Meteorológiai társalgó

Köszönöm, hogy beillesztetted ezt a grafikont. Pont az ilyen semmitmondó baromságok miatt kezdtem el számolni. Tény, jól néz ki, meg szépen belehet illeszteni a híradásokba, meg média értéke is biztosan van. De szakmai értéke nem több mint a bizonyos mindenki által használt papírnak, szóval ki lehet vele törölni, igaz mivel kemény még arra sem jó, de a szaga legalább megegyezik:-)

Agymosás az egész, pár évtized kiragadott adataiból kiindulva épiítették fel a GCC (global climate change) két lábra sántító ún. elméletét, ami ha másra nem, az algore-ista klímaideológusok számláinak mesés gyarapodására biztos jó

Lehet hogy globálisan melegszik az óceán, de ettõl még Európa küzdhet zord havas téllel a következõ években. Link igaz ez kicsit zavaros nekem, fõleg gépi fordítással . A 70 éves AMO ciklus olyan fázisa jöhet, amely a "rendellenes" napciklussal karöltve odavághat Európának . A La Ninja viszont elfedheti a hatást, hogy melyikét és mennyire egy jó kérdés. Ezenkívül a sztratoszférikus melegedésrõl, polárfrontról, QBO-ról, PDO (Csendes óceáni oszcilláció) is van szó. Így most csak lükébbnek érzem magam, bár ha valaki rendesen le tudná fordítani..

Erre a 30 éves csúszó átlagolásra régen felhívtam a figyelmet. Érthetetlen számomra, hogy milyen megfontolásból választották ki, meg hogyan jött ki a csapadék esetében ez a kiszáradás dolog. Az utóbbi évtizedek komoly aszályhelyzetei mellett olyan hipercsapadékos évek voltak itt a környéken, mint 1999,2005,2010,2013, amikor sorra dõltek meg a havi, évszakos meg éves rekordok 100 évre visszamenõen. Most olyan Balaton feltöltõdés ment végbe 3 hónap alatt (70 cm vízszintemelkedés), amilyet szerintem még sosem mérhettek. Nálunk kiszáradásról attól még nem beszélhetünk , ha volt egy-két 4-500 mm-es év is közben (régebben is volt ilyen).

" Tíz éve mindenki a globális felmelegedésen remegett, ma már sokkal árnyaltabb a kép, de mi lesz 10 év múlva? Vagy 20? Hova tart a sarki jég? "

Ezt nem nagyon értem. Megtorpant a felmelegedés az elmúlt években vagy mi?! Persze, árnyaltabb a kép (aki jobban utánaolvasott, az 10 éve is tudhatta, hogy árnyaltabb... no offense ), de itt én nem azt látom, hogy "riadó lefújva", noha csak 2005-ig mutatja a tendenciát Link .

Hozzátenném még: köszönjük! Sokan azt nem értik, hogy ilyen komoly számítások után látod meg, mekkora a problématér mérete, és néhányan inkább a homokba dugják a fejüket és elkezdenek megérezni... Sajnos nincs erõm és idõm, hogy ennyire mélyen beleássam magam a témába, így hát csak kíváncsian figyelem, milyen új dolgokat fedeznek fel, kutatnak, mi éppen az érdek, az ellenérdek, és hol a valóság a kettõ között. Tíz éve mindenki a globális felmelegedésen remegett, ma már sokkal árnyaltabb a kép, de mi lesz 10 év múlva? Vagy 20? Hova tart a sarki jég? Nos, túlzás azt mondani, hogy "alig várom", mert elég sokat kell még várni hozzá, de mindenképp kíváncsi leszek.

Ez egy hatalmas film és minden benne van ami kell:-) Igazából nem is érdekel, aki nem hiszi járjon utána én is ezt csináltam. Jó néhány éjszakázás után eljutottam odáig, hogy tudjam azt amit leírtam az elõbb.

