Meteorológiai társalgó

Azért volt zavarbaejtõ a mûholdkép, mert a rejtélyes görbe mindkét oldalán azonos áramlási irány volt látható. Ez pedig másként nem lehetséges, mint hogy a legalsó ködpárnára árnyékot vetõ stratus fölött volt egy harmadik felhõréteg, ami nem takarta el az árnyékcsíkot, de a két alsó réteg különbözõ mozgási irányát elmosta.

Köszönet azoknak, akiknek VOLT türelme magyarázatot adni a furcsa jelenségre. Többek között ezért érdemes fórumozni.


verseny: aki tippelt, tippelt, aki nem, nem. Mindenkihez alkalmazkodni lehetetlen...

Semmi vész

Óóó, a nap képe Ha ez rögtön az elején bekerül, nem nyújtottunk volna ennyi rétestésztát
Kosakiss, örülök, hogy végül beláttad, és hogy segíthettünk!

Csak meg ne öregedjen az ember...Ez az egyetlen mentségem. Már értem! Donnie, met4ever és a többiek, nagyon, de nagyon szépen köszönöm a magyarázatokat, másoknak pedig a türelmét. És senki se nehezteljen rám. (Lassul a felfogásom, de ha valamit megjegyzek, azt megjegyzem, mint Niels Bohr hasonló korban, dehát én nem vagyok Niels Bohr.) A Stratus tehát végezte örvénylõ munkáját az Altocumulus alatt, még akkor is, amikor már az országhatáron rég túlhaladt. Mindenkinek szép estét kivánok!

Egy kis szemléltetés: Link

Bár esetünkben a magasabb szintû felhõzet jóval nagyobb térbeli kiterjedésû volt, mint a példán, de hasonlóan éles szélû, s hasonlóan adott árnyékot az alacsonyabban elhelyezkedõ felhõzeten. Egyszerûen két réteget kell elképzelni, melyek átfedik egymást, s a magasabb réteg árnyékot vet az átfedés széle mentén az alacsonyabb rétegen, méghozzá egész nap jelentõs mértékben, mert egész nap alacsony volt a napállás (tél lévén).
Magas napállásnál az árnyékból a nap nagy részén szinte semmi sem látszott volna a mûholdképen, hiszen az szinte teljesen a magasabb szintû felhõzet alatt lett volna, s "nem lógott volna ki" az alól.

Egy felhõzet szélének mióta muszáj szögegyenesnek lennie? Nem értem már a kérdést sem.
Mert ha még front lenne, és az ellenkezõ irányba haladna, érteném is

Jobban megnézve, talaj szinten mozgó egyesként keletebbre halad inkább, mintsem dél felé, miközben forgó, örvényes mozgást is végez. Így a nyugati végeken nemhogy nem elválik ketteskétõl, hanem még be is forog alá (Duna vonalát tessék nézni kb!), míg keleten kissé "kiforog" alóla.
Link

Az árnyékot vetõ "test" szélének, jelenesetben a magasabb szinten elhelyezkedõ felhõzet szélének "girbe-gurbaságát" mutatja az árnyék széle is.

Na akkor elmondom, én mit látok.
1 - ködfelhõzet az ország nagy része felett, ami alól napközben egy kicsit a Közép-Dunántúl, valamint a Tiszántúl keleti fele lóg csak ki.
2 - magasabb szintû, ívelt, éles szélû felhõzet, amely a nap során lassan halad D, DK felé.
A kettõ egymástól független, az utóbbi az elõbbi felett halad D,DK irányba, míg az alábbi is hömpölyög.
A történet: - ketteske végig árnyékot vet egyeskére, ez az ország ködpárnás részén végig így is marad. AZONBAN a keleti részeken szépen lemászik a köd(vagyis egyeske)borította részek fölül, mivel kissé gyorsabb mozgású, mint egyeske (aki szintén araszol dél felé).
Így szépen nyílik egy kis rés - keleten.

A világért sem! 21es által közzétett felvételen látható sávot - ha mégis árnyék lenne - mi kelthette? Mitõl olyan girbe-gurba? Csupán ennyi a kérdés, amire választ szeretnék.

Az életkor egy állapot, sohasem érv egy vitában. Mindezt a legmélyebb tisztelettel, egy messze nem huszonéves metnetes kollégától remélem, nem veszed sértésnek!

Itt pedig semmilyen sávot nem látok UTC 18:30-kor: Link

Igaza van Rudolfkingnek, most már én is úgy látom, hogy nem olvastad el, vagy szándékosan figyelmen kívül hagytad mindazokat az (ész)érveket, amiket felsorakoztattunk. De egyre jó volt ez, hogy legközelebb inkább rád hagyom a dolgokat és nem szállok vitába veled. Na nem azért, mert tudom, hogy igazad lesz, hanem mert parttalannak tûnik az veled a vita...

A mai idõjárási front legdélkeletebbi felhõzete, amelyet AC str op du-nak azonositottam a földfelszinrõl, valamint a mögötte haladó ST neb op felhõzet között a Sat24.com 18:30 UTC-beli infravörös felvételén még mindig jól kivehetõ a vitatott sötét vonal/sáv. Ám ezután, 18:45 UTC-kor valahol középütt kezd eltûnni. Órákkal napnyugta után nem lehet árnyék. Ennek a lehetõségét kizárom. A mai érdekes természeti jelenséggel csak azért foglalkoztam ennyit, mert öreg, tapasztalt észlelõnek tartom magam. Véleményemet a szólásszavadság jogán osztottam meg másokkal. Azt hiszem, ennél többet nem is kivánok errõl a témáról irni. (A magánjellegû sértéseket nem veszem figyelembe.)

