt túl alacsonyan keletkezik a csapadék, másrészt az apró hópelyheknek kicsi a reflektivitása.
de hát errõl még lehetne oldalakat írni, hogy mikor mire lehet következtetni a radarképbõl..
A legintenzívebb a visszaverõdés az olvadó hópelyhekrõl és jégszemekrõl, ha ezekbõl kevés van, akkor nagy csapadékintenzitás mellett is viszonylag gyenge a reflektivitás.
Pl vannak klasszikus esetek, amikor a radarképbõl lehet következtetni a csapadékváltásra: télen, ciklon elõoldal: ha intenzív foltosodás van a radaron, ott már megtörtént a csapadékelemek olvadása, ahol sima egyenletes, ott még hó esik.
ciklon hátoldalnál sokszor szinte nincs radarjel, mert egyrészt túl alacsonyan keletkezik a csapadék, másrészt az apró hópelyheknek kicsi a reflektivitása.
de hát errõl még lehetne oldalakat írni, hogy mikor mire lehet következtetni a radarképbõl..
Nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni, szerintem a radarmérésekkel kapcsolatosan tapasztalt "hibák" többsége inkább csak az infrastrukturális és/vagy technológiai korlát megnyilvánulása, amelyeknek ha nem is örülünk, de elfogadjuk, és ezek fényében nézzük a dolgokat.
Például: kevés állomás -> nagy távolságok -> "széttartó" hullámok: 100-150 km után már jelentõsen romló felbontás. Vagy az egymást kitakaró intenzív csapadéktömbök, ami "mögé" nem lát be a radar. Aztán nem csak a radar bocsát ki X GHz-es jeleket, ez is bezavarhat. Meg gondolom még kismillió-egy dolog.
szerk.: a jégesõk gyakorisága, intenzitása is érdekes kérdés. Alapvetõen maga a jég, mint csapadékforma még egy zivataron belül is viszonylag kis területen fordul elõ, kis eséllyel talál be pont a megfigyelési helyre. Aztán hány olyan zivatar alakul ki, amelyben talajt elérõ X méretû jégszemek elõfordulnak, mennyi a jég hullásának idõtartama stb. Vagy - ha már "hátulról" közelítettem meg a dolgot, haladjunk a helyi jellegektõl a nagyobb léptékekig - olyan helyeken, térségekben ahol gyakrabban fordul elõ szupercellás zivatar (Barcs, Oklahoma :-))) ), a jégesõnek is nagyobb a valószínûsége, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol elsõsorban a helyi hatások irányítják a zivatarok kialakulását (pl. orográfia).
Például: kevés állomás -> nagy távolságok -> "széttartó" hullámok: 100-150 km után már jelentõsen romló felbontás. Vagy az egymást kitakaró intenzív csapadéktömbök, ami "mögé" nem lát be a radar. Aztán nem csak a radar bocsát ki X GHz-es jeleket, ez is bezavarhat. Meg gondolom még kismillió-egy dolog.
szerk.: a jégesõk gyakorisága, intenzitása is érdekes kérdés. Alapvetõen maga a jég, mint csapadékforma még egy zivataron belül is viszonylag kis területen fordul elõ, kis eséllyel talál be pont a megfigyelési helyre. Aztán hány olyan zivatar alakul ki, amelyben talajt elérõ X méretû jégszemek elõfordulnak, mennyi a jég hullásának idõtartama stb. Vagy - ha már "hátulról" közelítettem meg a dolgot, haladjunk a helyi jellegektõl a nagyobb léptékekig - olyan helyeken, térségekben ahol gyakrabban fordul elõ szupercellás zivatar (Barcs, Oklahoma :-))) ), a jégesõnek is nagyobb a valószínûsége, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol elsõsorban a helyi hatások irányítják a zivatarok kialakulását (pl. orográfia).
Elképesztõ, hogy ilyen gyenge radarjelek mellett, hogy a fenébe eshet ennyi!
Lehet rossz és elállítódott, mert ennyihez rövid idõ alatt legalább egy piros cella kéne, nem pedig egy narancssárga apró paca, körülötte sárga radarjelekkel.
Egyébként július utolsó dekádjára jellemzõ leginkább, hogy a záporos - zivataros csapadékösszegek 1 nap alatt képesek 50-100 mm közé idõnként a fölé emelkedni, de az idõjárás ritkán fordul tartósan esõsre, hûvösre, a szingularitás idén is megállja majd a helyét, ugyanis az idei július végére, augusztus elejét sem a rossz idõ jellemzi.
Kellemes 30 °C közeli/körüli meleg várható záporokkal, zivatarokkal, de napokig tartó hideg, esõs idõtõl nem kell tartani, így bár nem a csúcs nyár jön ( felhõtlen ég napokig, 35 °C körüli vagy afeletti hõség), de mindenképpen igazi nyári idõ várható a következõ 2 hétben.
Link
Lehet rossz és elállítódott, mert ennyihez rövid idõ alatt legalább egy piros cella kéne, nem pedig egy narancssárga apró paca, körülötte sárga radarjelekkel.
Egyébként július utolsó dekádjára jellemzõ leginkább, hogy a záporos - zivataros csapadékösszegek 1 nap alatt képesek 50-100 mm közé idõnként a fölé emelkedni, de az idõjárás ritkán fordul tartósan esõsre, hûvösre, a szingularitás idén is megállja majd a helyét, ugyanis az idei július végére, augusztus elejét sem a rossz idõ jellemzi.
Kellemes 30 °C közeli/körüli meleg várható záporokkal, zivatarokkal, de napokig tartó hideg, esõs idõtõl nem kell tartani, így bár nem a csúcs nyár jön ( felhõtlen ég napokig, 35 °C körüli vagy afeletti hõség), de mindenképpen igazi nyári idõ várható a következõ 2 hétben.
Link