Ez így van, de jelen esetben nincs vödör vizünk, csak 1-1 vödör száraz és nedves levegõnk. Viszont még egy extrém nedves, pl. 25°C-os harmatpontú (ami idehaza elképzelhetetlen) levegõben is csak a részecskék 3%-a(!) a vízgõz, a többi ugyanolyan nitrogén- és oxigénmolekula, mint amik a száraz levegõben vannak. A példád ezen kívül több okból is téves: pl. a vízgõz adott nyomáson nem nehezebb, hanem könnyebb(!) a levegõnél! Igaz, a gázok fajhõje NEM azzal függ össze, hogy a részecskéik milyen tömegûek: így a vízgõzt tényleg nehezebb felmelegíteni, mint a hidrogént és az oxigént. De a különbség eleve nem nagy, ha pedig csak a levegõ 1-2%-át "cseréljük ki" vízgõzre, akkor már tényleg jelentéktelen a hatása.