Itt egy délutáni kivágat: Link
Szerbiában lemértem pirossal az árnyék hosszát és irányát annál a kiemelkedõ felhõcsúcsnál, majd ráillesztettem a szakaszokat a magyar árnyékcsíkra. És a felhõzet irányától függõen szépen ki is jöttek az árnyékos részek: délnyugaton volt a legvastagabb (a fátyolfelhõzet miatt nehezebben látszik, de ott van), míg délkeleten, ahol a felül lévõ felhõzet széle nagyjából a nap irányában volt párhuzamos, csak vékony árnyékot felett az alatta lévõ stratusra.

Mi megmagyaráztuk, és elég világosan, csak kezd az a sanda gyanúm lenni, hogy el sem olvastad! Nézd meg az IR képet reggel 7-kor, majd 8-kor is (és akár még tovább).
Az ugyan igaz, hogy nem szégyen bevallani egy fizikai jelenségrõl, ha nem ismerjük a (pontos) magyarázatát, de ha igen, és ezt meg is magyarázzuk (tudományosan, érvekkel, képekkel és hiteles forrásokkal), akkor annak megcáfolása csupán vallás, ragaszkodás a kezdeti állásponthoz, stb. Ha vitába szállsz valakivel (és valakikkel), akkor ne csak a saját érveidet ismételgesd, nem árt másét is olvasni.

Közel a legrövidebb nappalokhoz még csak véletlenül sem mutatnak keleti irányba az árnyékok... ÉK-i irányt akartál írni gondolom. De azt sem szégyen ám beírni, ha a többségnek van igaza Nem értem miért offba írunk, de legyen.

Én tudom, hogy nehéz, de néha be kell ismerni, ha valamit nem jól lát elsõre az ember. Ha valamitõl, ettõl válik hitelessé igazán! Az árnyékok teljesen úgy mozognak a képen, ahogy a napállásnak az megfelel. Ilyen alacsony beesési szögnél mindig kiterjed észak felé is, akár DK-rõl, akár DNy-ról süt a nap. Egy csillagász ezt biztosan jobban tudja amúgy is
Nincs köztük rés, egyszerûen csak magasabban van a déli vonulat.

Köszönöm a választ, ami korántsem elégit ki. Délután az árnyékok keleti irányban mutatnak. A Stratus és az Altocumulus (utóbbi volt délkeletre) között pedig valamilyen tartósabb rés lehetett, amit nem tudunk megmagyarázni. Ezt nem szégyen bevallani. Sietve beirom legfrissebb megfigyeléseimet. A legjobbakat kivánom!

Dehogy! Teljességel (100,01%) elvethetõ és kizárható az árnyék. Tisztán látszott, hogy az északkeletrõl közelítõ felhõsáv (Altocumulus duplicatus cumuloninbogenitus brachus dionüszosz) alatt ott van egy derült sáv Szekszárdnál. Megfigyelésem szerint ekkor Vásárosnaménynál alacsonyszintû részegfelhõ volt (Stratus nebulosus opacus aviaticus cabernet sauvignon). A két felhõfajta találkozásánál Belgrádtól (Beograd) Hortobágyig (Hort 'o Bage) 0 okta épült fel, mert a vörös nem fér meg a fehérrel ilyenkor.

Te is nagyon jól tudod, hogy Rudolfking hogyan értette ezt: "hogy az alsó felhõ árnyéka rajzolódik ki a felsõ felhõre " A mûholdkép felsõ részén lévõre, a mûholdkép alsó részén lévõ árnyékot vetett. Az különösen tetszik, hogy pont azokra a hozzászólásokra nem reagáltál ma, amik pontosan megmutatták, hogy árnyékról volt szó. Ahol pedig Ateka járt, azt wetsom megválaszolta már, hogy miért volt ott derült rész. De ez nem 400km hosszan 10km szélességben értendõ. Te sem gondolhatod komolyan, hogy van olyan erõ, amely képes lenne fél napon keresztül egyben tartani egy többszáz km hosszú 10km széles, mozgó derült sávot...

Én nem értek a felhõtípusokhoz, de egy egyértelmûen magasabb felhõsáv-peremet követ, alatta és mögötte egy alacsonyabb, összefüggõ talaj-közeli felhõzet (magasköd? Sima köd?), a mozgásuk pedig D-Dk-i irányú. Nincs rés, csak sima árnyék, ami a nap mozgásának megfelelõen vetül.

Ateka: tudom, mirõl beszélsz, tegnap felmentünk Bánkútra
A délelõtti napsütésedet okozó rés pedig ott mozog az árnyék fölött picivel északra: Link
Annyira egyértelmûen árnyék, hogy szinte zenél: Link

Azt sehogyan sem tudom elképzelni, miként vethet árnyékot a Stratus az Altocumulus-ra? Uramisten, ez lehetséges lenne? Mára befejeztem.

A témában a magam részérõl utoljára kérek szót (remélem megkapom ). Annyit legalább tudunk, hogy a keskeny/széles (a méret viszonylagos) sötét vonal/sáv két féle felhõt, egy elöl haladó magasabb szintût (Altocumulus duplicatus-t), valamint egy mögötte kialakult (és tartósan fennmaradt) alacsonyszintû felhõzetet (Stratus nebulosus opacus-t) választott ketté. Az is nyilvánvaló, hogy az Altocumulus megjelenésekor felmelegedett az idõ, a Stratus felbukkanásakor lehûlt.

Amit nem tudunk: mi lehetett az a fizikai jelenség, amely a két, egymástól gyökeresen eltérõ magasságú felhõt egymástól elválasztotta és hosszú órákon keresztül távol tartotta.