Ho-ho-hóváró

Az biztos, hogy nagyon sokan annyira biztosak magukban, közben nullát értenek a világból.

Én arra jöttem rá, hogy a legtöbb ember egyszerûen nem érzékeli a túl gyors és túl alssú változásokat, teljesen statikus világban él.
Kevesebben értik a sebesség, mint helyváltozás fogalmát, de még ez sem elég, hiszen a newtoni dinamika alapegyenlete is a változás változásával foglalkozik

azaz , hogy a hely változásának változása arányos az erõk eredõjével...

és akkor még milyen messze vagyunk a mozgások valódi leírásától, a relativisztikus egyenletektõl

Hát, én még 54 évesen sem felejtettem el a differenciál és integrálszámítást. Rettenetesen, már-már brutálisan szigorú paptanárom volt, féltem tõle és utáltam õt viselkedéséért. De mára beláttam, hogy mindez lényegtelen: a lényeg, hogy mindörökre beleverte a fejembe a tudományt.
Lám, az olyan, látszólag triviális, hétköznapi dolgokban is, mint a napi középhõmérséklet, semmire se megyünk hõmérséklet-görbe alatti terület nélkül, anélkül, hogy tudnánk, ez mit jelent és mi következik belõle.
Mindannyiunk használja (és érteni véli) a középhõmérséklet fogalmát,de szerintem nagyjából senki sem tudja, ez honnan jön, és mi a pontos meghatározása. A Metnet lexikonjában sem szerepel, pedig fontos volna. Remélem, többen is olvassák, amiket itt írogatunk.

Zene füleimnek ez a görbe alatti területszámítás.
A kétadatos módszer csak akkor pontos, ha a hõmérséklet-idõ függvény a konstans átlaghõmérsékletre szimmetrikus szinuszfüggvény.
Azaz ha integráljuk a f(T) = T(t)- Tátlag függvényt, 0..24h-ig akkor nulla lesz az eredmény

Persze a valódi hõmérséklet függvény sose ilyen, télen több ideig van a hõmérséklet az kétadatos átlag alatt, ezért az átlag felülreprezentál, nyáron pedig fordítva.

Én végeztem pár számítást még régebben: percenkénti adatokból, 10 perces adatokból, órás adatokból és kb az jött ki, hogy az órás adatokból vett átlag gyakorlatilag 1%-nál kisebb hibával közelíti a perces adatokból számítottat, de a napi 4 mérés is 5% alatti hibával dolgozik.

Igen, kicsit utána gondolva már én is beláttam, mirõl van itt szó. Salo azt írta, hogy az eltérés a mérõhelyre jellemzõ. Eszerint vannak minimum-hõmérséklet dominálta, ill. maximum-hõmérséklet dominálta helyek. Elõbbi esetében a minimum közeli hõmérsékletek állnak fenn hosszabb ideig, míg utóbbinál a maximum közeliek.
Elõbbire lehet példa egy mély fenekû völgy, ahol késõn kel a nap és korán lenyugszik, amellett hosszasan meg tud ülni benne a lehûlt levegõ. Az ellenkezõje pedig egy napsütötte, fagylefolyásos dombtetõ.
Évszaktól is függ a dolog. A hosszú éjszakájú, rövid nappalú télen a szélsõértékes számítás a tényleges középnél rendszerint magasabb számot ad. Nyáron fordított a helyzet.

Oké, így már tiszta. Az nem esett le elsõre, hogy egy koordináta-rendszerbe helyezted a dolgot.

A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.

Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.

Nem? Pedig reméltem, tudsz valamit errõl.
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.

Az elsõ mondatból egy kukkot nem értek, a MetNet-es anomália-térkép lehetséges gyermekbetegségeit pedig már jó párszor kitárgyaltuk. Én nem használom, mert hibás.

