Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Gyakorlatilag bármikor.
Az ilyen jellegû téli idõszakokban (a hidegpárna a klasszikus példája ennek) gyakran pont ez okozza az egyik legnagyobb fejtörést elõrejelzési szempontból, hogy ebben az országosan homogénnek nevezhetõ helyzetben vajon mikor és hol, és miért pont akkor és ott alakul ki szitálás, ónos szitálás szemcsés hó stb.
Hiszen az egész azon múlik gyakorlatilag, hogy mikor érik el a cseppecskék illetve a hókristályok azt a kritikus méretet, ami fölött már nem lebegõ felhõelemek, hanem kihulló részecskék lesznek.
Ezt a mai tudásunk és eszközeink szerint elõrejelzni gyakorlatilag lehetetlen, persze vannak frekventált területek és helyzetek (pl. a jól ismert gyárkémény-effektus), amelyek pont azt a plusz triggert biztosítják, ami már elég lehet, de ugye ott sem törvényszerû a csapadékképzõdés.
Salo: köszönöm, én is hozzá jártam annak idején felhõfizikára...
Az ilyen jellegû téli idõszakokban (a hidegpárna a klasszikus példája ennek) gyakran pont ez okozza az egyik legnagyobb fejtörést elõrejelzési szempontból, hogy ebben az országosan homogénnek nevezhetõ helyzetben vajon mikor és hol, és miért pont akkor és ott alakul ki szitálás, ónos szitálás szemcsés hó stb.
Hiszen az egész azon múlik gyakorlatilag, hogy mikor érik el a cseppecskék illetve a hókristályok azt a kritikus méretet, ami fölött már nem lebegõ felhõelemek, hanem kihulló részecskék lesznek.
Ezt a mai tudásunk és eszközeink szerint elõrejelzni gyakorlatilag lehetetlen, persze vannak frekventált területek és helyzetek (pl. a jól ismert gyárkémény-effektus), amelyek pont azt a plusz triggert biztosítják, ami már elég lehet, de ugye ott sem törvényszerû a csapadékképzõdés.
Salo: köszönöm, én is hozzá jártam annak idején felhõfizikára...
Akit érdekel ez a téma, annak ezt az elõadás-diasort tudom ajánlani: Link
Tehát akkor mégis csak lehetséges. Így érthetõ a dolog, én abban gondolkodtam, hogy a magasban azért hidegebb van annál, hogy ónos esõ essen. Ezzel az alacsonyan történõ csapadékképzõdéssel nem kalkuláltam.. Télen egy-egy összeáramláskor, illetve gyárkémény effektus esetén is lehetséges alacsonyabban történõ csapadékképzõdés? Pl. amikor ködpárna van a medencében.
Így van, kb. ilyesmi.
A cseppek esés közben történõ megfagyásához általában az kell, hogy azért jókora utat tegyenek meg a felszín közeli hideg légrétegben. A klasszikus fagyott esõnél is általában jó pár száz métert tartózkodnak a cseppek ebben a zónában. Jelen esetben valószínûleg annyira alacsonyan történik az egész csapadékképzõdés, hogy egyszerûen nem töltenek ennyi idõt a kritikus rétegben.
De éppenséggel még az is meglehet egyébként, hogy tényleg megfagynak ilyenkor is némely cseppek hullás közben, és akkor egy egészen új meteorológiai fogalom, "fagyott szitálás" van.
Ugyanakkor, ha belegondolunk, olyan kis cseppecskékrõl beszélünk, hogy ha meg is fagynak, akkor sem észlelhetõ valami szignifikáns fagyott esõ szerû jelenség, hanem ez esetben a méret okán egészen apró, miniatûr jégkristályok alakulnak ki.
A cseppek esés közben történõ megfagyásához általában az kell, hogy azért jókora utat tegyenek meg a felszín közeli hideg légrétegben. A klasszikus fagyott esõnél is általában jó pár száz métert tartózkodnak a cseppek ebben a zónában. Jelen esetben valószínûleg annyira alacsonyan történik az egész csapadékképzõdés, hogy egyszerûen nem töltenek ennyi idõt a kritikus rétegben.
De éppenséggel még az is meglehet egyébként, hogy tényleg megfagynak ilyenkor is némely cseppek hullás közben, és akkor egy egészen új meteorológiai fogalom, "fagyott szitálás" van.
Ugyanakkor, ha belegondolunk, olyan kis cseppecskékrõl beszélünk, hogy ha meg is fagynak, akkor sem észlelhetõ valami szignifikáns fagyott esõ szerû jelenség, hanem ez esetben a méret okán egészen apró, miniatûr jégkristályok alakulnak ki. 
