Ho-ho-hóváró

Jajj, de jó, hogy ezt felhoztad. Pont a napokban gondolkodtam rajta, hogy vajon melyik évben is lehetett március 13-án egy szép kis havas, hófúvásos nap. Kéretlenül is köszönöm .

Ez fenomenális! Gratulálok, igazán értékes munka! Réthly munkásságát folytatni kell.
..........
Mekkora kedvencem ez a DK-i irányból érkezõ csapadék! Néhány fokkal hidegebb, és nagyobb nyomásgradiensû helyzetben, bömböl az ÉK-i szél, és ideérve ömlik a hó, hófúvással. (pl. 2006.03.13). De inkább alszok, hátha még szebbet is tudok álmodni!
Lesz is esõ itt ebbõl rendesen, a legjobb irányzat térségemre...

Hát ja. Ezen kívül érdemes még belenézni a Balaton monográfiájába. Az ember egybõl szkeptikussá válik a drámai jövõképeket
illetõen.

Egyrészt.... 1845-ben megdõlt Szegednél az LNV!
Másrészt... Az 1879-es árvíz oka a csapadékos idõszak mellett a nem teljesen kidolgozott (ebbõl a szempontból) szabályozás volt. Szerepet játszhatott még a jég is. (A katasztrófa éjszakáját megelõzõ pár órában jégtorlaszt kellett bontani)

1866-ban Kruspér István, a Magyar Tudományos Akadémia tagja kiadta a Gellérthegyi Obszervatórium 1841-48 között végzett napi bontású megfigyeléseit, teljes terjedelmükben. Az éppen kezemben lévõ, megsárgult könyv elõszava megdöbbentõ:

Ilyen észleletek ma már a polgáriasodott népek közt az egész föld kerekségén nagy szorgalommal tétetnek, nálunk pedig bizonyos fontosságra emelkedtek, azon szomorú tapasztalás következtében, melynél fogva a szárazság évrõl évre behatóbban kezd mutatkozni, s melynek okát némelyek az erdõk kipusztításában, mások a mocsárok lecsapolásában keresik. [...] Vajjon az aszályosság állandó-e? vagy csak - a mit óhajtunk és reménylünk - átmeneti jellemû. A régibb hasznavehetõ adatok felkutatása s közzététele tehát a tudomány barátai által hálás köszönettel fog fogadtatni...


Mintha napjaink elsivatagosodással riogató klímamodellezõit hallanám, akik most éppen 147 évvel ezelõttrõl szólnak hozzánk. A helyzet az, hogy mindig is "divat" volt az ember tetteit okolni a természet meg nem értett szeszélyeiért. A könyvet kiadták 1866-ban, 10 évvel késõbb megkezdõdött a csapadékos idõszak, 1879-ben Szegedet elvitte az áradat: Link

Szuper!
Akkor még 10 év és kint vagyunk ebbõl a szélsõséges periódusból!
Mekkorát néznek majd a globális felmelegedõsök, hiihijjjj!
A klímakutatók meg majd csak akkor veszik észre, hogy kint vagyunk ebbõl a blokkból, amikor már véget ér a következõ!

Amit egészen biztosan tudok errõl az idõszakról, az annyi, hogy kb. 1880 és 1920 között lényegesen ritkábban fordultak elõ tartósan 30-35 fok feletti nappali hõmérsékletû idõszakok, mint 1921-50 vagy 1991 és napjaink között.

Csapadék tekintetében nagyon változatos a kép: elõfordult 1-2 nagyon száraz és csapadékos év, viszont a szóródás talán kisebb mértékû lehetett.

Több mint valószínû, hogy éghajlatunk az úgynevezett Többévtizedes Atlanti Oszcilláció (AMO) 60-70 éves periódusidejére reagál a fõként zonális és meridionális irányítású (vagy szélsõségesebb) idõszakok váltakozásával: Link Az ismétlõdõ ciklusok közepette viszont emelkedett hazánk átlaghõmérséklete, a 18. század vége óta valószínûsíthetõen több mint 1 fokkal. Elsõsorban annak köszönhetõen, hogy a téli félév melegedett - nyáron minimális a hosszú távú változás, inkább csak 30 évenkénti erõteljes ingadozás jelentkezik. Errõl a máig befejezetlen kutatássorozatomról még a tavalyi Metnet találkozón tartottam egy elõadást.