Jó de matematikai érvekkel nem tudsz meggyõzni olyanokat, akik pusztán a hitre ée a megérzésre alapozva nyilatkozzák ki a 100%-os jóslataikat.
Nekem errõl mindig a Brian élete jut eszembe...
Link

Most értem haza így most olvastam csak. Elõször is szép zivatarunk volt ma szép lecsapóval, jó mély morgásokkal, és 3,3 mm csapadékkal, soha rosszabb konvektív kezdést:-)

A másik miatt én is morgok és egyben válaszolok rá, hogy igazából senkinek sincs fogalma sem arról, hogy épp mi zajlik, illetve arról van de mi lesz 50 vagy 1000 év múlva. Egyszerûen olyan kaotikus a légkörünk, hogy ezt most, és véleményem szerint soha nem fogjuk megmondani. Jól látunk elõre 10 napra kb 2-3 hétre az indexek szuperek, de karácsonykor lesz-é hó Deszken vagy sem azt nem lehet megmondani:-) Így minden féle napvilágra jutott okosok által megmondott elõrejelzés hülyeség, elnézést nincs sokkal jobb szó rá.

Az elmúlt 1,5 évet pont erre szenteltem, nagyon sokan tudnak itt arról, hogy mennyi anyagot dolgoztunk fel és mennyi nincs fel dolgozva. Mikor hazánk idõjárása egyik évtizedrõl a másikra tud 1,5-2 fokot csökkenni avagy emelkedni a hõmérséklet ahhoz képest a mostani 100 év 0,8 fokos emelkedése szinte eltörpül. Arra is rájöttem és lehet sokan nem értenek egyet, hogy a 30 éves csúszó átlag igazából sok mindent eltakar, mint a csipke, fontos de nem az igazi:-) Szóval ha évtizedes vagy 5 éves vizsgálatot folytatva megállapítható, pl, hogy 1980-as évtized hûvösebb volt mint az 1970-es , de melegebb mint az 1960-as, viszont hûvösebb mint az 1950-es évtizedek átlaga. Miért is? Mert az 1950-es évek forró nyarai eltörpülnek az 1980-as évek nem épp forró nyarai mellett, ellenben az 1970-es évek enyhe telei teljesen elvesznek az 1980-as évek jó néhány kifejezett durva tele mellett, és még sorolhatnám.

Sõt nem voltam rest ezt csapadékra és havi bontásban is kiszámolni, szintén egy kaotikus hullámzás jött ki, szóval egyértelmû melegedés vagy hûlés nincs a 234 éves adatsor alapján.

Néhányan látták már a számításokat, most itt beteszem a csapadék adatokat évtizedként bontásban. :
Legszárazabbtól haladva:

1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1880-1889: 585,0 mm
1930-1939: 584,1 mm

Látható, hogy szó sincs sivatagosodásról, sõt most az egyik legnedvesebb idõszakban vagyunk! Ebben a 2010 év még nincs benne.

Sajnos, hogy a választ befejezzem, akiknek ezt kéne tudni azoknak fogalmuk sincs a régi adatokról és feldolgozva sincs szinte semmi sem. Egyszóval fogalmuk sincs arról, hogy épp mi várható, csak üres szavakat és gazdasági érdekek motiválják az egészet!

Még egy gondolat, természetesen lehet, hogy a klímánk most épp melegszik, nincs kizárva, de az tuti és biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem tudja. Mivel a klímánk egy állandó változó amely lehet, hogy épp most melegszik, igazából vagy hûl vagy melegszik, de nem mindegy, hogy mekkora idõintervallumot veszek alapul, és milyen térséget figyelek meg.

Floo, a NAO nem a hideg vagy meleg telek fokmérõje, hanem az áramlási képé. A meridionális áramlás Kelet-Európai magasnyomású gerinccel (Vangenheim féle "E" áramlási kép) pontosan olyan, hogy nincs zonalitás, de mégis enyheség van, mert nálunk ez tartósan, vagy meghatározóan elõoldali áramlást okoz. Így lehetséges, hogy negatív a NAO, de enyhe a tél.

