Meteorológiai társalgó

Esetleg, ha a feláramlás a fõgerinchez viszonylag közel alakul ki, az segíthet a helyzeten, másrészt ha viszont az alulról érkezõ levegõ elég nedves, akkor az is elõfordulhat, hogy még a hegyoldali konvergencia elérése elõtt telítetté válik.
Sok minden lehetséges, ahogy látjuk, mint mindenhol, itt is sok tényezõ befolyásolja a dolgot .
Egyébként az ELTE-n a felszín-légkör kölcsönhatásokkal foglalkozóknak sikerült modellezni az így kialakuló sekély(!) konvekciót.
Az is igaz persze, hogy a hegyek feletti Cb-sorok kialakítója a leggyakrabban a nagyobb skálájú áramlás és az orográfia, s ehhez nagyon gyenge áramlás is elég szokott lenni.

Én ebben azért nem hiszek, mert ha a fõgerinc felõl áramlana lefelé a levegõ, akkor az útja során szépen kiszáradna és úgy kinyírná a konvekciót, hogy csak na. Persze ez is csak egy gondolat. Ill. nyilván konvekció nélkül is van összeáramlás, de akkor az max. a környzeténél magasabb hõmérsékleti értékekben jelentkezne, nem pedig gomoly/zápor/zivatarláncként.

Pedig valóban létezik a jelenség, s amit Thermometer is írt (nekem sikerült megérteni), az egy magyarázat rá.
Ugyebár a Nap napközben többnyire délies irányból süt, ezért a fél felé lejtõ hegyoldalakra ráesõ napsugárzás szöge közelebb áll a merõlegeshez. Ily formán (mivel hogy az elnyelt sugárzás ezen beesési szög koszinuszával arányos) a déli lejtõ jobban melegszik, ami ott feláramlásokat eredményez, s a feláramló levegõ helyére a déli sík vidék felõl és a fõgerinc felõl is megindul a horizontális áramlás.
Az más kérdés, hogy most nem ez történt.
A jelenség megfigyelhetõ ugyan a Balatonnál is, de ott a víz jelenléte miatt kérdés, hogy a feláramlás az elsõdleges-e, mert víz mellett a parti feláramlások nélkül is megindul a parti szél (ld. Adria).

Amit most, a hsz írásakor látok az általad linkelt képeken, az tipikusan a száraz HF esetének tûnik: a front mentén alig 1010 alá menõ légnyomás, ami ráadásul messze befut a melegebb és nagyobb geopotenciálú (tehát nem labilis és leszálló légmozgású) területre.
Ilyet láttam már egy-két futásban, s könnyen elképzelhetõnek tartom, hogy be is jöjjön, de egyelõre nem ez az egyetlen verzió. Én azt mondom, a jelenleg stabilnak tûnõ folyamatok (ld. kis fáklyaszórások) ellenére ez a helyzet még nem tisztult le. Szerintem a fáklya most csalóka, a fáklyaszórás most önmagában nem elég a bizonytalanság becslésére. Talán itt most távolabbi területekre elõrejelzett folyamatokat is figyelni kell (amit viszont még nem tettem meg).
Egyébként én is az elõoldalt látom jelenleg valószínûbbnek, de szerintem a kedd lehet egyfajta "választópont", amikor a kép rendesen összeállhat.

(Közben jutott eszembe az a gondolat, hogy a közép-európai esetleges ciklonrendszer nem önmagában fog uralkodni, hanem mozgását más, szomszédos rendszerek (többnyire AC-k) határozhatják meg elsõsorban. Na, ha holnap rá tudok úgy szánni idõt, ennek utánanézek a modelleken.)

Bizonyára van tudományos magyarázata, nekem hirtelen a déli kitettségû lejtõk környezetüknél erõteljesebb felmelegedése jut eszembe. A jelenség jól megfigyelhetõ például a Balatonnál is.
Nagy kiterjedésû hegyvidéken (Alpok, Kárpátok) hatalmas területen indulhat meg egyszerre az emelkedõ légmozgás.
Hogy az ilyen orográfiai hatás létre tud-e hozni igazi konvergenciavonalat, mely adott esetben elhagyhatja hegységet, megválaszolásra váró kérdés. A konvekció "atyamestereinek" (pl. Joe) a véleményét kellene kikérni a kérdésben.

De a Tátra illetve az Alpok is gyakran produkál ilyet, így azt hittem, ennek valami tudományos magyarázata is van.
Mikor a hegyek okoznak divergenciát, az logikus.


Közben ránk húzódott az összeáramlás, egy-egy szebb cong-ra futja belõle, csapadék szinte kizárt.