Te!
Az 1890-1920 közti 30 évrõl miket tudsz?
Azt szeretném tudni, hogy mennyire hasonlított az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, szélsõségektõl mentesebb idõszakra?
Persze 100-120 évvel korábbi adatokat nehezebb összegyûjteni, de ha van rálátásod, akkor megköszönném!
Csak mert az 1992-2013-ig lévõ szélsõséges idõszakra nagyon hasonlít az 1920-1950 közötti idõszak...

A SYNOP-ból és digitalizált napijelentésekbõl összerakott adathalmaz szerint 2012-es évnél szárazabb volt 1997, 2000, 2003. Két hasonlóan száraz év pedig az 1940-es évek második felében követte egymást. A számítási eredményül országos csapadékösszegeim majdnem pontosan egyeznek az OMSZ-éval 1901-tõl. Elõtte nincs mit összehasonlítani, mert a Szolgálat nem rajong az általam kedvelt 19. századért. Még annak ellenére sem, hogy 1870-ben alakultak meg.

Igen, a Fertõ-tó akkor száradhatott ki, ha évekig nem volt esõ.
Most ebben a két évben azért nem történt ilyen, mert elõtte volt a 2010-es év, amikor rekordcsapadék volt.
A kérdés, volt-e olyan két év egymás után, amikor ennyire csapadékos volt mint a 2010-es, és ennyire száraz mint a 2011-es, egymást követõ két ilyen év!?

Tipp: passz!

Floo: 2011-ben extrém alacsony volt a csapadék éves mennyisége (területi átlagban), azonban a mérések valódi kezdete, a 19. század elsõ fele óta közel sem ez volt a legszárazabb év kis hazánk területén.

Az 1850-es, 60-as évtizedben legalább 5-6 ennél szárazabb év fordult elõ, a régi OMSZ-os és osztrák évkönyvekben lévõ adatok tanúsága szerint. Miközben a régi típusú csapadékmérõk pontossága elmarad a Hellmann-rendszerûekétõl, a korabeli mérések viszonylagos helyességét igazolja a Fertõ-tó viselkedése. E tavunk szinte kizárólag a közvetlen környezetére és víztükrére hulló évi átlagban 600mm körüli csapadék útján kap utánpótlást. Nos, az 1860-as évtized közepére a tó teljesen kiszáradt, helyét felszántották, még egy kápolna falán álló emléktábla is õrzi ennek a nem mindennapi eseménynek az emlékét (3. oldal): Link

Közben az idõjárás iránt érdeklõdõk és a hazai mezõgazdaságban érdekeltek örömére új, véleményem szerint egyedülálló meglepetés van készülõben, amelybõl csak részleteket tudok mutatni még (a linkek kb. 10-15 másodperc alatt töltõdnek be):

1865. február: Link
1993. november: Link
2003. július: Link
2010. május: eláztunk Link
2012. augusztus: Link

Van-e bárkinek ötlete mi lehet ez? (annyit elárulok, hogy az adatbázis 68000db havi összegzõ adatot tartalmaz 1820 és 2012 között, amely 2 millió digitalizált napi megfigyelésbõl számolódott!)

A rekord az rekord, én nem is arra céloztam, hogy nem hinném el, csak arra, hogy bármiféle következtetéseket vonjunk le belõle anélkül, hogy kicsit távolabbról tudnánk szemlélni a dolgot. Itt van pl. a Balaton esete: az átlagember pl. arra gondolhatna, hogy a tó jelenlegi vízszintjébõl valamiféle éghajlati hajlamokra/szélsõségekre lehetne következtetni... Csak az felejtõdik el, hogy amit a tóval mûveltek az emberek, az volt szélsõséges: elõször is a déli parti vasút megépítésekor több mint 100 éve több mint 2 métert lecsapoltak belõle. Gondoljunk bele, ezek szerint az átlagos vízszint nem 3-4 méter volt, hanem 2 méterrel több! Azaz a rendkívül szélsõségesnek nyilvánított 1 méteres vízhiány, ami pl. idén is jelentkezett, 100 éve meg se kottyant volna a tónak. Na akkor most mi is a szélsõséges? Az idõjárás/éghajlat, vagy az, ahogy mi gondolkodunk?

