Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ha végigolvasod a vonatkozó megnyilvánulásaimat, látni fogod, hogy az egész napos szilárd csapadékot én is kizártam.
Egyébként azt hiszem, mindkettõnknek önmérsékletet kell gyakorolnia. Nekem arra kell vigyáznom, nehogy üresen locsogó szószátyárrá váljak. Neked pedig arra, öncélú internetes "trollá" ne legyél. Természettudományos képzettségedet becsülöm, kár lenne érted.
Elmondom, hogy azért szeretem ezt a fórumot, mert itt egy csomó okos gyerek/felnõtt ellenszolgáltatás nélkül segíti tudáshoz a társait. A tényanyag a fontos, az az érdekes és értékes -ez különböztet meg minket az agyatlan chat fórumoktól. A magam részérõl ebben a szellemben igyekszem hozzászólni a témákhoz.
Nem kell a cirkusz, igazából annak árnyéka sem. Azért nem, mert helyet, idõt, energiát vesz el a lényegi dolgoktól. Mostani, nekem szóló megnyilatkozásodban sajnos ennek nyomait fedeztem fel -utóbbi idõben kifejtett tevékenységem "zsûrizése", etc.
Egyébként azt hiszem, mindkettõnknek önmérsékletet kell gyakorolnia. Nekem arra kell vigyáznom, nehogy üresen locsogó szószátyárrá váljak. Neked pedig arra, öncélú internetes "trollá" ne legyél. Természettudományos képzettségedet becsülöm, kár lenne érted.
Elmondom, hogy azért szeretem ezt a fórumot, mert itt egy csomó okos gyerek/felnõtt ellenszolgáltatás nélkül segíti tudáshoz a társait. A tényanyag a fontos, az az érdekes és értékes -ez különböztet meg minket az agyatlan chat fórumoktól. A magam részérõl ebben a szellemben igyekszem hozzászólni a témákhoz.
Nem kell a cirkusz, igazából annak árnyéka sem. Azért nem, mert helyet, idõt, energiát vesz el a lényegi dolgoktól. Mostani, nekem szóló megnyilatkozásodban sajnos ennek nyomait fedeztem fel -utóbbi idõben kifejtett tevékenységem "zsûrizése", etc.
A 10-12 órás napfénytartam és a messze pozitív hõmérséklet ellenére az egész napos szilárd csapadékot kizárókra a hitetlenkedõk szót használni mind a "hamis", mind a "pap" szavak szó szerinti értelmezését is lehetõvé teszi. Sajnos ez utóbbi az ismét növekedést mutató aktivitásoddal párhuzamosan (újra) egyre kifejezõbbé válik.
Micsoda? Ez a tényeken alapuló, óvatos vélemény-nyilvánítás neked hamis papolás?
Semmit nem állítottam definitíve, azt írtam: KÖNNYEN EL TUDOM KÉPZELNI.
A Te (egyik) szereped az volt, hogy fanyar, csipkelõdõ stílusban figyelmeztetted társaidat az OBJEKTIVITÁS szükségességére. Elfogadható, sõt értékelendõ szerep.
Kéretik ennél maradni a jövõben is.
Semmit nem állítottam definitíve, azt írtam: KÖNNYEN EL TUDOM KÉPZELNI.
A Te (egyik) szereped az volt, hogy fanyar, csipkelõdõ stílusban figyelmeztetted társaidat az OBJEKTIVITÁS szükségességére. Elfogadható, sõt értékelendõ szerep.
Kéretik ennél maradni a jövõben is.
Még egy ritka hideg szcenárió merült fel a vizsgált 20 évvel ezelõtti idõszakban( 1992 +/-2 év ) 1990 április 29 -én ami megfelel az általam belõtt május 1 +/-2 nap idõintervallumnak májusi hosszú hétvégét feltételezve:
Link
A regisztrált adatok azonban itt sem támogatják az egész napos és szilárd halmazállapotú csapadék jelenlétét, jóllehet a T850 igencsak -4 fokot mutatott.
Link
A regisztrált adatok azonban itt sem támogatják az egész napos és szilárd halmazállapotú csapadék jelenlétét, jóllehet a T850 igencsak -4 fokot mutatott.
