Ho-ho-hósirató

A fagyzug hatást könnyen ki lehetne szûrni, ha készülnének olyan meteorológiai vagy éghajlati térképek, ahol az éves középhõmérséklet mellett bemutatnák az adott helyen elõforduló éjszakai napi minimumok éves átlagát és a napközbeni napi maximum hõmérsékletek éves átlagát.

Az éves középhõmérséklet szempontjából például Sopron inkább az enyhébb helyek közé tartozik, de csak az átlagtól jóval melegebb éjszakák miatt. Ha csak a napi maximum hõmérsékletek átlagát hasonlítanánk össze, akkor nagyjából hasonló értéket kapnánk az ÉK-i régióval, de megkockáztatom még akár Borsod és Nógrád átlagos mérõhelyeivel is.

Az igen,micsoda részletes,lelkes megfigyelés,szuper

Annyit hozzátennék,hogy nem minden völgynek kényszere az,hogy fagy zúg legyen.

Én is völgyben vagyok(tszf.200 m körül),körbe tele dombokkal-hegyekkel,majdnem teljes körû panorámával,csupán Budapest felé nyitott,mégsem mérek a környezõ pontoknál alacsonyabb értékeket,vagy csak alig.
Mondjuk az igaz,hogy egy nyitott medence/völgy ez,így elég szeles is,tehát itt nem érvényesül a fagy zúg hatás.

Én ma 29 fokot várok,de ha nem lesz olyan erõs a déli szél kerekített 30 fok is lehet.
Tavaly sokáig,június 16.-ig kellett várni az elsõ 30 fok vagy 30 +-os napra.
Az április végi,május eleji"hõhullámból" itt 29,7 fok lett a max,elõtte viszont itt sem úsztuk meg,2012 április végén,május elején 32,6 fok volt a max(május 2.).

11,1 fok volt a minimum ma hajnalban,jócskán lehûltünk a tegnapi 27,8 fokos max után.
De azért a márciusi hõingási rekord nincs veszélyben,amikor is márc. 11.-én a -2,2 fokos reggelt 18,7 fokos maximum követte,tehát a hõingás is elérte majdnem a 21 fokot,(Ez felém ritkaság).

UV-sugárzásra figyeljen ma mindenki,akár 7-es erõsségû index is lehet,pirít rendesen.