A baj nyilván onnan ered, ha csak egy-egy tényezot veszunk alapul, és kiragadjuk a kontextusból. Szerinted, a sok adat fényében egyáltalán van az embernek szignifikáns hatása a klímára, vagy ez csak a bolha és az elefánt esete, ahol szegény bolha azt hiszi, hogy mekkora robajt csap, mimoriadne átmegy az elefánttal a hídon?

Így van a NAO önmagában édes kevés, figyelni kell hozzá még ezt: Link

Valamint ez sem árt: Link
És ez is fontos:
Link

aztán számok : Link
Link

Ha ez megvan akkor 2-3 hétre egész jól be lehet lõni a nagytérségi képeket elrendezõdéseket. De ekkor sem lehet megmondani hogy május 11-én 9 óra 54 perckor 23,4 fok lesz Diósdon:-)

Nyárra az egész nem igaz akkor csak rá-rá pillantok, picit korrelál a Teheráni-maximummal a kép de inkább helyi hatások irányítják. Szeptembertõl áprilisig jól sõt nagyon jól használható. Nyáron fontosabb a NAO.

Ezzel nagyon egyetértek! A kép rendkívül árnyalt, és ez az egy mérõszám önmagában egy egész telet is képtelen meghatározni! De bizony segíthet meghatározni nagyjából a képet.
Ugyanez lehet igaz a napfolttevékenységre: néhányan azt állítják, szoros a kapcsolat (sõt, egész elvetemült dolgokat, pl. hidegleszakadást, havazást képesek ráfogni, vagy elõoldal miatt cáfolni... He?!). Ugyanúgy lehet (valószínû?) a kapcsolat, de nem szoros, csak segítõ pont lehet.
Hiszen ha mindkét esetben szoros, akkor nagyon jó korrelációt kéne találnunk a napfolttevékenység és a NAO/AO indexek között, nem? Ez pedig már talán könnyen bizonyítható, hogy nem így van.
Néha elgondolkodom rajta, hogy ezt kéne szakmának választani, 5-6 évig tanulni az alapokat, majd 10-20 évig kutatni. Utána lehet, hogy megértenék még 1-2 összefüggést. Egy nagy bölcsességnek tartom:
"Ha azt hisszük egy kérdésrõl, problémáról, hogy egyszerû megoldani és megmagyarázni az okát, akkor (még) nem látjuk a probléma valódi méretét."
Ezért fogok mindig vitatkozni azokkal, akik hirtelen rájönnek a megoldásra, vagy rejtett képességeket, biztos elméleteket húznak elõ egymaguk (vagy még néhány tudóssal a háttérben). Nem hinném, hogy totál hülyeséget mondanak, csak árnyalni próbálom a képletet. Nem mindenkinél mûködik a dolog persze..

Kezelhetõ egyáltalán a meridionalitás/zonalitás kérdése csak a NAO-index figyelembevételével? Már csak a közös akciócentrum (Izland) okán sem illik külön kezelni õket, imho.
Kislexikonban szó van mindkettõrõl, jóval rövidebb leírásra emlékszem róluk, mikor legutóbb olvastam õket NAO: Link AO: Link

Ha jól tudom, a NAO index az izlandi minimum és az azori maximum közötti légnyomáskülönbségen alapul. Ha kifejezett az izlandi alacsony nyomás, s az azori magasnyomás is, úgy pozitív, és magas az index értéke. Ilyen esetben nagyon sokszor nálunk is a nyugatias légmozgás uralkodik. Azonban ez azért nem törvényszerû -nyilván innen erednek a grafikon furcsaságai.

Vicces ez, mert elvileg a zonális telek enyhébbek, a meridionálisak pedig hidegebbek.
Node!
A 2006/2007 tele, ami rekordenyhe volt, legalábbis az ismert adatok között, mégis inkább ott a "kék" van túlsúlyban.
Ha jól emlékszem, véletlenül pont úgy jött össze, hogy vagy nyugatra ment le a hideg, vagy keletre, mindig megúsztuk, ha nyugatra akkor elõoldal volt, ha keletre, akkor meg nem kaptunk hideget.
Így jött ki, tök véletlenül.
Szóval nyilván ez sem szentírás.
Vagyis hogy az, csak becsapós.