Látom kezdesz visszatalálni a önmagad által felkent (hamis) pap szerepéhez
Akkor a Zsámbéki medence éghajlati viszonyai voltak inkább rám mérvadóak, de ebben a kérdésben lényeges eltérést nem ad - azonban én egy undorító, kifejezetten csapadékos napra emlékszem.
Az is igaz, hogy igazi havazást én májusban sohasem láttam (nem néhány napost, de még néhány órást sem) Kisebb graupel és havasesõ záporok elõfordultak a hónap elején, de azok is ritkán.
Konklúzióm az, hogy márciusban nagyon gyakori a szilárd csapadék (szinte nincs is év, hogy ne lenne), április elsõ felében elõfordul, de már kifejezetten ritka. Májusban pedig, ha elõ is fordult valaha, szélsõségesen ritka lehet.
Hozzáteszem, én síkvidéki gyerek voltam, s a hegyekben, pár száz méteres tengerszint feletti magasságban egészen más a helyzet.
A kérdéses 1994-es nagy havazásra nem emlékszem, ha nálam is elõfordult volna ilyen, holtbiztos nem kerüli el a figyelmemet.
De a Kis-Alföld klímája messze nem egyenlõ a Bicske, Tatabánya vidék éghajlatával. Ez utóbbi összehasonlíthatatlanul havasabb, hidegebb a téli félévben.
El tudom képzelni, hogy kollégánknál tényleg volt gyenge hózápor a kérdéses idõszakban, ezt az emlékezet kissé "megszépítette".
Konklúzióm az, hogy márciusban nagyon gyakori a szilárd csapadék (szinte nincs is év, hogy ne lenne), április elsõ felében elõfordul, de már kifejezetten ritka. Májusban pedig, ha elõ is fordult valaha, szélsõségesen ritka lehet.
Hozzáteszem, én síkvidéki gyerek voltam, s a hegyekben, pár száz méteres tengerszint feletti magasságban egészen más a helyzet.
A kérdéses 1994-es nagy havazásra nem emlékszem, ha nálam is elõfordult volna ilyen, holtbiztos nem kerüli el a figyelmemet.
De a Kis-Alföld klímája messze nem egyenlõ a Bicske, Tatabánya vidék éghajlatával. Ez utóbbi összehasonlíthatatlanul havasabb, hidegebb a téli félévben.
El tudom képzelni, hogy kollégánknál tényleg volt gyenge hózápor a kérdéses idõszakban, ezt az emlékezet kissé "megszépítette".
Én mindent megértek,de itt nem az volt a kérdés,hogy elõfordul-e,vagy sem 2 kósza hópehely 94 május elsején Magyarországon.
Megint más arról írni,hogy május elején a Bakonyban x száz méter felett futó hózápor volt és megint más egész napos Észak Dunántúli havazásról beszélni.A kettõ nem ugyan az!Ami elég az elsõhöz,az édes kevés a másodikhoz!
Megint más arról írni,hogy május elején a Bakonyban x száz méter felett futó hózápor volt és megint más egész napos Észak Dunántúli havazásról beszélni.A kettõ nem ugyan az!Ami elég az elsõhöz,az édes kevés a másodikhoz!
Ha már ennyire foglalkoztat, és nem egynéhány hópehelyrõl lévén szó, lehet, utánanézek a forrásnak, pontosítok, régen volt, így elõfordulhat véletlen 1-2 év tévedés is, bár a Kartenarchiv szerint sem igen lehetett a környezõ években máskor, és biztos vagyok benne, hogy megtörtént abban az idõben egy május 1 jei hétvégén.
Így prezentálni tudod a hitetlenkedõknek, hogy a kérdéses idõszakban hidegbeáramlás volt.
Egyébként a konkrét esetre nem emlékszem, de elfogadom, amit mondasz.
brekk20:
Link
Link
Ez sarki-szárazföldi levegõfajta beáramlása, a vertikális hõgradiens ezért lehetett viszonylag kicsi is. Könnyen el tudom képzelni, hogy például a Dunántúli-középhegységben tényleg mutatkoztak hópelyhek a kérdéses napokon.