A sopronihoz?
Amit hol mérnek?
Városban, dombon, síkon, völgyben?
Mert ha mondjuk a városban, akkor nálad egy derült éjszakán nagyon hideg tud lenni, emiatt alacsonyabb a közeped, így annyi, mint Sopronban a városban!
A térségi különbségeket csak úgy lehet kihozni ebbõl az állomáshálózatból, ha például valahol egy dombon annyi a középhõmérséklet, mint máshol egy völgyben!
Például a tavaszodást illetõen nálunk szokott akkor virágozni az akác, mint Budapesten a városban!
Ez nem azt jelenti, hogy az egyszerre virágzás miatt a két térség adott tavasza azonos volt, hanem ha Budapesten a városban erõs hõszennyezéssel virágzik akkor, mint nálunk hõszennyezés nélkül, akkor mi relatíve elõbbre tartunk!
De!
Lenti térségében szinte minden tavasszal elõbb virágzik ki minden, mint Nagykanizsa térségében!
30-40-50 km-es különbséggel tud lenni ennyire markáns különbség!
Például ha jól emlékszem, akkor a nyíregyházi állomás 20-30 méteres fagylefolyású dombon van, és a közepe annyi, mint a nagykanizsai állomásnak a fagyzugban!
Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét, ha tudjuk, hogy mit mihez viszonyítunk!
A metnetes mérõk mérései azért nem annyira pontosak, hogy azokat lehessen komolyan összehasonlítani, illetve nem tudjuk ki hol és hogyan mér pontosan, városban, 2. emelet erkélyén, stb stb.
Zalában is ugyanannyi fagyzugos terület van, mint másfelé, de!!!
Fagyzug nincs domb nélkül, ahol fagyzug van, ott domb is!
Például ha elmész a kakucsi állomáshoz, a minimumait nem ismerve nem is gondolnád (sem Te sem más), hogy milyen durva minimumokat mér, és nyilván emiatt az éves közepe is alacsonyabb (azzal együtt persze, hogy fagyzugos volta ellenére a minimumokhoz képest viszonylag magas a középhõmérséklete, mert alföldi jellegû területen van, ebbõl következõen a napi hõmérsékleti görbéje sokkal magasabb havi, éves középhõmérsékletet eredményez, mint egy dombvidéki fagyzug).
Gyakorlatilag fagyzug egy olyan területen, ahol alig 5-10 méteres szintkülönbségek vannak csak, ami össze sem hasonlítható egy zalai, baranyai, somogyi, tolnai dombvidékkel.
Tolna megye annyira erõsen tagolt például, hogy fényképekrõl összekevernéd Zalával.
Somogyban inkább lankásabb dombok vannak, teljesen máshogy viselkednek, mint például a mi meredekebb dombjaink.
A bajai állomás minimumai annak ellenére alacsonyak, már-már fagyzugokkal vetekedõek (sõt, ha a bátaapáti állomás völgyét fagyzugnak tekintjük, akkor a bajai állomás fagyzugabb, mint a bátaapáti völgy, mert derült éjszakákon rendszerint hidegebbeket mér), hogy a környék egyik legmagasabb pontján van!
Ha választani kellene 100 metnetesnek vagy meteorológusnak az adatok ismerete nélkül, hogy a bátaapáti állomás vagy a bajai mér-e alacsonyabb minimumokat, a 100-ból 150 szavazat lenne a bátaapáti mellett, mert lenne aki kétszer is voksolna, annyira biztos lenne benne!
Közben meg nem!
Szóval minden egyes mérõhelynek megvan a maga karakterisztikája, mindegyik a maga nemében egy speciális mérõpont!
A teveli mellé hatalmas silótartályok települtek, azóta fél fokkal magasabb maximum átlagot mér, az iklódi állomáson reggel mindig késve emelkedik a hõmérséklet, mert keletrõl nagy fák árnyékolják, így ha azonos idõpontban mérünk hõmérsékletet mondjuk reggel 7-8-9-kor, akkor hidegebb van ott, mint egy keletrõl nyitott helyen, a pécs-pogányi állomás a repülõtér kifutójának betonja mellett van, a sátorhelyi állomást ha jól emlékszem délrõl egy nyírfa árnyékolja, a paksi mellett keletrõl van erdõ, a káldi mellett üvegház, a szentkirályszabadjai mellett szintén reptéri kifutópálya betonja, a debreceni állomás északi szélnél magasabbat mér rendszerint éjjel, nem kizárt hogy a város hõjét viszi rá a szél, a szentgotthárdi egy 310 méteres dombtetõn van egy erdei tisztáson fenyõerdõk között, domb, de mégis a tisztás miatt fagyzughatás érvényesül ott, a néhai siklósi állomás állítólag az iskola udvarán, a tornaterem üvegfala elõtt volt, a miskolci állomás régen egy fagyzugos helyen volt, áttelepült valamikor 1991 környékén az avasi dombtetõre a buszmegállóhoz, most meg megint egy harmadik helyre került át, és így tovább.

Floo alábbi megjegyzéséhez szólnék hozzá.

"Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!"
Én Nagykanizsa másik felén lakom,külterületen de egy kicsit magasabban, mint a nagykanizsai OMSZ állomás. Inverzió esetén nálam is nagyon hideg tud lenni, de átlagban 1-2 fokkal magasabb minimumot mérek mint a kanizsai állomás. A metnet adatbázist nézve az éves középhõmérséklet szerint az állomásom a középmezõnyben van,általában a soproni adathoz állok legközelebb.Tehát azzal egyetértek, hogy ha a zalai állomások nagy része fagyzugos helyen van, az statisztikailag félrevezetõ lehet hosszú távon a megye éghajlatát tekintve.
Persze lehet hogy erre több a fagyzugos terület, mint az ország más területén (nem tudom, csak gondolkodom), így ez a jellemzõ a megyére, és akkor minden ok.

Ezt úgy gondoltam, hogy az általad idézett részbõl kimaradt a legfontosabb része:

"jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!"