Ha -10°C lenne akkor szerintem megfagyna, de az ilyen 0°C közeliben nincs ideje. Szerintem
Szóval akkor valami olyasmirõl van szó, hogy megragad a nagy nedvesség tartalmú levegõ az alsó pár száz méteren, így a telített levegõ miatt létrejön némi szitálás? De ha negatív értékek vannak, akkor miért nem fagyott esõ esik? Vagy a kis vertikális kiterjedés miatt "megfagyni sincs ideje"?
Valószínûleg az ónos esõ az ónos szitálás lehet.
Ez a téma szinte minden télen elõjön - arról van szó, hogy ilyen helyzetben (az alsó pár száz méteren beragadt St-felhõzet és hozzá nem sokkal fagypont alatti értékek az egész légrétegben) a csapadékképzõdés mikrofizikája miatt, ha ebbõl a felhõzetbõl csapadék hullik, akkor egész egyszerûen nem tud más esni, mint apró vízcseppek, azaz szitálás. Bõvebben most nem fárasztanálak a részletekkel, a lényeg annyi, hogy ha a csapadékot adó felhõzet egésze, alaptól a tetõig, ebben a 0 fok közeli hõmérsékletû zónában helyezkedik el, akkor nem tudnak hópelyhek képzõdni, hanem csak vízcseppek.
Ennek egy cifrább verziója, amikor a havazás közben a frontfelhõzet alatt lévõ St-felhõzetbõl történik ez a szitálás - ilyenkor gyakorlatilag észlelés szempontjából havazás van szitálással, ami egyébként a SYNOP-ban a havasesõ kódjával kódolandó.
Ez utóbbi jelenség is elõ szokott fordulni, nálunk is volt ilyen decemberben a reptéren.
Ez a téma szinte minden télen elõjön - arról van szó, hogy ilyen helyzetben (az alsó pár száz méteren beragadt St-felhõzet és hozzá nem sokkal fagypont alatti értékek az egész légrétegben) a csapadékképzõdés mikrofizikája miatt, ha ebbõl a felhõzetbõl csapadék hullik, akkor egész egyszerûen nem tud más esni, mint apró vízcseppek, azaz szitálás. Bõvebben most nem fárasztanálak a részletekkel, a lényeg annyi, hogy ha a csapadékot adó felhõzet egésze, alaptól a tetõig, ebben a 0 fok közeli hõmérsékletû zónában helyezkedik el, akkor nem tudnak hópelyhek képzõdni, hanem csak vízcseppek.
Ennek egy cifrább verziója, amikor a havazás közben a frontfelhõzet alatt lévõ St-felhõzetbõl történik ez a szitálás - ilyenkor gyakorlatilag észlelés szempontjából havazás van szitálással, ami egyébként a SYNOP-ban a havasesõ kódjával kódolandó.
Ez utóbbi jelenség is elõ szokott fordulni, nálunk is volt ilyen decemberben a reptéren.
Hát az a rovat mintha kicsit necces lenne hitelesség szempontjából: "Ajkáról és Veszprémbõl ónos esõt jelentettek észlelõink. A Dunántúl északi részén szállingózik a hó, Fejér megyében szitál az esõ."
Bár nem vagyok szakember, de a dunántúli légrétegzettség nem teszi lehetõvé azt, hogy ónos esõ essen. Fejér megye talán még elfogadható, de Veszprém nem valószínû. De majd megmondja valaki okosabb.
Bár nem vagyok szakember, de a dunántúli légrétegzettség nem teszi lehetõvé azt, hogy ónos esõ essen. Fejér megye talán még elfogadható, de Veszprém nem valószínû. De majd megmondja valaki okosabb.
"A legpontosabbnak titulált ECMWF elõrejelzési modell most elkészült friss futása a korábban vártnál is több, akár 15-25 centi friss havat ígér a déli országrészbe. A holnap várhatóan lehulló hóvastagság értékeket nemsokára térképen mutatjuk meg olvasóinknak."
Társoldalon ez van kiírva. Ki írt vele egyet? Mármint a kiemelt résszel... Szerintem a GFS/GEM hamarabb mutatta a nagyobb mennyiséget...
Társoldalon ez van kiírva. Ki írt vele egyet? Mármint a kiemelt résszel...
Szerintem a GFS/GEM hamarabb mutatta a nagyobb mennyiséget... Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat