Póni neked van igazad!
Utánanézünk még részletesebben, de egyelõre annyi, h a hegy leáramlási oldalára (lee) nem kerülhet ugynaz a légrész(elméletileg sem), mint ami a hegy feláramlási oldalán volt ugyanazon a magasságon (legalábbis a hegy közvetlen környezetében).

A lényeg ha jól értem, h a luv oldali helyzete alá kerül a légrész, ez azért fontos mert ez elég nagy magasságokig igaz(a hegy áramlásmódosító hatása miatt), tehát pl. arra a bizonyos 200 m-es magasságra a hegy leáramlási oldalán egy olyan légrész kerül ami a luv oldalon tõle magasabban helyezkedik el (vagyis már hamarabb elkezdett emelkedni).
Fontos, h a vizsgált két pont (most pl ez a 200m-es ) ugyanolyan távol legyen a hegygerinctõl pl. 50-60 km-re.


Vagyis innen már az a helyzet, mintha egy fennsíkról egy síkságra jönne le adiabatikusan a légrész vagyis térfogata csökken emiatt belsõ energiája ill. ezáltal a hõmérséklete nõ. Ez azért fontos, mert ez 0 %-os relatív nedvsségû levegõben is melegedést okoz a hegy lee oladlán, hiába van az a pont ugyanolyan magasan (nem alacsonyabban) mint a hegy luv oldalán lévõ pont.

Amit én írtam, az max a hegyektõl jóval távolabb lehet igaz, tehát pl. 200-300 km-re a hegység elõtt 200m-en ill. utána 200m-re...ebben az esetben a hegység által okozott hullámzás lecsillapodik, hatása megszûnik.

Emiatt -ha jól értem-a hõmérsékleti többlet viszont nem örzõdhet meg a hegységtõl eltávolodva (gyakorlatilag az nem is többlet, hisz a korrektek úgy lettünk volna, ha a lee oldali hõmérsékletet és a luv oldalit a hegygerinctõl nem egyenlõ távolságra mérnénk, akkor tudnánk ugyanis uyganazt az elméleti légrészecskét vizsgálni ), A lényeg: a légtömegbe plussz hõ nem kerül be, persze ez csak 0%os levegõre igaz(elméletileg feltételezve).

Ha van kondenzáció akkor az a hõfelszabadulás természetesen megõrzõdik távolabb is...

Szemléletesen talán egy patakot érdemes elképzelni, amibe egy nagyobb követ teszünk és a kõ általi áramlás módosulás a víz összenyomhatatlansága miatt a kõ elõtt is látható érezhetõ...