Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nagyon érdekes kérdést vetettél fel, ti. az észak (északnyugat) felõl beáramló (maritim) hideglevegõ vs a kelet felõl besettenkedõ (kontinentális, lábas) hideg problémáját.
Úgy látom, hogy ez a két jelenség általában nem független egymástól, kapcsoltan és egymás után lépnek fel a következõ módon:
Mikor meridionálisra kezd váltani az áramlási kép, és észak-északnyugatról dél, délkelet felé nyúlik az alacsony nyomású teknõ, benne a ciklonmagokkal, akkor elõször a teknõ hátoldalán áramló sarki-tengeri légtömegek érnek el minket északnyugat felõl.
Késõbb a teknõ ciklontevékenységének súlypontja egyre délebbre, a Mediterráneum fölé helyezõdik, ezzel párhuzamosan északon, északnyugaton már növekszik a légnyomás. Ekkor a légpályák iránya északkeletire fordul felettünk, és a maritim helyett lábas hideg áramlik fölénk. Nézzünk erre egy példát:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Hogy melyik hidegáramlás (a maritim vagy a lábas) dominál, azt teknõje (meridionális epizódja) válogatja. Két végpont van: az egyiknél csak tengeri hideglevegõ beáramlás van, a teknõ súlypontja nem is süllyed le a Mediterráneumba, az áramlás nem fordul északkeletire, nincs lábas hideg beáramlás. Mielõtt ez a fázis elkövetkezne, a makrocirkuláció visszavált zonálisra.
A másik végpontnál a teknõ fejlõdésének éppen a kezdeti szakasza látszik elmaradni, a hidegbetörés mindjárt mediciklon északkeleti áramlásában, kontinentális lábashideggel kezdõdik. Erre egy példa:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Feltehetõ, hogy az arányokról az északkeleti (szibériai) hidegdepó erõssége, légtömegeinek a Kelet-Európai-síkságra való "betározódása" dönt. Az utóbbi (2002-es) esetben Kelet-Európát nagyon kitöltötte a fagyos levegõ.
Egyébként a 2002 december elejihez hasonló, tisztán lábashideg-betörés összehasonlíthatatlanul ritkább, mint az a hideghullám, mely északnyugati, maritim hidegbeáramlással kezdõdik. Pusztán ebbõl kiindulva, "jóslásodat" valószerûnek látom.
Úgy látom, hogy ez a két jelenség általában nem független egymástól, kapcsoltan és egymás után lépnek fel a következõ módon:
Mikor meridionálisra kezd váltani az áramlási kép, és észak-északnyugatról dél, délkelet felé nyúlik az alacsony nyomású teknõ, benne a ciklonmagokkal, akkor elõször a teknõ hátoldalán áramló sarki-tengeri légtömegek érnek el minket északnyugat felõl.
Késõbb a teknõ ciklontevékenységének súlypontja egyre délebbre, a Mediterráneum fölé helyezõdik, ezzel párhuzamosan északon, északnyugaton már növekszik a légnyomás. Ekkor a légpályák iránya északkeletire fordul felettünk, és a maritim helyett lábas hideg áramlik fölénk. Nézzünk erre egy példát:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Hogy melyik hidegáramlás (a maritim vagy a lábas) dominál, azt teknõje (meridionális epizódja) válogatja. Két végpont van: az egyiknél csak tengeri hideglevegõ beáramlás van, a teknõ súlypontja nem is süllyed le a Mediterráneumba, az áramlás nem fordul északkeletire, nincs lábas hideg beáramlás. Mielõtt ez a fázis elkövetkezne, a makrocirkuláció visszavált zonálisra.
A másik végpontnál a teknõ fejlõdésének éppen a kezdeti szakasza látszik elmaradni, a hidegbetörés mindjárt mediciklon északkeleti áramlásában, kontinentális lábashideggel kezdõdik. Erre egy példa:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Feltehetõ, hogy az arányokról az északkeleti (szibériai) hidegdepó erõssége, légtömegeinek a Kelet-Európai-síkságra való "betározódása" dönt. Az utóbbi (2002-es) esetben Kelet-Európát nagyon kitöltötte a fagyos levegõ.
Egyébként a 2002 december elejihez hasonló, tisztán lábashideg-betörés összehasonlíthatatlanul ritkább, mint az a hideghullám, mely északnyugati, maritim hidegbeáramlással kezdõdik. Pusztán ebbõl kiindulva, "jóslásodat" valószerûnek látom.
