Persze, hogy misztikusnak hat, amikor manapság ott tartunk, hogy az egyik olyan paraméter, ami a téli időjárásnak azért fontos kelléke lenne, igencsak "elfogyóban" van. Ez pedig nem más, mint éppen maga a téli napok száma.

Nyilván minden országrészben más és más a pontos helyzet e téren is, de ha megvizsgálom a ferihegyi adatokat, eléggé siralmas kép rajzolódik ki.

Ha az 1961-2010 közötti időszakot vesszük alapul, akkor egy "átlagos" tél során kb. 25-30 olyan nap fordult elő, amikor egyáltalán nem emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé, vagyis durván egy teljes hónapnyi. (Az olyan, a mi generációnk számára már-már valóban elképzelhetetlen szezonokról, mint 1962-63, 1963-64 vagy 1969-70, amikor 55-65 nap alakult ki, már inkább tényleg ne is beszéljünk.)

Ehhez képest az elmúlt években a fenti szám egyre inkább 5-15 nap közé korlátozódott, ezen belül is pl. a legutolsó, 2020-21-es tél összesen 7, azaz hét ilyen nappal büszkélkedhet. (Mondanom sem kell, az idei szezonban egyelőre egy szép nagy 0-nál járunk.)

És könnyen belátható, hogy mindez erősen összefügg pl. a hótakaró tartósabb megmaradásával, helyesebben annak hiányával. Hiszen hiába van olyan telünk, amikor a fagyos napok száma kellően magas, ha napközben rendszeresen olvadás jellemző. (Talán tavaly írtam arról, hogy országos átlagban az elmúlt évtizedben kb. 30%-kal kevesebb hótakarós nap alakult ki, mint a korábbi időszakokban.)