Meteorológiai társalgó

Ehhez már akkor is hozzá szerettem volna tenni, hogy a Koczkás által említett OMSZ elõrejelzést Link nem feltétlen érdemes nézni, korábban is voltak furcsa értékek az elõrejelzésben. Akkor azt tudtam meg, hogy vállalkozó csinálja ezt a feladatot és Kékestetõre általában nincs nagy hangsúly fektetve.
(Jobban nem tudom elmagyarázni, mert csak ennyit hallottam akkor, azóta egyébként változhatott.)

(Hát) Koczkás, hétvége van, és szerencsére nem lett igazad Link
Bár, ha Kess elképesztõ képeit nézzük a hydroinfo fórumban... Link azért van benne igazság is.

Lehet, hogy éppen ez a mechanizmus (a blokkoló északi AC-t dél felé megkerülõ óceáni légtömegek) magyarázza az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklon kifejlõdését, mely együtt jár a tõle keletre zajló igen erõs hidegfelhalmozódással. Nem csoda, hogy a tapasztalatok szerint ez a felállás a legdurvább hideghullámokat generálja nálunk. Fenti mechanizmus szempontjából nem érdektelen végigpörgetni 1969 decemberének szinoptikai történéseit (GFS kartenarchiv)

Még annyit, hogy a tartós blokkoló AC Skandinávia felett az Ural vidéki, végsõ soron a szibériai légnyomási maximumhoz kapcsolódott.
Ennek kialakulása az észak-eurázsiai (szibériai) toldalék-hidegbázis légtömegeinek dél felé mozdulásával függ össze, melyeket a coriolis erõ nyugat felé fordít. A nyugat-délnyugat felé mozgó hidegtömeget az óceáni enyhe áramlások vagy dél, vagy észak felé kerülhetik ki.
Ha észak felé kerülik ki, akkor e légtömegek az arktikus vidéket melegítik, nem engedik befagyni a Kara-tengert (tavaly februárban ez volt a helyzet)
Amennyiben dél felé, a Mediterráneum irányába kerülnek, úgy nálunk sok lesz a mediciklon, viszont az Eurázsia északnyugati peremén elhelyezkedõ sarki tengerek
"fûtés" nélkül maradnak, ott nagy hidegtömegek képzõdhetnek.(Lásd: idén februárban)
Hogy miért kerül egyszer észak, máskor dél felé az enyhe atlanti áramlás, nem tudom megmondani. Talán a nyugat felé mozgó kontinentális hideglevegõ elhelyezkedése a kérdés nyitja. Lehet, ha ennek pályája északabbra tolódik, akkor válnak hajlamossá az atlanti áramlatok dél felé megkerülni azt, "beszorulni" a blokkoló észak-európai AC alá.

Talán emlékszel a februárban hosszasan fennálló szinoptikai elrendezõdésre: skandináv blokkoló AC, ennek peremén ény-dk irányú "csúszópályán" az izlandi-brit térségbõl a Mediterráneumba jutó ciklonok. E felállás mellett jelent meg egy idõ után a hidegmag Novaja Zemlja környékén, illetve attól kissé nyugatra.
Kézenfekvõ a gondolat, hogy a blokkoló AC hosszú idõn át megakadályozta az alacsony nyomású, enyhe, nedves atlanti légtömegek északkelet felé terjedését -hiszen azok rendre a Földközi-tenger medencéjében "kötöttek ki". Ezért a hosszú szubarktikus éjszakákon a levegõ háborítatlanul kisugározhatta a hõt a késõbbi hidegmag területén. Könnyen lehet, hogy öngerjesztõ folyamat is elindult: a lehûlõ levegõ miatt végre rendesen befagyott nemcsak a Kara-tenger, hanem egy viszonylag keskeny, part menti sáv attól délnyugatra. A tengeri jég, és az azt borító hó elszigetelte a "meleg" tengervizet a fölötte elhelyezkedõ levegõtõl, így ez robbanás-szerûen tovább hûlt.
Hirtelenjében nekem ezek jutottak eszembe magyarázatképpen.

Nálam már -10.1 . Megint meglett a zord éjszaka sajnos...

Már -12,5. Ha nem jönnének a felhõk, igen kegyetlen minimum lenne reggelre. Persze így sem lesz kutya

Csak analógiákat hozhatok fel: a tavalyi februári kemény hideghullám 2 hétig tartott, így éppen húsvét elott a mostani is távozhat. Érdekes lenne ha valaki a kollégák kozul rávilágítana a mélyebb okára, miért épp most keletkezett hozzánk ilyen kozel ez a nagy hidegmag.

Majd júniusban lesz vége, amikor a Medárd hófúvással érkezik!

Vásárosnamény -11 fok már.

Hihetetlen szívós az a hideg mag,hetek óta Európa felett van.És hol a vége?

Én bizonyos sajtótájékoztatókon jókat derültem a hóhelyzet kapcsán, amik a hozzáértésrõl tanúskodnak.

X: "...már két hete mondták az idõjárás-jelentésben, hogy mekkora hóvihar lesz"
Y: "emberemlékezet óta nem látott ítéletidõ: 100 km/órás szél..."

A hét vége NEM az árvizek jegyében telik. Mérsékelten hideg napok sorozata a befutó, ez még mindig jobb mind a full hideg, ami húsvétig még mindig esélyesebb, mint egy árvízfakasztó meleghullám. Várom a tavaszt én is, de a tények mást mutatnak, amíg a nagy hidegmag fel nem számolódik és az azt támogató AC ék nem szunik meg, addig nem számítok igazi tavaszra.
Thermometer: meddig bírhatja a vaskos hidegmag - blokkoló AC páros szuflával? Hogyan illeszkedik a mostani hideghullám a cikluselméletedbe?

OK, Te így látod. Jövõ hétvégén meglátjuk, hogy tényleg az árvízveszélyrõl szólnak-e a hírek. Remélem nem lesz igazad.

Keddtõl már Kékesre is 5 fokot vár a szolgálat, lentebb persze még melegebb, és ne felejtsük ezek az értékek árnyékolóban mérve számítódnak, nem az esetleges napsütésben.
8-10 fokkal melegebb lesz 850-en.

Valóban jön esõ, de amíg akár az alacsony Tátrában is ilyen fáklyát látni: Link és nem az 5-10°C-ok repkednek rajta, azért nagyon hirtelen olvadásról nem beszélhetünk...
Vagy akár az Északerdõ területére: Link

Az m1-en már 16 fok meleget láttatnak a jövõ hétre és hirtelen olvadásról és árvízrõl beszélnek. Én ettõl még nem tartok...