A január és a február igen , enyhe volt (ha nem is annyira)
Gyakoribb volt ezekben a hónapokban a mediciklon elõoldal.
Volt olyan hét/hetek amikor pulóverben indultam biciklizni , és este már elkezdett csöpörögni az esõ.
Szóval egy ilyen helyzetet elképzelni az idei télre , mediciklonok elõoldala esõvel ,
akkor pont olyan lenne mint a tavalyi. Ény kapná a havazásokat , az ország nagy része meg az enyhességet.
Gyakoribb volt ezekben a hónapokban a mediciklon elõoldal.
Volt olyan hét/hetek amikor pulóverben indultam biciklizni , és este már elkezdett csöpörögni az esõ.
Szóval egy ilyen helyzetet elképzelni az idei télre , mediciklonok elõoldala esõvel ,
akkor pont olyan lenne mint a tavalyi. Ény kapná a havazásokat , az ország nagy része meg az enyhességet.
Nincs koztunk ebben vita, hiszen az, hogy novembertol áprilisig Európa nagyobbik felén pozitív T anomália legyen, ennek semmi koze a valósághoz. Ahogy majd belefutunk egy hidegebb fázisba, úgy váltanak majd a cfs térképek is kékre. 5 hónap múlva meg úgyis verifikálunk.
Apropó, mi van Torontállal? Rég nem láttam a fórumon.
Én is november közepe-dereka felé várom az elsõ télies hideghullámot. Havat síkvidékre, hogy hoz e, az a jövõ zenéje, de véleményem szerint akkor érezhetjük meg az elsõ arczsibbasztó É-i szelet. Persze én is csak a megérzésemre, és a hosszantartó meleg hullámnak a véget érésére alapozok, aztán meglátjuk. Sosem lehet örökké nagyon enyhe az idõ, de hideg sem.
Nem hinném hogy csapadékos és enyhe lenne.
Mert akkor kiköpött mása lenne a tavalyinak. És két tök egyforma tél nincs.
Lehetõségek:
enyhe , száraz tél
csapadékos , hideg , zord tél
csapadékszegény , de hieg tél
Én a második lehetõségnek örülnék , de ott van a többi is
Mert akkor kiköpött mása lenne a tavalyinak. És két tök egyforma tél nincs.
Lehetõségek:
enyhe , száraz tél
csapadékos , hideg , zord tél
csapadékszegény , de hieg tél
Én a második lehetõségnek örülnék , de ott van a többi is
Köszönöm
Egyébként most néztem a CFS-t, még mindig tartja az enyhe + az átlagosnál kissé csapadékosabb tél verziót, még jó, hogy a beválás igen pocsék, különben ez rossz hír lenne a
és
kedvelõknek
Link
Nem szeretek különösebben elemezni - mivel nincs megfelelõ képzettségem hozzá - de ha mindenképpen kell háttérmagyarázat, akkor az a következõ.
1. Megfigyelésem szerint hathetes ciklusok szerint változik az idõjárásunk (ami persze 4-8 hét is lehet).
2. Már több, mint három hét eltelt az utolsó hidegbetörés óta, és egyelõre a modelleken még a jele sincs a következõnek.
3. Ebbõl arra következtetek, hogy a következõ két hétben még nem lesz hidegbetörés, de mivel a ciklus igen ritkán nyúlik nyolc héten túlra, ezért a rákövetkezõ egy vagy két héten belül igen nagy valószínûséggel megtörténik. Ez november 16-23 környékére esik.
A makroszinoptikai felállás addigra a következõképpen alakul: a szibériai anticiklon átterjeszkedik az Urál európai felére és kialakul egy erõs magasnyomású központ az Uráltól nyugatra is (Perm - Nyizsnij-Novgorod környékén, vagy attól kissé északra). Ebbe a magasnyomású övbe fog berongyolni nyugat felõl egy erõsebb ciklon (a mostani angliai viharciklon valamelyik utóda), amit aztán blokkol az anticiklon. Ekkor ennek a ciklonnak a középpontja valahol Oroszország felett, Finnországtól kissé délkeletre lesz. Ennek a ciklonnak a hátoldalán fog ránk zúdulni (Norvégián és Svédországon keresztül) a sarkvidéki eredetû hideg levegõ. Ezért írtam, hogy nem Kelet-Európa felõl, hanem észak felõl várom a hideg elsõ hullámát. Ennek megfelelõen erõs szél és hózáporos jelleg lesz a meghatározó.
