Meteorológiai társalgó

Tavaly "ilyenkor" (március vége felé, idõjárásilag hasonlóan havas tél utáni száraz melegben) a Borsosberény körüli földutakon tapasztaltam (késõbb máshol is, de ott volt a leglátványosabb), hogy az út alatt a föld teljesen telített volt, csak a felsõ 2-4cm volt kiszáradva, de a kiszáradt réteg alatt átmenet nélkül azonnal telített jött. A száraz réteg kirepedezett, néhány mm-es rések lettek a poligonok között. Ezek pedig elváltak az alsó nedves rétegtõl, egyenként lehetett õket felszedegetni.
A földeken persze a fû rögzítette a poligonokat.
Ott deráziós völgyekben megy az út, kõzetliszt van többnyire.

Köszönöm szépen a gyors választ!

Floo: ma meg 17°C volt a maximum, pont egy tízessel kevesebb (igaz, cserébe éjszaka sem ment 14°C alá).

Pitom már megírta, én pedig keresetlen szavakkal írom meg újra: megfelelõ makrocirkuláció nélkül szivart sem ér a nálunk a talajba deponálódott nedvesség.
Ha kapunk egy száraz elõoldalt észak -afrikai eredetû levegõ beáramlásával, a valódi mocsár sem bír akkor csapadékot kicsikarni a légkörbõl.
Ilyen esetben nem nedvesség advekció (azaz oda hozatal) van, hanem nedvesség elvitel, "evekció" (bár ilyen terminus technikus nincs)

Abszolút idõjárási helyzettõl függ a dolog. Bárikus mocsárhelyzetben egyértelmûen döntõ rész a felszínrõl származó víznek van, ugyanakkor egy elõoldali helyzetben nagyobb szerep jut az advektált nedvességnek.

Szeretnék én is kérdezni valamit tõled!
Zivatarok csapadékában mekkora arányra tennéd a helyben elpárolgott nedvességbõl (talajról, kisebb tavakról, erdõkbõl) származó csapadékot, szemben a magasban érkezõ (pl. tenger felõl) "szállított" nedves levegõbõl származó csapadékkal?

A legjobb, ha a talajok kiszáradnak Hogy miért? Mert még nagy területek ugyanakkor víz alatt vannak, és a vízfelszín felett nem tud olyan termik kialakulni, ami a hõzivatarok elõfeltételei... Ámde kellenek a vízfelületek is, hiszen onnan rengeteg víz kerül a légkörbe, tehát épp a legjobb kombináció a száradó talaj illetve a visszahúzódó belvíz
Persze ennél még egy fokkal fontosabb, hogy a megfelelõ hõmérsékleti rétegzõdés is adott legyen inverzió nélkül

Ez a kép, ti. a Nyugat-Európára szakadó, egészen Ibériáig, Észak-Afrikáig lenyomuló sarki hideg, hozzánk ugyanannak a ciklonnak az elõoldalán masszív melegadvekcióval, roppant jellemzõ április végére, május elejére.
Példák az utóbbi évekbõl:

Link
Link

Látható, hogy a tavalyi, tavasz végi kánikulát is ez a helyzet hozta. Aztán:

Link
Link


Nagyon sokszor éppen ezzel a szituációval debütál a konvektív szezon, nemegyszer szó szerint fergetegesen.
A nyugat-európai hideg fõként a magasban délrõl megkerüli az Alpokat, és délnyugat felõl ráfut a Kárpát-medencét kitöltõ meleg, nedves levegõre. Ez nagy mértékben labilis légrétegzõdéssel, komoly zivatartevékenységgel tud járni.
1972 május közepén hasonló elrendezõdésbõl rendkívül durva zivatarlánc vonult végig a Dunántúlon délrõl észak felé. A Balaton fölött tornádó képzõdött, mely mind kitördelte a híres füredi platánsor õsfáit.

Link
Link

Most is pont ilyet mutat a GFS, de mivel 200 órán túl van, ez azért nem "istenbizony".
Mindenesetre, tekintve az elmúlt évtizedek hajlamait, nem lenne meglepõ egy meleg, konvektív május 1.

Link
Link

Igen, néztem, a belgrádi egész pofás, annál találtam rosszabbakat bõven.
Remélem, igazad lesz! Eddig én is bizakodó voltam a konvektív szezont illetõen, de most kicsit meginogtam, remélem, idén gyengébbek lesznek a mediterrán hatások!

Amúgy kicsit korábban kérdeztem, de a válasz mellett elsiklottam talán...
Szóval a talajban felhalmozódott nedvességre meddig apellálhatunk? A felsõ 5-10 centi már kiszáradóban van. Mennyi idõ után párolog ki annyi, hogy az már ne javítsa a konvektív kilátásokat?