Salo azt írta egyszer, hogy van valami jelentõsége annak, hogy milyen irányban, és mennyire tér el a szélsõértékekbõl számított és a per definitionem kapott középhõmérséklet (ami az a hõmérsékleti nívó, ami alatti terület éppen megegyezik a valós hõmérsékletgörbe alatti területtel) A nyolc adatból számított közép természetesen jobban megközelíti a meghatározás szerinti középértéket, mintha csak két adatból számoljuk ki azt.
Sajnos, tanult kollégánk nem részletezte, mi a jelentõsége ennek az eltérésnek, mit mutat meg. Tud valaki errõl valamit?
Egyébként arra én is felfigyeltem, hogy a Metnet hõanomália-térképei rendre az Északnyugat-Dunántúlra (fõleg a soproni csücsökre), valamint az Északi-középhegység bizonyos területeire mutatják a legnagyobb pozitív eltérést. Kissé gyanús a dolog. Itt két eset lehetséges: vagy hibás a kimutatás, vagy pedig úgy változott meg a klíma az utóbbi idõben, hogy az említett helyek különösen erõsen felmelegedtek. Én inkább az elõbbi lehetõségre szavazok.

A pápai, reptéri állomáson majdnem fél fokos különbség van a szélsõértékekbõl és a nyolc adatból számított napi kh. között. A nyolc adatos 0,42 fokkal melegebb.

Ez igen cirka idõszak,még ha kevéssel 100 év fölötti idõszakot veszünk.
Cseheknél,franciáknál majd 300 éves adatsor van,és az is kevés.
És mi lehetett ezer,tízezer,millió,milliárd éve.Milyen lehetett a klímánk a Földön és Magyarországon!?
Lehet olyan cifra dolgok voltak,hogy a mostani június elsõ két dekádja pusztító melegnek,avagy pusztító hidegnek számított volna.
És mi lesz 10000 év múlva!? Rengeteg adat születhet és azt is kell majd valamilyen átlaghoz viszonyítani

Egy a lényeg: Duplázás látszik,ugyanis egy átlagnál kissé hûvösebb május után hasonló viszonylag gyenge anomáliával,de a június is átlagnál kissé hûvösebb lehet országos átlagban.
Ezzel már szûk 2 és fél hónapja tart az április 8. óta tartó hûvösebb idõszak,az akkori törés azóta is szüntelen.
I.1. - IV.8. : mindössze 2 alkalommal volt átlag alatti idõszakú hõmérséklet,és 1 alkalommal pont átlagos.

IV.8. -VI. 20. már a 8. , átlagnál hûvösebb néhány napos periódust éljük nagy ugrálásokkal,igazi meridionalitás van.

Gondolom a napi (melyik ?) 30 éves átlagok nem csak nekem nincsenek meg, hanem annak sem pl. Pápára vagy Mórahalomra vagy Edelényre stb. sem, aki a metnet anomáliatérképeit készítette. (Ha igen, akkor kérem szépen )
Úgy tudom, hogy a napi 24 óra 24 adatából való számolgatás nem rég terjed el és 50 vagy 100 éve talán 1-2 helyen írogatták fel ilyen sûrûn az adatokat. Így nehéz az összehasonlítás a mai átlagszámítás és az 50 éves átlagok közt az biztos.

"Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek."

Ez azért egy elég nagy probléma.

És havi átlaghoz viszonyítasz, mint a múltkor, vagy már megvan napi bontásban a június?