Ez a forgatókönyvem. Jelen pillanatban modellekkel még elõre nem jelezhetõ, ezért írtam, hogy jóslás. De valahol a zsigereimben érzem, hogy valami ehhez hasonló forgatókönyv fog megvalósulni.
1. Megfigyelésem szerint hathetes ciklusok szerint változik az idõjárásunk (ami persze 4-8 hét is lehet).
2. Már több, mint három hét eltelt az utolsó hidegbetörés óta, és egyelõre a modelleken még a jele sincs a következõnek.
3. Ebbõl arra következtetek, hogy a következõ két hétben még nem lesz hidegbetörés, de mivel a ciklus igen ritkán nyúlik nyolc héten túlra, ezért a rákövetkezõ egy vagy két héten belül igen nagy valószínûséggel megtörténik. Ez november 16-23 környékére esik.
A makroszinoptikai felállás addigra a következõképpen alakul: a szibériai anticiklon átterjeszkedik az Urál európai felére és kialakul egy erõs magasnyomású központ az Uráltól nyugatra is (Perm - Nyizsnij-Novgorod környékén, vagy attól kissé északra). Ebbe a magasnyomású övbe fog berongyolni nyugat felõl egy erõsebb ciklon (a mostani angliai viharciklon valamelyik utóda), amit aztán blokkol az anticiklon. Ekkor ennek a ciklonnak a középpontja valahol Oroszország felett, Finnországtól kissé délkeletre lesz. Ennek a ciklonnak a hátoldalán fog ránk zúdulni (Norvégián és Svédországon keresztül) a sarkvidéki eredetû hideg levegõ. Ezért írtam, hogy nem Kelet-Európa felõl, hanem észak felõl várom a hideg elsõ hullámát. Ennek megfelelõen erõs szél és hózáporos jelleg lesz a meghatározó.
Ez a forgatókönyvem. Jelen pillanatban modellekkel még elõre nem jelezhetõ, ezért írtam, hogy jóslás. De valahol a zsigereimben érzem, hogy valami ehhez hasonló forgatókönyv fog megvalósulni.
Érdekesen alakul eddig október hónap idõjárása.
A hónap középhõmérséklete jóval átlagon felüli, mégis mindössze egy olyan nap volt, amikor a maximum hõmérséklet elérte a 20°C-ot (még október 21-én).
A napi középhõmérsékletek az ilyenkor szokásos csökkenõ tendenciával szemben inkább emelkedõ tendenciát mutatnak. Még a hónap elsõ öt napján volt 10°C alatti középhõmérséklet, azóta minden nap középhõmérséklete 10°C felett volt.
Az õszi szezon elsõ fagyos napjára továbbra is várnunk kell. Lehet, hogy majd az elsõ havazás hozza meg az elsõ fagypont alatti hõmérsékletet.
Jóslás: részemrõl november 16-23 közötti idõszakban várom az elsõ komolyabb téltámadást. Erõs északi, északnyugati széllel, hózáporokkal-hózivatarokkal sarkvidéki hideg (tenger felett végighaladó hideg levegõ) betörésével.
Kell most ez a meleg, lehet spórolni a fûtéssel. A várhatóan hideg december és január elsõ dekádja falni fogja a drága fûtési energiát.
A hónap középhõmérséklete jóval átlagon felüli, mégis mindössze egy olyan nap volt, amikor a maximum hõmérséklet elérte a 20°C-ot (még október 21-én).
A napi középhõmérsékletek az ilyenkor szokásos csökkenõ tendenciával szemben inkább emelkedõ tendenciát mutatnak. Még a hónap elsõ öt napján volt 10°C alatti középhõmérséklet, azóta minden nap középhõmérséklete 10°C felett volt.
Az õszi szezon elsõ fagyos napjára továbbra is várnunk kell. Lehet, hogy majd az elsõ havazás hozza meg az elsõ fagypont alatti hõmérsékletet.
Jóslás: részemrõl november 16-23 közötti idõszakban várom az elsõ komolyabb téltámadást. Erõs északi, északnyugati széllel, hózáporokkal-hózivatarokkal sarkvidéki hideg (tenger felett végighaladó hideg levegõ) betörésével.
Kell most ez a meleg, lehet spórolni a fûtéssel. A várhatóan hideg december és január elsõ dekádja falni fogja a drága fûtési energiát.