Persze, tiszta sor: a mûszerhibák, a mérési körülmények változása, az emberi hibafaktor, az adatok gyér feldolgozottsága mind arra figyelmeztet, hogy ezeket a rekordokat óvatosan kell kezelni.
Mint ahogy Hidegség és Antibulvár már írt errõl, egészen biztosan volt az elmúlt 100-150 évben 41,9 foknál magasabb hõmérséklet Magyarországon.
De!
És Réthly Antalt sokan emlegetik, de gondolj bele, hogy 50 évre visszamenõleg sem tudunk sok mindent biztosan, akkor a többszáz évvel ezelõtti dolgokat is azért óvatosan kell kezelni.
Az országban régebben is voltak szélsõségek, ez tiszta sor, nem is vitatja senki, miért is ne lettek volna.
De ez nem indok arra, hogy ez most nem egy rendkívül szélsõséges idõszak.
De!
A csapadék mérésében egymás utáni két évben csapadék maximum rekordot és csapadék minimum rekordot dönteni még akkor is durva, ha feltételezzük, hogy a korábbi rekordon túl is volt mondjuk 1-2 év az elmúlt 100-150 évben, a "mérések kezdete óta", amikor ennyi vagy kevéssel ennél több csapadék hullott, csak senki sem mérte, vagy nem jól mérte.
De egymás után, ilyen közel egymáshoz....ez rendkívül figyelemre méltó!
Aztán a következõ évben meg egy abszolút napfényrekord.
Meg egyébként is, 2 évig nem esett az esõ, most meg szeptember óta minden második nap esik átlagban valahol az országban, sõt, ha az országot vesszük alapul, akkor szerintem az átlag ennél még durvább, szerintem átlagban 10 napból 9-szer esik valahol az országban.
Végletek vannak: ha nem esik akkor hónapokig aszály van, ha esik akkor egyfolytában, ha hó esik egybõl 30-40 centi, konvetktív csapadék van az esetek 80-90 %-ában, ha süt a nap akkor 1 hétig nincs felhõ az égen, ha utána beborul akkor 5 napig nem látunk napot.
1950-2000 között két nap volt a szegedi állomáson 30 fok feletti max átlag júliusban, 2000-2010 között azt hiszem 4-szer.
50 év alatt 2-szer, 10 év alatt négyszer.
Ezek mind azt bizonyítják, hogy szélsõséges idõszakot élünk.
Volt ilyen, lesz is ilyen, de ez is ilyen.
Végül is a rekordok nélkül is látja akinek van szeme hozzá, de akinek nincs szeme hozzá, azoknak ezek bizonyítják.

Vastagon belefér a csapadék is! Lapozgasd a Réthly könyvet és meglátod hogy így van, megvásároltad nem?

Ez *még* elég lenne, de durván enyhít vagy 3 futás óta. Ez még a 00z, a 12z már sokkal enyhébb
Link Õ is: Link
Arról nem is beszélve hogy elõbb 2, utóbbi 3 futás alatt csontra száradt.
Mondom, nem a mostani futások a fõ gáz, hanem a tendencia.

+1
.............
Donnie! Ez a hideg miért nem elég? Link 4- 5 napon túli dolgokkal ebben a medis helyzetben meg röhejes foglalkozni.

Az is baj, hogy 70-80-féle paraméterbõl dõlhet rekord, így kb. kijön, hogy statisztikailag 1-2-nek meg kell dõlnie évente, hogy a paraméterek átlagosan 70-80 évente döntsenek rekordot (persze ez utóbbi állítás nem igaz, de a mérõhálózat kiépülése és sûrûsödése mégis igazzá teszi).
Ami nem illik bele ebbe a "szép matematikába", az a csapadék. Az utóbbi évek hektikussága tényleg igen meredek és erre a Balaton vízszintje jó példa...

" volt egyszer egy festõ aki megfestette a festõt ahogy megfesti a tájat"

Na!
2007. - hõmérsékleti maximum rekord
2010. - csapadék maximum rekord
2011. - csapadék minimum rekord
2012. - abszolút napfényrekord
2013. - hótakaró vastagsága maximum rekord

És akkor úgy nagyjából meg is volnánk szélsõségességileg.
Még egy -20-as 850-es hidegleszakadás kell erre a nagy hóra, és akkor a hõmérsékleti minimum rekordot is kipipálhatjuk.
És akkor 5 év alatt minden rekord megdõl.