Síkvidéki havazás mínusz egynéhány fokos T850 mellett is lehetséges nálunk.
Egyébként a konkrét esetre nem emlékszem, de elfogadom, amit mondasz.
brekk20:
Link
Link
Ez sarki-szárazföldi levegõfajta beáramlása, a vertikális hõgradiens ezért lehetett viszonylag kicsi is. Könnyen el tudom képzelni, hogy például a Dunántúli-középhegységben tényleg mutatkoztak hópelyhek a kérdéses napokon.
Síkvidéki havazás mínusz egynéhány fokos T850 mellett is lehetséges nálunk.
A napijelentés szerint 1994. május 1-én Budapesten csapadéknyom volt 15,7 °C-os középhõmérséklet mellett. 2-án és 3-án az országban nem volt csapadék, a budapesti középhõmérséklet 12 °C körül volt. Május 1-én (vasárnap) délután záporok, zivatarok voltak, havazás nincs említve.
3-án és 4-én többfelé volt talajmenti fagy, a legerõsebb éjszakai fagy Borsodnádasdon volt 3-án (-0,8 °C).
Nem nagyon fér bele a több órás, egész napos(!) havazás.
Forrás: Link
3-án és 4-én többfelé volt talajmenti fagy, a legerõsebb éjszakai fagy Borsodnádasdon volt 3-án (-0,8 °C).
Nem nagyon fér bele a több órás, egész napos(!) havazás.
Forrás: Link
1994-re visszatérve: én október 7-re emlékszem (pénteki nap volt), akkor a Bakonyban Ajkán havazott (több, a Bakony-Õrség expresszen utazó szemtanú mondta, én nem láttam), illetve havazott nálunk a Soproni-hegységben is 400 m felett (ezt láttam).
Érdekes év volt, ha május elején és október elején is volt havazás az országban.
Érdekes év volt, ha május elején és október elején is volt havazás az országban.
Már a 3. éjfélin is kapásból -2 fok van
Arról hogy a 2. éjféli és a 3. i kocka között mi történt, nincs infó, de interpolálható egy totál északi irányítású leszakadás, ami ugyan 1 nap alatt az enyészeté lett, de jó eséllyel alacsonyabb rétegekben is hideg levegõt szállított, tehát ezen "véletlen" egybeesés alapján az állításom minimum nem zárható ki.
Azért itt jegyezzük meg hogy idén április 2 -án gigapelyhes havazásunk volt alíg 0 fokos T850 és gyenge melegfronti hatás mellett.
Arról hogy a 2. éjféli és a 3. i kocka között mi történt, nincs infó, de interpolálható egy totál északi irányítású leszakadás, ami ugyan 1 nap alatt az enyészeté lett, de jó eséllyel alacsonyabb rétegekben is hideg levegõt szállított, tehát ezen "véletlen" egybeesés alapján az állításom minimum nem zárható ki.
Azért itt jegyezzük meg hogy idén április 2 -án gigapelyhes havazásunk volt alíg 0 fokos T850 és gyenge melegfronti hatás mellett.
Nos lehet, hogy valami nem stimmel, de arra emlékszem, hogy akkor volt, amikor középiskolába kezdtem járni, néztem a május 1-i délutáni több órás vizes hóesést hitetlenkedve és az egy barátom édesapja említette, hogy kb 30 éve volt utoljára ilyen.
Sajnos nem volt módom mérni és regisztrálni a történteket, így maradt egy rossz emlék.
Gondolom az OMSZ állomások definíció szerinti Tmax-ot rögzítettek, idén március 14-e körül is elõfordult, hogy a Tmax valamikor a kora reggeli órákban állt be, utána szállított fagyot kaptunk és a T napokig napszaktól függetlenül ingadozott.
Sajnos nem volt módom mérni és regisztrálni a történteket, így maradt egy rossz emlék.
Gondolom az OMSZ állomások definíció szerinti Tmax-ot rögzítettek, idén március 14-e körül is elõfordult, hogy a Tmax valamikor a kora reggeli órákban állt be, utána szállított fagyot kaptunk és a T napokig napszaktól függetlenül ingadozott.