Úgy van, eltaláltad !
Van érzéked a dolgokhoz elismerem.
Ugyanis nekem vannak OMSZ átlagaim Pápáról, gondolom Neked is azért tudod ilyen jól, kérnék is ha lehet adatokat, mert a neten szerintem nincs megbízható adat.
Egyszerû a magyarázat a kérdésekre. Szegény ember vízzel fõz, vagyis nekem nincsenek akármilyen adataim, csak amit 2009-ben kaptam az OMSZ-ból. Ezek az 1951-2008-as, az 1971-2000-res és a 2000-2008-as.Ezen kívül régi, 1901-50-es is van.Tudok ezekbõl 1901-2008-as vagy 1971-2008-as átlagokat is kreálni és vannak 2006-2014-es saját naplóbeli adataim. Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek. Sajnos az összes havi vagy évenkénti átlagaim a 108 évbõl nincsenek. Állítólag az 1940-1980 közti idõszakban volt egy lehûlés és a 80-as években egy felmelegedés kezdõdött. Tehát Ha az 1980-2010 vagy az 1983-2013-as átlagokhoz viszonyítunk, akkor negatív anomáliájú lenne a hónap. Pl. a 2000-2008-as átlag júniusban 19,8 fok volt Pápán. A hetvenes évek kutyahideg nyaraihoz viszonyítva ( egy rendkívül hideg évtized 3 évtized átlagát nagyon leviszi) valóban nagy pozitív anomália van.Pl ha az 1971-2000 közti átlag után áttérünk az 1981-2010-re, akkor mondjuk a 70-es évtized 17 fokos júniusait a 2001-2010-es évek mondjuk 20 fokos júniusaival leváltjuk, akkor máris 1 fokkal melegebb júniusi átlaghoz jutunk és az anomália hirtelen 1 fokkal csökken. Ha az 1951-2008-as átlagot nézem, akkor ilyen bugyutaságot nem követek el. Már sokszor kifejtettem, hogy a 30 éves átlag klimatológiailag nem egy megfelelõ intervallum. Ha kiesik egy hideg évtized, mert léptünk egyet (vagy éppen egy meleg), akkor teljesen más és fals eredményeket kaphatunk, hacsak a klíma nem állandó és kilengésmentes.

Csak nem megmutatkozik megint a nem tökéletes kigyenlítõdés!!?

Jó,az április 8. óta tartó gyakoribb negatív anomáliás idõszak nem olyan látványos,mint a brutál enyhe január-április eleji bõ 3 hónapos idõszak,de figyelemre méltó.
Ahogy vártam,az idei év sem fog 2 fok feletti pozitív anomáliával zárni,illetve zárhatna,de a mérések kezdete óta ez még nem történt meg,2007 vitte a prímet 1,7 fokkal,ráadásul jól alakul a nyár eleje is hõmérsékleti szempontból,és a következõ hetek sem a vaskos,tartós pozitív anomáliáról szólhatnak majd(legalábbis a jelenlegi kilátások szerint).

Én ilyen északi,Skandináv beállítású ember vagyok,szeretem én is a jó idõt,de nem mindig,és mindig jobban várok egy hûvösebb,csapadékosabb idõszakot,pláne ha ez a verzió látszik az elõrejelzésekben

Mondjuk az igaz,hogy az utóbbi 2 igen meleg nyár során megszerettem a hõhullámokat is,pedig dolgoztam nem egyszer ilyen körülmények között kint,de izgis,nem volt rossz

Csapadék továbbra is katasztrófa,június 20.-ig 5,4 mm 3 csapadékos napból(2,4 mm - 0,7 mm- 2,3 mm)kerek 5 hete,május 16. óta tart itt a szárazság, 35 nap csapadékösszege kemény 20,1 mm

Gyakorlatilag zsinórban a 4. év,hogy kemény aszályos helyzet áll elõ,az idei felveszi a versenyt mind a 2011 vagy 2012 vagy 2013-assal-legalábbis felém biztosan nem.

Én is kizártnak tartom, szerintem mínusz akart lenni.

Egyébként igen, az OMSZ-os anomália térképek alapján még a legfrissebb 30 éves átlaghoz képest is közelebb lehet a +2-höz az anomália Pápán, mint a +1-hez. Azt meg külön nem értem, minek közel 60 éves átlaghoz viszonyítani (és fõleg ezt összehasonlítani a 30 éves átlaghoz viszonyított értékekkel).

+0,8 a június?

Na ezt én kizártnak tartom! Fõleg majd' 60 éves átlaghoz viszonyítva, ami tuti alacsonyabb, mint bármelyik közeli 30 éves.