No, ez sem rossz:-)

Link
Link
A tendencia itt is megvan. Ezek, mint mondtam a legjobb helyzetek a záporok, zivatarok kialakulásához. Jellegtelen nyomási kép, és lassú hidegfrontok amik nem kisöprik, hanem táplálják a nedvességet a medencébe. Ez nagyon jó jel szokott lenne. Sõt, már a hét eleje sem rossz fõként a kedd nagyot szólhat országosan is akár:-)

Nyugi, hétfõn felétek lokális záporokból, egycellás zivatarokból néhány mm könnyedén összejöhet. Bár a bizonytalanság az olasz magassági ciklon/ hidegcsepp helyzete miatt ( Link ) egy pöppet nagy. Ha pár száz km-rel nyugatabbra helyezkedik el, akkor a HCS-hez tartózó szállítószalag alig jönne fel. Ha pedig keletebbre, akkor... Vasárnapra letisztul a szitu.
Hétfõ késõ délután: Link , Link , Link

Kíváncsi vagyok még az ECM ENS-re, de a tendencia elég egyértelmû: messze kint az óceánon blokkoló AC, a grönlandi hideg leszalad délre, ciklonokat generál Nyugat-Európa felett, így ez masszív elõoldalt eredményezhet nálunk, a jövõ hét végén jókora KÜN lehet ebbõl, ha minden igaz. A GFS budapesti csapadékfáklyája 26-a után magáért beszél

Azért ravasz módon belinkelted a közép-európai térség nyugati és északi vidékeinek fáklyáit. Ellenpéldaként linkelheték a Balkán közeli részeirõl szárazon porzó fáklyákat.

Az elõzõ napok elõrejelzései engem igenis aggasztottak, nagyon hasonló rémképet mutattak, mint ami tavaly a könyökünkön jött ki. Igaz, csak 10-14 napos távra mutatták, de akkor is... A most felvázolt jövõkép azért már sokkal szimpatikusabb.

Egyébként kár túlreagálni, de elbagatelizálni is a helyzetet. A fáklya 2 héten keresztül továbbra is masszívan az átlag felett fut 3-4-5 fokokkal és nálunk továbbra is kevés csapigörbe moccan. Szerencse, hogy most még csak április van, 2 hónappal késõbb jó 10-12 fokkal melegebb lenne tartósan...

Vagy nem,az ECM-en már nem az elsõ futás számol azzal,hogy a teknõ fenn akadna az Alpokon. Jövõ héten a hideg fél-blockinggal igaz elindulna dél felé Grönland felõl, ami csütörtök-szombat táján már igazi meleg nyári idõt okozna már(Tmax. 25-30 fok),de mivel nem jön(ne) tovább a teknõ,így a hideg sem,ugyanakkor a legjobb helyzet alakulhat ki,elõoldali meleg tartósan+ MNSZ=

Az agyagos talajok száradása már csak ilyen

Elnézést, nesze nekem szövegértelmezés :-)

Ironikus akartam lenni, azért van ott a szmájli

Még aggódni sem lehet?

Nálunk a talaj felsõ 2-3 centis rétege már keményre száradt, ahol nem mûvelték meg. Furcsa úgy látni a szántóföldet, hogy ott a nagy pocsolya és körülötte meg poligomig hasadt összeszáradt föld.

Olyan rövid volt, mint az utána következõ tél.

Pszichológia, mindenki fél a tavalyi nyártól. És ha az lesz akkor mi is történik? Semmi, simán belefér az is, sõt még a melegebb is. Tavalyi nyárral semmi bajom nem volt, ilyet is meg kell élni, de egy valami, rövid volt és kissé hûvös:-) Viccet félretéve, megértek mindenkit, hogy félnek tõle, pedig a mi éghajlatunkban bizony bõven belefér. A mostani kellemes 20-25 fok meg pont egy hihetetlen jó idõzítés, minden szempontból, így nem értem a rémálmokat sem.

Viszont látszik már a változás a mozgalmasabb idõ:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Az egész térségben süllyed a légnyomás ismét teknõ alá kerülünk még a hónap vége felé és a csapadék tagok is szépen mozdulnak, így egy változékony idõszak kezdõdik bõ 1-1,5 hét múlva, addig is élvezzünk, és legfõbb a természet élvezze ezt a szép igen kellemes idõt, nagyon rá fér már.

Nem hittem volna,hogy alig 2 hét tavasz után eléri a fórumot a nagy hõ pánik.
Ha egy mezei halandó beleolvas a mai termésekbe,azt sem fogja tudni szerencsétlen,hogy melyik bolygón él.
Csigavér gyerekek!Még csak április van!Kicsit próbáljuk kiélvezni,hogy végre kint lehet lenni a szabadban sapka és sál nélkül.Lehet ebbõl még egy bõven változékony,mérsékelten meleg nyár is.És ez csak egy variáció volt a néhány közül...