Azt tudták, tudják hogy a völgyben megülepszik a hideg, ezért derült éjszakán ott hidegebb van, mint máshol ahol nem völgyben vagyunk, a dombokon meg melegebb, de ennyi, pont.
Innen már nem volt továbblépés.
Fogalmuk nem volt róla, hogy 500 méteren belül lehet 1-1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Pl. ha megkérdezted volna az összes Magyarországon élõ meteorológust 2008 elõtt, hogy Pécs-Pogány középhõmérséklete miért magasabb lenti vagy az iklódi állomásnál, nem az lett volna a válasz, hogy "Mert a lenti állomás fagyzugban van, a pécs-pogányi meg fennsíkon", hanem mert délebbre van, mediterrán, Pécs térségében melegebb a klíma, Lenti térségében meg kevesebb a napsütés, közel az Alpok, óceáni hatás, stb stb.
Azért tudom, mert én megkérdeztem párat, leteszteltem, és egyik sem tudott a helyes válasznak még csak a közelben sem lenni.
Pedig ha soha nem jártak Pécs-Pogányban, soha nem jártak Lentiben, gõzük sincs arról melyik állomás hol van, akkor sem helyes a válasz!
Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!
Pontosabban fogalmazva ha tudták volna, hogy mennyire nem mindegy hol mérünk, mert középhõmérsékletben 1-1,5-2 fokos eltérés is lehet, akkor nem tették volna az állomásokat összevissza, oda hova éppen pottyantak.
Az omsz egyik modelljének a met.hu-n található leírásában az szerepelt, hogy a modellbe beleprogramozták, hogy milyen helyi hatások vannak, például az volt benne, hogy az éjszakai hõmérsékleteknél bele volt kalkulálva a modellbe, hogy Nagykanizsa környékén hidegebb van!!!!!!
Ez szerinted mit jelent?
Ezek szerint azt gondolták, hogy Nagykanizsa környékén mindenhol olyan hõmérséklet van, mint amit az állomáson mértek, máshol meg nem???
Érted a problémát?
Amikor elõrejelzésekben ott szokott lenni derült éjszakák elõtt elõtt, hogy "de északkeleten a völgyekben és délnyugaton ennél hidegebb is lehet", akkor ezt hogy gondolták?
Hogy csak északkeleten (a völgyekben) és délnyugaton (ott nem részletezték hogy a völgyekben, ott mindenhol) lesz hidegebb, máshol meg nem?
Csak úgy lehet, hogy azért hangsúlyozták ki a két térséget, mert máshol nem lehet hidegebb a megadott intervallumnál!
Mert csak északkeleten és délnyugaton mértek völgyekben, fagyzugokban hõmérsékletet, azt hitték máshol nincs olyan hideg derült éjszakákon!
Pedig tudjuk, hogy az ország bármelyik völgyében hidegebb van!
Érted a problémát?
Érdekes, amióta jobbító szándékkal bevittem az omszba névre szólóan megcímezve a tanulmányomat, illetve más csatornákon is eljutott az információ a "de északkeleten és délnyugaton" problémájáról, azóta hirtelen eltûnt az elõrejelzésekbõl ez a nyilvánvalóan tévesen általánosító mondatkezdés!

A kertészeti egyetemeken nem tanítják a meteorológiát normálisan, olyannyira, hogy....sajnos nem tudok személyes érdekek felhozatala nélkül egy elképesztõ példával jönni, ezért nem írhatom le, pedig nagyon ütõs.
De egy ismerõsöm, aki végigjárta ugyanezt az iskolát, amit én, ugyanígy tudja az egész inverziológiát, jelentkezett a kertészeti egyetemre, ahol Õ magyarázta el az egész klimatológiát a tanároknak, mert azok a sztereotípiákkal tele lévõ tananyagot tudták csak, és fogalmuk sem volt a valódi klimatológiáról, mert nekik sem tanították meg.
Pedig egy kertészeti agrometeorológiai órán a tanároknak azért ha valahol, ott tudniuk kell!
Gõzük sem volt róla, csak néztek tátott szájjal, hogy jéééé tényleeeeg??!
Persze tudták hogy a fagyzugba nem telepítünk gyümölcsöst, aztán ennyi!
De ez a jéghegynek még a csúcsa sem!
Meg millió olyan sztorim van végzett meteorológusokkal és klimatológusokkal, amik mind bizonyítják, hogy összefüggéseiben az inverziót nem alkalmazták a meteorológiai szakmában!