Reméljük.Bár megszépülésnek is vannak egészséges határai.
Amikor az ember 14-18 fokok helyett egész napos havazásra emlékszik,az már a demencia.
Olyat nem szeretném.
Közben elértük a 19 fokot. A 20-as könnyedén meg lesz mára.
Azt hiszem kihagyom a BKV-t és inkább sétálok egy nagyot.
Amikor az ember 14-18 fokok helyett egész napos havazásra emlékszik,az már a demencia.
Olyat nem szeretném.
Közben elértük a 19 fokot. A 20-as könnyedén meg lesz mára.
Azt hiszem kihagyom a BKV-t és inkább sétálok egy nagyot.
Ráadásul emócionálisan teljesen más személyesen megélni egy eseményt, mint csupán adatsorokból értesülni arról. Az ember elsõre azt gondolná, a száraz számokból kitûnõen rekonstruálható a valós történés. Sajnos, ez nem így van: a dolog sokkal bonyolultabb, mint hinnénk.
Nemrégiben vitám volt egy fiatallal, aki adatsorok alapján teljesen rosszul interpretálta egy bizonyos idõszak idõjárását -tudom, mert én viszont átéltem azt. Pedig abszolút jó szándék vezette az illetõt, nem akart ferdíteni.
Szóval, nagyon óvatosan kell kezelnünk az egzakt tényanyagot, ha ugyanakkor mi magunk nem voltunk kinn "terepen".
Az is igaz viszont, hogy legjobb emlékezõtehetség is torzít kissé. Nagyon tanácsos, hogy emlékeinket folyton összevessük archív anyagokkal: e célra kitûnõ segítség GFS kartenarchiv.
Nemrégiben vitám volt egy fiatallal, aki adatsorok alapján teljesen rosszul interpretálta egy bizonyos idõszak idõjárását -tudom, mert én viszont átéltem azt. Pedig abszolút jó szándék vezette az illetõt, nem akart ferdíteni.
Szóval, nagyon óvatosan kell kezelnünk az egzakt tényanyagot, ha ugyanakkor mi magunk nem voltunk kinn "terepen".
Az is igaz viszont, hogy legjobb emlékezõtehetség is torzít kissé. Nagyon tanácsos, hogy emlékeinket folyton összevessük archív anyagokkal: e célra kitûnõ segítség GFS kartenarchiv.
Vagyis kiválóak voltak a feltételek a hóhoz,úgy 3000 méter körül.
Nem tudok betelni ezekkel a megszépült emlékekkel... Lassan minden hétre jut egy. Kíváncsi vagyok ki és mikor fog arra emlékezni,hogy havas volt a Pünkösd.
Nem tudok betelni ezekkel a megszépült emlékekkel... Lassan minden hétre jut egy. Kíváncsi vagyok ki és mikor fog arra emlékezni,hogy havas volt a Pünkösd.
Nyári napok voltak az országban több helyen! Hóra esély sem kínálkozott.
Szerk.: Bocs' 1-jén voltak nyári napok. 2-án 10-18, 3-án 11-19 fokok voltak az összes állomást tekintve.
Szerk.: Bocs' 1-jén voltak nyári napok. 2-án 10-18, 3-án 11-19 fokok voltak az összes állomást tekintve.
Az 1960-as évek második felében és az 1970-es években néhány esetben elõfordult graupel és havasesõ-zápor május elsején. Felhõs, szeles, hûvös idõ pedig elég gyakran elõállt. Valamikor az 1995 és 2005 közötti évtizedben (sajnos, az évszámot nem tudom) volt egy nagyon hideg májusi epizód, mikor az elsõ dekádban is elõfordult havasesõ-zápor. Az is lehet, hogy az ilyenkor gyakori ény-dk-i megosztottság miatt Észak-Dunántúlon többször lényegesen hidegebb volt, mint más országrészekben. Abban igazad van, hogy a "késõ télies" minõsítés enyhe túlzás.