Valóban tanulságos, gondolatébresztõ a grafikon. Én azt látom ezen, hogy az ötvenes években tényleg sok a kék, a hullámvölgyek mélyek és szélesek, a piros hullámhegyek alacsonyak, satnyák. Ez tényleg megfelelhetne az 1950-es évek szélsõségekben bõvelkedõ klímakorszakának.
Azonban úgy látom, a grafikonnak ezen jellege szinte változatlan marad egészen 1971-ig. Csak ezután szaporodik a piros, ritkul a kék szín. Szerintem a NAO grafikonon nem látszik meg az 1960-as évek zonális jellege -az 1970-es éveké már inkább.
Ami nagyon feltûnõ, az az 1989-tõl 1995-ig tartó irdatlan piros uralom: valóságos Himaláját látunk a grafikonon ebben az idõszakban. Ha a NAO indexet a minket érintõ nyugatiáramlás-hajlam abszolút mérõszámának tekintjük, úgy ennek a 6 évnek kifejezetten kiegyenlített, zonális idõjárásúnak kellett volna lennie. Azonban -az én emlékezetem szerint is- nem ez a helyzet.
1995-tõl kezdve ritkul a piros, s különösen mostanában erõsen uralkodik a kék szín. Ez újfent jól egybevág a meridionális muszterek manapság tapasztalt gyakoriságával.

Én egyébként az elsõ verzióra szavazok, hogy a sok blokking miatt olvad a jég jobban.

Ezzel a WACC jelenséggel azért elég sok probléma akad, szóval sok sebbõl vérzik az elképzelés. Miszerint 2006-07-es télen is lehetett volna az de még sem lett az mivel jég kb annyira volt alacsony mint most, az a eltérés nem sokat számít már. Valamint az anticiklon ha kialakul északon akkor a elvileg a WACC-nak szét kell zilálni így nem lehet ilyen mértékû tél sem Szibériában sem Európában sem nálunk. Igazából ez a WACC jelenség kb annyit ér mint a globális felmelegedés vagy lehûlés téma, szóval semmit sem! Inkább a továbbra is az Eurázsia anticiklon dóm jellege határozza meg a mi telünket, így nálunk kedvezõ irányba mozdulás estén van havas hosszú tél, ha ez nincs akkor déli-délnyugati vagy nyugati áramlás van. A dóm jelleg kialakulásához viszont pont a nyugati, fõként az északi áramlási kép segít így ezért a WACC elmélet nálam már meg is bukott.

Van rá esély...

Vagy ránk telepszik az az anticiklon, és legközelebb szeptemberben látunk felhõt!

Rudolfking!
Én már régóta morfondírozok azon, hogy a rengeteg blokkoló anticiklon miatt olvad-e a jég fent, vagy az olvadó jég miatt van a sok bivalyerõs anticiklon.
Vissza kellene nézni, hogy amikor régebben ilyen erõs anticiklon uralom volt, akkor hogy állhatott a sarki jég.
Ez a grafikon azért sokat elmond az utóbbi évekrõl Link
Az 1990-es évek elején ráállt a blokkingra, elõtte sokkal zonálisabb idõszak volt.
1960 elõtt megint több a kék.
Hm-hm!

Teljesen igaz! Úgy látszik, a valóságban (ellentétben a forgókádas kísérleti elrendezéssel) hemiszférikusan egymás mellett fordulnak elõ a hõcsere ciklus egyes fázisai.
Feltételezem, hogy a kontinens terepalakulatai nem kedveznek a hosszú, lineáris áramlatok fennmaradásának -ellentétben az óceánnal.
Meg lehet figyelni, hogy ahogy kelet felé tartunk a kontinensen, egyre ritkábbak a lineáris nyugati légpályák.

Ha Kazahsztánból nézed, ez is blocking

Gyönyörû ez a makroszinoptikus kép! Link