Nem kicsit, nagyon...megtört a meleg. Legalábbis itt felénk, illetve ahol az anomáliát nem a belterületi adatokból számolják és nem a hûvös 70-es évekhez viszonyítják. Bár én sem külterületen vagyok és kissé fölémérek, de nézzük az idei anomália alakulását Pápán az 1951-2008-as átlaghoz képest:
Hónap 2014. 1951-2008 anomália
Január 3,1 .. -0,2... +3,3 fok
Február 4,4 ....1,6... +2,8
Március 9,1 ....5,8... +3,3
Április12,5 ...10,5... +2,0
Május 15,4 ...15,5... -0,1
Június 19,4 ...18,6... +0,8

A június még melegebb az átlagnál, de ahogyan az elõrejelzések mutatják a hónap további részében a minimumok 10, a maximumok 25 fok körül lesznek. Ez 17,5 fok körüli, vagyis akár 1-2 fokos negatív anomália lenne, ami a hónapot átlag körülire, akár alattira is kihozhatja (Valamiért a metnet anomáliatérképe minden hónapban szinte ugyanazt mutatja: É-Dunántúlon-Pannonhalma központtal- és az északi határszélen a legnagyobb, a Mátra-Bükk térségében a legkisebb anomália. Szerintem itt valami nagy gáz lehet az adatokkal, erre ne adj. Ide 2 fokos pozitívot mutat, ami nem nagyon állja meg a helyét)
Úgy van alig egy fokos pozitívum, hogy esõ csak 1,7 mm esett és rengeteget sütött a nap és volt egy hõhullámocska is a maga 5 hõségnapjával. (Na ilyen sem lesz egy darabig szerencsére) Április 0, május 8, június 12 nyári nap: ezt nem nevezném brutálisnak. Ma 22 fok a maxi.
A csapadékról meg annyit, hogy itt január átlag alatti volt,február ugyanannyival felette.Márciusban alig esett, április középarányos, május a szokásos kétszerese,június meg eddig botrányos, de most feltûnt egy esõfelhõ...
Eddig alig átlag alatti a helyzet esõbõl.

"Én nem olyan irányból közelítem meg, hogy milyen cirkulációs helyzet idézi elõ az aktuális idõjárást, hanem, hogy az valójában milyen."

Éppenhogy a hosszabban fennálló cirkulációs helyzet határozza meg, hogy valójában milyen az idõjárás. A hõmérsékleti és csapadék anomáliákat cirkulációs "anomáliák" okozzák.
Jelenleg elég huzamos ciklon-hátoldali, hidegadvekciós szituáció néz ki -ha így maradna, ez a nyár nemhogy vaskos pozitív hõanomáliával nem zárna, de az átlagosnál hûvösebb lenne.
Persze nem valószínû, hogy hónapokig ilyen legyen a felállás. Lehet, tényleg durva hõhullámok jönnek majd júliusban, augusztusban. De ugyanennyire az is elképzelhetõ, hogy "lájtos" nyarunk lesz csekély pozitív anomáliával, sõt, esetleg némi negatív eltéréssel.
A magasban nagyon befészkelte magát a hideg Észak-Európába, s ez huzamos hûtõ hatást gyakorolhat a mi idõjárásunkra is.

Én nem olyan irányból közelítem meg, hogy milyen cirkulációs helyzet idézi elõ az aktuális idõjárást, hanem, hogy az valójában milyen. És bizony ez tavaly október óta elég egy irányba mutat: az átlagnál folyamatosan melegebb, szárazabb, és az idõszak nagy részében rendkívül unalmas. Ebben nagy változás a közeljövõben sem látszik, talán egyedül a hõmérséklet idõnként bizony brutális pozitív anomáliája látszik jelenleg picit megtorpanni. Bár tartok attól, hogy ez is csak átmeneti lehet és a nyár hátralévõ része akár kemény idõszakokat is tartogathat nekünk. Egyébként attól abszolút nem keserednék el, ha a nyár az átlaghoz képest hûvös lenne, csupán rövid strandolós idõszakokkal. Ugyanis nem igazán bírom a hõséget, sõt nagyon nem! Az elmúlt évek tikkasztó nyarai után szerintem a hatalmas nyár-fanokat leszámítva senki sem sértõdne meg egy hûvösebb nyár miatt. Fõleg, ha az még esetleg csapadékosabb is lenne. De nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy ettõl én személy szerint nem "tartok"...