Alázat?
Kétszer kettõ alázattal is meg alázat nélkül is négy!

Cauchy!

"Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett."

Az iklódi állomás egy falusi családi ház kertjében van!
Zala megyében 280 000-en laknak!
Ez 10 000 lakás mondjuk.
Ebbõl mondjuk lakjon a fele családi házban, az 5 000.
Ennek a 2/3-a nem akarja, hogy a kertjébe tegyél állomást!
Közel 1500 családi ház marad.
Nem számolva a cégeket, a szõlõhegyi birtokokat.
Ez legalább 2000 lehetõség, azért ebbõl csak lehet válogatni.
Ez mese, hogy a villany, meg a biztonság, meg az infrastruktúra, ugyan már!
Annak idején amikor a lenti állomás megszûnt, bementek Lentibe a polgármesteri hivatalba, hogy hol van Lentiben külterület, mert gondolom külterületre akartak állomás tenni, és felküldték Õket Lenti-hegyre (mert azt hívják külterületnek Lentiben) a szõlõhegyre!
Ott véletlenül nem találtak senkit ahova lehetett volna telepíteni, ezért levitték az állomást Iklódba!
Olyan, mintha a római meteorológiai állomást Róma helyett Moszkvába vitték volna!
Az infrastruktúra nem írhatja felül a mérési adatok minõségét, mert akkor semmi értelme az egésznek!

"Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá."
Ez nem igaz, nem kerül többe egy állomást máshova telepíteni!
Sõt, amikor Zala megyében a nagykanizsai, a letenyei, a zalaegerszegi és a lenti állomás azt hiszem egyszerre mûködött ugyanolyan fekvésben, akkor ebbõl kettõ felesleges volt, minek 4 ugyanolyan (mély, völgyi, fagyzugi) fekvésben lévõ állomás, kettõnek a telepítési és mûködési költségeit meg lehetett volna spórolni.

"Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat."

Na ott a lényeg!
Helyén kezelni az adatokat!
Ha elfogadjuk, hogy ott tudtak mérni ahol mértek, akkor sem lett volna szabad az összes állomást gépiesen bedobni egy kalapba és az átlagokat rárajzolni egy térképre megfelelõ színeket hozzájuk rendelve, és ezen állomások adatai alapján klímaleírásokat alkotni, hanem differenciáltan kellett volna végezni az egész adatfeldolgozást!

Szeke!
Bátaapáti (völgy) és Tevel (dombtetõ) Tolna megyében 30 km-re egymástól!
1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbség van köztük!