Május elsõ napjainak sajátos kétarcúsága 30-40 évvel ezelõtt igenis megvolt emlékeim szerint. Az utóbbi évtizedekben viszont túlsúlyra jutott az elõoldali, napos, koranyárias változat.
Május elsõ napjainak sajátos kétarcúsága 30-40 évvel ezelõtt igenis megvolt emlékeim szerint. Az utóbbi évtizedekben viszont túlsúlyra jutott az elõoldali, napos, koranyárias változat.
Május elején egész napos havazás volt az Észak Dunántúlon? Hmmm...
Bocsánat,de egyelõre hitetlenkedve olvasom ezt.
Ha valóban megtörtént,én kérek elnézést.
Az utolsó mondatod no comment.
Bocsánat,de egyelõre hitetlenkedve olvasom ezt.
Ha valóban megtörtént,én kérek elnézést.
Az utolsó mondatod no comment.
Szerintem meg az elköszönõ télbe egy utolsó rúgásként egy május 1-i 30 fok lenne a szép.
Éppen 2 évtizeddel ezelõtt, azaz 1994 ben volt május 2-3 körül egész napos havazásunk (ÉK Dunántúl) akkor az azt megelõzõ idõszak eléggé hasonlított az ideire, április közepétõl szép tavaszi idõnk volt, majd zutty, illetve 1989 ben graupelzáporok május 1-2 én.
Ennek ellenére valamiért nem gondolom hogy idén május 1 én visszaköszönne a tél, még a GFS várakozásai ellenére sem.
Bár az idei "tavaszt" éppen egy május 1. i havazással lehetne még megfejelni úgy lenne az igazi!.
Ennek ellenére valamiért nem gondolom hogy idén május 1 én visszaköszönne a tél, még a GFS várakozásai ellenére sem.
Bár az idei "tavaszt" éppen egy május 1. i havazással lehetne még megfejelni úgy lenne az igazi!.
"Ez az oka szerintem, hogy május elseje jobbára kétféle van: vagy kora nyáriasan meleg, vagy pedig graupeles, szeles, hideg, késõ télies.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió."
Én egyetlen graupeles május elsejére sem emlékszem az elmúlt 2 évtizedbõl, de szerintem 150 éves idõtávon sem találnánk túl sokat, úgyhogy szerintem a "késõ télies" jelzõ nem igazán állja meg a helyét a "jobbára kétféle" kijelentéssel együtt. Még az otthoni fagyzugban sem túl gyakori a május elsejei fagy, na de ha van is, a Tmax már minden, csak nem télies. Attól, hogy fagy van, attól még nem télies az idõ, bár ez utóbbit neked szerencsére nem kell magyarázni.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió."
Én egyetlen graupeles május elsejére sem emlékszem az elmúlt 2 évtizedbõl, de szerintem 150 éves idõtávon sem találnánk túl sokat, úgyhogy szerintem a "késõ télies" jelzõ nem igazán állja meg a helyét a "jobbára kétféle" kijelentéssel együtt. Még az otthoni fagyzugban sem túl gyakori a május elsejei fagy, na de ha van is, a Tmax már minden, csak nem télies. Attól, hogy fagy van, attól még nem télies az idõ, bár ez utóbbit neked szerencsére nem kell magyarázni.
Nekem errõl a fáklyáról a hónap végére ,a fülledt meleg,záporos-zivataros idõ jut eszembe:Link
(Dny-i fáklya)
Ez is benne van a pakliban...
(Dny-i fáklya)
Ez is benne van a pakliban...
Maradhatna. de nyilván Te is tisztában vagy azzal, hogy egy ilyen forgatókönyv valószínûsége elenyészõ. Innen vagy lefelé, vagy fölfelé, de komolyan el fog indulni a hõmérséklet. Nem kizárt a nagy lezutty, a kifejezetten rossz idõ a hónap végére (GFS jelenleg ilyesmit mutogat "mesetartományban") de a tavalyihoz hasonló kánikulai május elsejének a veszélye sem múlt még el a fejünk fölül.
Emlékeztetõül megmutatom a tavaly április közepi, ill. legvégi szinoptikai képet:
Link
Link
Az idei április 15-e teljesen más képet mutat. Folytatás??