Akkor megpróbálom más nézõpontból megközelítve, érthetõbben kifejezni, mire gondolok.
Vegyünk egy síkvidéki lokális feláramlást, például egy termiket. Ennek esetében a talajról felemelkedõ meleg levegõ helyére oldalról minden irányból megindul az áramlás, tehát konvergencia, összeáramlás jön létre. Ebben az esetben a feláramlás volt az elsõdleges, és a horizontális konvergencia a következményes jelenség.
Történhet ez fordítva is: a nagytérségi összeáramlás az elsõdleges. Ekkor a légtömegek csak fölfelé tudnak kitérni egymás útjából, így jön létre a feláramlás, pl. egy hidegfront esetében.
E két véglet között talán vannak hibrid változatok is, erre akart utalni az utolsó mondatom.
Elképzelhetõ, hogy a konvergenciát a talaj által felmelegített légtömegek emelkedõ mozgása indította el, de ha a levegõ egyszer mozgásba jött, akkor Newton törvénye értelmében nem fog megállni abban a pillanatban, mihelyt a melegedés kiváltotta feláramlás megszûnik: így az emelkedés kiváltotta konvergencia konvergencia kiváltotta emelkedéssé lesz.

"és az így létrejött szívóhatás horizontálisan tényleg összeáramlást hoz létre. Persze ez csak helyi hatás."

Ebbõl én egy kukkot sem értek.

A mostani összeáramlást is horizontálisan egymás felé tartó szelek alakítják ki.

Szerintem ez egyszerû (bár lehet, rosszul gondolom)
A déli kitettségû, ezért erõsen felmelegedõ hegyoldalak felett feláramlás keletkezik, és az így létrejött szívóhatás horizontálisan tényleg összeáramlást hoz létre. Persze ez csak helyi hatás.
Az "igazi" összeáramlásnál ugyebár a horizontálisan egymás felé mozgó légtömegek kényszerítik ki a feláramlást és a csapadékképzõdést.
Az általam leírtaknál ez éppen fordítva van. Az is lehet viszont, hogy a primer feláramlás által konvergálásra késztetett légtömegek tehetetlenségénél fogva akkor is összeáramlanak egy darabig, ha a felszín felmelegedésébõl származó feláramlás már megszûnt a hegyoldalakon.

Hát, az összeáramlásnak és a hegyeknek most éppen csak véletlenszerû köze van egymáshoz. Nem a hegység generálta a konvergenciát, hanem a nagytérségû áramlási kép alakult pont úgy, hogy felette legyen.

Szerintem meg van az esélye, hogy a hétvégétõl egy jó hétig ismét csapadékosabb legyen az idõjárás, ami lehet zivataros, nyárias jellegû is, de nagyobb területet érintõ egyenletes esõzés is lehet még ebbõl, megy a tili-toli, 2-3 nap és kezdenek majd letisztulni a dolgok.

Joe: Érdekelne, hogy mi szükséges ahhoz, hogy éppen a hegyek felett legyen összeáramlás?
A tátra felett is annak kell lennie GFS alapján, csak érdekelne ennek a met. háttere.

GFS fáklya nyugatra:

Link


GFS fáklya keletre:

Link


Tény, hogy nem jár az egekben a mutatott csapadékmennyi-
ség, de csontszáraznak se mondanám a diagrammokat.

Szépen jöjjenek azok az esõk! Nem kell belvíz kialakulására alkalmas mennyiség, de csak essen majd.

Érdekes ez a közel 0 csapadék annak fényében, hogy több modell több futásban is makacsul ragaszkodik a szombat-vasárnapra (ápr. 28-29.) Közép-Európa fölé helyezõdõ több középpontú ciklonhoz.
Például:

Link
Link
Link
Link

Az persze igaz, hogy térségünk igen nagy valószínûséggel a ciklon elõoldalán helyezkedne el, és a keveredési zóna a nagy csapadékkal bizonyára tõlünk nyugatra lenne.
Elsõ ránézésre nagy bizonytalanságot hordozó felállásnak tûnik, melyben szerintem igen komoly esõk lehetõsége is bent foglaltatik.
Ennek alapján én bizony nem merném most pikk-pakk kijelenteni, hogy nem lesz számottevõ csapadék a jövõ hétvégén.

Ma voltam kint pincehegyben,meg erdõben gombászni.A földutak az erdõkön kívül durván poroznak.Vastag porhegyek vannak az autón,majdnem úgy porzott mint tavaly nyáron a szárazságban!Az erdõkben is nagyrészt felszáradtak a pocsolyák,de a források szépen csordogálnak!A vetéseknek és a kerteknek bizony jöhetnének azok a záporok!

Ez egyre jobb lesz:Link

Szép kárpótlás ez az idõjárástól.És a mi a lényeg,szinte 0 csapadék végig.

Kivétel holnapi nap,ahol éppen lesz zápor...