Na, akkor nézzünk Floo-ügyben pro és kontra érveket! Annál is inkább, mert az õ személye különösen alkalmas arra, hogy a profi és az amatõr viszonyát boncolgassuk.
Azt mindjárt elsõben leszögezhetjük, hogy a mûkedvelõ nem tarthat igényt arra, hogy okosabbnak, tájékozottabbnak gondolják, mint az iskolázott szakembert. Aki az illetõ egyetemi szakot el nem végezte, annak általában fogalma nincs arról, micsoda háttértudással végzi a profi a dolgát. Az egyetemi képzés a legkeményebb "kiképzés", ami végletes szellemi erõfeszítést igényel, ha elismerjük, ha nem. A hallgató -intellektuális téren- más emberré válik 5 év alatt. Ha például a meteorológus a napijelentés elkészítésekor csak annyit használ is fel a tudásából, mint mi, amatõrök, akkor is alapjaiban más a tevékenysége, mint a mienk. Azért más, mert mögötte a szakismeretek óriási "hátországa" áll.
Másrészrõl ott van az amatõr elhivatottsága, lelkesedése, motivációja. Ez a szenvedély határát súrolhatja, ami nagy hajtóerõ a munkájában. Erõs érzelmi motívumok, csipetnyi fanatizmus nélkül elég nehéz magas szinten mûvelni bármit is. Sajnos elõfordul, hogy éppen ez hiányzik a tanult szakemberbõl. Lehet, azért ment meteorológusnak, mert gimnáziumban jó volt fizikából és matekból. Kérdezem én: ez elég?
És azt hiszem, mindannyiunk, aki a felsõoktatásban részt vett, látott unalmasan az orruk alá motyogva elõadó docenseket, adjunktusokat, akik láthatólag cseppet sem lelkesedtek tudományukért. (Meg persze kiváló, lelkes tanárokat, akiket öröm volt hallgatni)
Én a Floo-ban épp ezt a lelkesedést szeretem. Nála megvan a "benzin" -és ha néha kicsit "túl is pörög a motor", ezt nem kell zokon venni. A túlzott, fanatikus lelkesedésbõl lehet farigcsálni, de a motiválatlan, érdektelen emberrel nincs mit tenni!
A másik dolog, amit nagyra értékelek kollégánkban, az a közvetlen megfigyelésekre való hajlam. Amit csinál, a legkevésbé sem "tankönyvszerû", annak éppen az ellenkezõje. Apró részleteket is észrevesz. A tárggyal való "közvetlen kontaktus" pedig nagyon fontos. Az akadémikus tudomány közkeletû tévedései korrigálhatók ezáltal. Hogy ilyen tévedések nincsenek? Fájdalom, nagyon is vannak. Ennek belátásához persze közelebbrõl kell ismerni a tudomány világát, a publikációk, szakcikkek, szakdolgozatok, disszertációk természetrajzát.
A szobatudósok forrásanyagokból dolgoznak, azok tévedéseit beépítik a maguk publikációiba.
Ezeket a publikációkat viszont mások használják majd forrásul, így a tévedések hosszan "tovább öröklõdnek"
Egy jó szemû, elfogulatlan amatõr közvetlen megfigyelései friss levegõt vihetnek az áporodott klímába.
Gondoljuk meg, mi lehet a mûkedvelõ öntevékenységének, "önfejûségének" az alternatívája itt a Metneten. Tisztán reproduktív megnyilvánulások, jó esetben szakírások meddõ interpretálása. Rossz esetben érdektelen információk közlése, csetelés. Ennél többre vagyunk hivatva, a magam részérõl nem fogadom el, hogy "meteorológiai óvoda" vagyunk.

Pont ez az, hogy tudja mindenki, hogy húzza az átlagot, de a 2mT esetén sajnos elég nehéz nagy térségre reprezentatív mérõhelyet találni.
Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá.

Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat.

Kibicként mindig sokkal könnyebb megmondani a frankót.

Bár ebben az országban sok dolog van, amihez mindenki ért...

Tény, hogy egy dombra kellemetlenebb telepíteni mérõhelyet, fõleg ha nincs áram. De ettõl még igaz, hogy ha egy dombvidéken minden állomás völgyben van, akkor ez pazar módon el fogja húzni az adatsorokat. Nem tudom, hogy jelenleg van-e olyan mérõpár, amely egy adott földrajzi helyen szinkron mér völgytalpnál és a domb tetején, de tanulságos lenne. Statisztikai szempontból pedig meg kellene fontolni, hogy a dombos tájakon csak ilyen mérõpárok adatai kerülhessenek be az adatsorokba.

MÁS: A múlt héten még fûtöttünk, most meg berontott a nyár. Nem semmi váltás. Benéztem a hét elsõ felét, a ciklon, illetve a maradéka úgy tûnik kevésbé volt makacs, mint azt gondoltam még a hét végén.

"Millió közvetett vagy közvetlen bizonyíték van rá, hogy a meteorológusok nem tudták a "hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb."

Emellett már nem lehet szó nélkül elmenni... Jézusom, ember, ezt így hogy gondoltad!?
Egyébként maximálisan egyetértek Cauchy érveivel. Persze ne legyünk kockák a világban, de egy csomó dolog megértéséhez egyszerûen muszáj a komplex, valamennyire ematikus gondolkodás és legfõképpen a rengeteg tanulás, ismeretszerzés, a szakirodalom tanulmányozása.
Nagyon fontos a megfigyelés, amit Te végzel, ez mindennek az alapja, de kellõ háttértudás híján nagyon könnyen hibás következtetésekre lehet jutni bármilyen alapos megfigyelésbõl. És tényleg, egy kicsit több alázatra is szükség van, már csak azért is, mert így senki nem hallja meg, amit mondasz, csak a visszatüzelés jön...