Egyébként megjegyzem, hogy közeledik a "hideg Nyugat-Európára szakadásának" szezonja. Megfigyelésem szerint április végén, május elején nagyon gyakori az a felállás, hogy a sarkvidéki légtömegek a kontinens nyugati partja mentén északkeletrõl délnyugatra mozogva az Ibériai félszigetig, sõt, Észak-Afrikáig lejutnak, míg a ciklon elõoldalán meleg, szubtrópusi levegõ érkezik fölénk. De nem mindig van így: elõfordul, hogy Közép-Európa is (fõképp annak nyugati része) hátoldalon van. Ez az oka szerintem, hogy május elseje jobbára kétféle van: vagy kora nyáriasan meleg, vagy pedig graupeles, szeles, hideg, késõ télies.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió.
Az okot talán ott kereshetjük, hogy tavasszal az eurázsiai kontinens gyors felmelegedésének következtében a sarki hidegtömeg Grönland térségére koncentrálódik. Ez okozhatna tartós, kifejezett zonalitást is (mint tél közepén), azonban tavasz második felében már kisebb a hõkontraszt, a hideg hamarabb leszakad. A dél felé induló sarki légtömegeket a coriolis erõ aztán nyugatra téríti, s mivel a hidegmag is eléggé nyugaton van, sokszor már a ciklontevékenység sem képes azokat fölénk hozni.
A tavaly április 30-i térképen látszik, hogy a nagy meleget akkor is ez a fajta elrendezõdés okozta.
Az idén tartósabbnak, kifejezettebbnek látszik a zonalitás (félblocking), mint amilyen tavaly
volt. Hogy ez jelenthet-e nagyobb tömegû sarki hideglevegõt, ezért minket is nagyobb valószínûséggel elérõ hidegöblítést a következõ nagyjából 2 hétben, majd meglátjuk.
Emlékeztetõül megmutatom a tavaly április közepi, ill. legvégi szinoptikai képet:
Link
Link
Az idei április 15-e teljesen más képet mutat. Folytatás??
Egyébként megjegyzem, hogy közeledik a "hideg Nyugat-Európára szakadásának" szezonja. Megfigyelésem szerint április végén, május elején nagyon gyakori az a felállás, hogy a sarkvidéki légtömegek a kontinens nyugati partja mentén északkeletrõl délnyugatra mozogva az Ibériai félszigetig, sõt, Észak-Afrikáig lejutnak, míg a ciklon elõoldalán meleg, szubtrópusi levegõ érkezik fölénk. De nem mindig van így: elõfordul, hogy Közép-Európa is (fõképp annak nyugati része) hátoldalon van. Ez az oka szerintem, hogy május elseje jobbára kétféle van: vagy kora nyáriasan meleg, vagy pedig graupeles, szeles, hideg, késõ télies.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió.
Az okot talán ott kereshetjük, hogy tavasszal az eurázsiai kontinens gyors felmelegedésének következtében a sarki hidegtömeg Grönland térségére koncentrálódik. Ez okozhatna tartós, kifejezett zonalitást is (mint tél közepén), azonban tavasz második felében már kisebb a hõkontraszt, a hideg hamarabb leszakad. A dél felé induló sarki légtömegeket a coriolis erõ aztán nyugatra téríti, s mivel a hidegmag is eléggé nyugaton van, sokszor már a ciklontevékenység sem képes azokat fölénk hozni.
A tavaly április 30-i térképen látszik, hogy a nagy meleget akkor is ez a fajta elrendezõdés okozta.
Az idén tartósabbnak, kifejezettebbnek látszik a zonalitás (félblocking), mint amilyen tavaly
volt. Hogy ez jelenthet-e nagyobb tömegû sarki hideglevegõt, ezért minket is nagyobb valószínûséggel elérõ hidegöblítést a következõ nagyjából 2 hétben, majd meglátjuk.
Ahhoz képest, hogy tegnap még milyen határozottan körvonalazódott a szombati hidegfront, addig mára ez eléggé elmosódott. Felõlem az égiek el is halaszthatnák az egészet.