Jaj, hát olyat ne mondj, kedves kolléga, hogy a tavaly október második felében kialakult "melegverkliben" vagyunk most is! Rohadt hosszú volt az úgy is, hogy "csak" áprilisig tartott.
Ha megnézed az északi hemiszféra cirkulációját, most teljesen más kép fogad, mint ami egész télre és kora tavaszra jellemzõ volt. Ha másért nem, hát azért, mert akkor téli makrocirkuláció volt, most meg nyári van.
De ettõl függetlenül is: most inkább Európa fölött "lóg" a sarki hidegbázis maradéka, és az USA szív a szinte az egész országra kiterjedõ hõséggel. Európában viszont egyelõre elég lájtos a nyár, és hozzánk is inkább hátoldali helyzetek néznek ki középtávra.

Én nem kívánok 2010 reloaded-et sem, de esõ jöhetne. Kutat nem fúrattam még, a vezetékes víz méregdrága. Így no locsolás... A paprika eléggé kókad már, a fölben rohadt nagy repedések. Igaz ez az agyagtalajokra általánosan jellemzõ sajnos.

Még 4-5 nap kedd, hol van az még?! Láttunk már ilyen felvillanásokat az utóbbi hónapokban párszor, aztán mire odaérünk alig marad belõle valami, ha egyáltalán marad. Ráadásul utána megint mi látszik? Szinte semmi, mehet tovább az unalom és a szárazság, szinte minduntalan pozitív anomáliával, tovább minden a régi kerékvágásban. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb helyen ez konvektív csapadék lehet jövõ héten. Már, ha lesz. Az meg tudjuk mirõl szól. Valahol özönvíz, máshol meg nuku esõ...
Amikor arról beszélek, hogy nem látni a megváltást, akkor komolyabb dolgokra gondolok, nem egy esetleges frontra, ami vagy jön, vagy nem. A tendencia továbbra sem látszik megváltozni és nem hiszek abban, hogy ez éppen a nyár közepén fog bekövetkezni.
Ettõl függetlenül jó volna egy kis zuhi, hogy legalább leöblítse a port, ugyanis minden tiszta dzsuva. Reménykedjünk a kedd-szerda környéki dolgokban, hátha lesz valami, de ez még mindig nem az lesz közel sem, amit már nagyon várunk tavaly õsz óta. Amikor arról írok, hogy változékony idõjárás veheti kezdetét és végre elkezdõdhetne valami, akkor ott nem 2-3 napos, de nem is egy-két hetes idõszakról tárgyalok, hanem egy megváltozó trendrõl, ami hónapokig meghatározhatja az idõjárást. Úgy, mint ami kialakult tavaly októberben és máig sem szabadulunk tõle. Abban bízok, ha egyszer végre átállunk a másik oldalra, akkor attól ugyanígy nem tudunk majd tágítani hosszú hónapokig.

Szerk.: nem kell a legrosszabbra gondolni egybõl. Egy változékonyabb év és idõszak nem kell, hogy rögtön katasztrofális állapotokat jelentsen, mint az ominózus felemlegetett esztendõkben.

Elképesztõ szélvihar dúl, nem most volt ilyen utoljára. Erõs alapszél már, idõnként viharos lökésekkel. Dût-borít... A határ barna homályba vész, tehát porvihar is társul mellé. A Nap száz ágra süt.
Az elmúlt több, mint egy hónap csapadéka 1 mm, nagyon durva szárazság van a térségben sajnos. 3 hete esett legutóbb mérhetõ mennyiségû csapadék, az az 1 mm. A legcsapadékosabb hónapunk extrém módon teljesít, ez a "nem szeretem" változat. Belátható idõn belül megváltásra nem igazán számíthatunk, fokozódó szárazság ellenben kinéz nekünk, amit maximum egy-egy szerencsés helyen mérsékelhet átmenetileg csapadék. Nyárról lévén szó, a komolyabb (hosszabb-rövidebb) hõhullámok szinte elkerülhetetlenek az elmúlt több év tapasztalatai alapján, úgyhogy hamarosan komoly aszály is felütheti fejét az ország bizonyos régióiban, amennyiben nem történik valami váratlan és pozitív elmozdulás errõl a hosszú hónapok óta tartó holtpontról.