1. Te írtad le, csak nem igaz. Több 10-100 példát (sajnos nem milliót) hoztak fel itt a hozzászólók arra, hogy a csapadékos és kevésbé csapadékos periódusok hossza teljesen véletlenszerû

2. Igen, volt egy 20 éves kiegyenlítettebb idõszak, a 150 év során, viszont emlékszem, te minden egyes nap elmondtad itt, hogy bezzeg régen 3 naponta jött az atlanti front, ami eljutott az Uralig, és hogy most meg mennyire szélsõségessé vált a klíma, mert nem így van. értsd: 150 évbõl 20 év normális 130 év szélsõséges.

3. "MIllió közvetett bizonyíték" érv max csak kizárólag blikkolvasókat tudja meggyõzni.
"Fogalmuk sem volt róla" - naneeeeeeeee csoda, hogy ezek a meteorológusok enni és inni tudnak önállóan, mert a szakmájukhoz bizony nem értenek
Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett. Nem szerencsés, de hát a piszkos anyagiak eldöntik mibõl mennyi van. A hivatásos meteorológusokat pedig akkor nézd le, ha majd elvégezted te is az egyetemet. Addig ez a "ti tudósok hülyék vagytok mind, én ámátõr pedig mindenhez értek" hozzáállás nevetséges.

4. Én nem is értek sok mindent, sajnos, de szerencsére, te mindent

5. Ez egy hipotetikus kérdés volt az emberek többségének rendkívül rossz idõjárási memóriáját bemutatva.
5+1: kizárólag azért nem élünk még barlangban mamutokat vadászva mert - egyrészt a mamut kipusztult, másrészt volt az emberiségnek egy jelentéktelen töredéke, aki a világ dolgait nem vallási, misztikus vagy öncélú szemszögbõl vizsgálta, hanem az általad undorral emlegetett matematika és fizikai szemüvegen át. Persze a matematika nem a számokról szól és a fizika se véegyenlõesperté, de szerencsére vannak olyan rendkívüli magabiztossággal megáldott emberek, aki azt hiszik, hogy felsõfokú matematikai és fizikai tanulmányok nélkül bármit képesek felfogni a légkör viselkedésének összefüggéseibõl és ezek okairól.

6,7,8 stb: A félreértések elkerülése végett én személy szerint téged nagyon bírlak, a kutatásod, a növényekkel való foglalkozásod miatt, az érveiddel viszont nem értek egyet, sokan vannak így itt, de nem merik leírni.
Kicsit több - a tudomány és a gondolkodás felé mutatott szerénységgel sokkal többre mennél.

Nyilván ezek szerint 2009 októbertõl-2010 decemberig a 15 hónapos csapadékos periódusban is igaz volt az elméleted,mikor 2 szárazabb hónap volt országos átlagban ezen idõszakban.
Fontos megnézni azt is,hogy amit írsz,azt a megyédre,Zalára érted,ott ez még helytálló is lehet,pláne az utóbbi fél évben,de ha országosan nézzük,akkor merõben más a helyzet,egyáltalán nem így van.
pl. ha hétvégétõl kapsz 2 naponta 10/5-ös zivatarokat 2 héten át kiadós csapadékokkal,akkor máris ott járunk,hogy másfél hónap csapadékos idõ után jött 1 hét száraz,majd ismét csapadékosra fordult.

"Ezt a 1,5 hónap minden nap esik majd 1,5 hónap semmi sem esik dolgot eddig csak én írtam le, senki sem figyelte meg rajtam kívül a metneten, úgyhogy ha én nem írogatom, senki sem vette volna észre."

Más is leírta, csak nem hetente háromszor, azért nem volt olyan feltûnõ. Egyébként meg látszik, hogy semmi szabályosság nincs benne, mert hol 2 hónapot, hol 1 hónapot írtál attól függõen, hogy éppen meddig esett/nem esett. Most is vártad, hogy május közepén majd "elzárják a csapokat", hát nem zárták el, utána május végére/június elejére vártad, hát akkor sem fogják. Link

1. Ezt a 1,5 hónap minden nap esik majd 1,5 hónap semmi sem esik dolgot eddig csak én írtam le, senki sem figyelte meg rajtam kívül a metneten, úgyhogy ha én nem írogatom, senki sem vette volna észre.

