Nyugaton a nagy hõingás oka az, hogy létezik egy fogalom, melyet elõszeretettel használnak gyakran egyéb esetekben is az elõrejelzõk, mégpedig : "de DNy-on lehet fagy is"!
Ez abból alakult ki, hogy az Alpok szélárnyékában éjszaka ÉNY-i áramlás esetében leáll a szél, ezért ebben a térségben, Vas egy részében, Zalában és Észak-Somogyban jobban le tud hülni....
A szél azért áll le éjszaka, mert a hegy által létrehozott szélrányékos részben reggel-délelõtt a napsütés hatására melegedõ levegõ felemelkedik, és mint egy belekapcsolódik a magasban fújó ÉNY-i áramlásba, mely magával vonszolja ezt a légtestet, gyenge nyugatias légmozgást eredményezve!
Amint a levegõ délután-este hülni kezd, a hülõ alsó légtest, mivel nehezebbé válik, ezért leszakad az õt vonszoló magasban áramló levegõtõl, igy magára marad, és addig hül "ameddig akar", fõleg, hogy ez a szélárnyék általában kevés felhõzettel együtt jelentkezik!
Bár ez utóbbi miatt (is) nappal itt szokott a legmelegebb lenni, éjjel a leghidegebb, ennek van egy elõrejelzési vonatkozása is, de azt hagyjuk.....
Ez eredményezi a nappal magas, éjjel alacsony értékeket, vagyis a nagy napi hõingást!
Nyilván áramlástól függõen vannak helyzetek, mikor ez a szélárnyékos terület jobban benyúlik az országban, vagy épp DNy-i áramlásnál ez a szélárnyék Sopront érinti...
Hozzátartozik, hogy nyilván a magasabban fekvõ részeken jobban mozog a levegõ, igy ott nem akkora ez a hõingás....