2. Bizony voltak idõszakok (miért is ne lettek volna) amikor nem ilyen volt a klíma, hanem merõben más.

3. Millió közvetett vagy közvetlen bizonyíték van rá, hogy a meteorológusok nem tudták a "hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb." jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Márpedig ha ezt nem tudták, akkor....

4. Ezt a részt nem értem, de szerintem Te sem. Az, hogy régen is volt valami, nem jelenti azt, hogy most nem az van! Amiket én leírok a klímával kapcsolatban, nem azért írom, mert ilyen még soha nem volt! Ez egy elég hülye érv, és mutatja, hogy semmit nem értesz az egészbõl!

5. Az idén volt tavasz, pont Gazdag Atival beszélgettünk róla, hogy évek óta elõször kellett a tavaszi kabátját elõvennie, mert korábban a téli kabátot egybõl rövidnadrágra cserélte.

5+1. Te sajnos csak a fizika és a matematika szûrõjén keresztül látod a dolgokat, ami nem biztos, hogy minden esetben segít meglátni és megérteni a valóságot. Persze kell hozzá, de amit nem lehet megmérni és kiszámolni, az attól még létezhet!

Tegnapi T max 25,3 fok, szénné égtem tegnap!

Mennyire igazad van!

Nem

Érdekes,de sok esõ ide vagy oda,ott sem valami szép méregzöld a fû.
Felém sem,illetve máshol sem amerre jártam.
Ez nem tudom miért van

Cauchy: Én azt mondom,hogy ha van is klímaváltozás nem olyan mértékû,mint mondják.
Ergo én a klíma szkeptikusok táborát erõsítem,és el is hiszem hogy van,de azt nem,hogy ez a sok szélsõség mind 100 élven belül következik be.
Ne már!Ennyire suta nem lehet az emberiség!
Ráadásul azt még nem is mondtam,hogy sorra dõlnek meg a klíma elméletek,akkor mirõl beszélnek!?

A 2007-es jelentés alapján már el kellett volna tûnnie az Északi-sarknak 2013-ra és eltûnt!? Nem!
Sõt! 2011 õszéhez képest 2012 õszére 60 %-al növekedett a jégtakaró kiterjedése.
No de,tovább nem feszegetem a témát,mert az már egy másik fórum

Egyszer megérem, hogy egy hozzászólásodban ne használnád a hasmenés-szorulás szókapcsolatot bármilyen témában bármilyen hasonlatban, akkor az a nap ünnepnap lesz.
Bezzeg régen minden nap 1 tized fokra voltunk az átlagtól, csapadékból pedig minden nap a havi átlag 1/31-ede esett, kivéve a 30 napos hónapokat, amikor egy kicsit több.

Ezen kívül minden meteorológus (és egyéb ember) hülye és nem tud róla, hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb.

Nem értem ezt az állandó kényszert, pláne mert abszolút nem igaz, hogy csak a jelenkorban lett volna úgy, hogy egyik hónapban alig esett, a másikban meg állandóan. Szerencsére vannak meteorológiai archívumok , bár azoknak nem szokása naponta 45-ször beírni saját magukat a fórumba.

Az meg tényleg a vicc kategória, és csak a meteorológiából kevésbé-, bulvármédiából viszont erõsebben tájékozott emberek hiszik el, hogy egyértelmû kapcsolat van a klímaváltozás és a mostani idõjárási helyzet között.

Kíváncsi vagyok mikor következik majd be az a hozzászólás, hogy bezzeg idén nem volt tavasz, hanem a télbõl egybõl a nyárba ugrottunk, bezzeg régen március 1-tõl május 31-ig tartott a tavasz és nem volt szélsõség. A hó is november 30-án este kezdett esni és február 28-án, 4 évente 29-én olvadt el.

Hanem a klímaváltozás!
Pontosabban ez a rohadék meridionális klíma, ami miatt vannak ezek a "hasmenések" és "szorulások" egymás után minden átmenet nélkül.
Borzalmas elképzelni, hogy ez a ciklon akár ugyanazt itt nálunk is pkozhatta volna.

Ma napszúrást kaptam, napok-hetek óta alig sütött a nap, ma felhõ sem volt az égen.
Ma már meg is lett a nyári nap valahol?

Az itteni helyzet egy 2 perces videóban összefoglalva. Link A HVG n is sok brutális kép van. Link