"A magyarországi folyók és tavak őshonos élőlényei általában 28–30 °C-os vízhőmérsékletig képesek tartósabb károsodás nélkül életben maradni, a kritikus, sokszor halálos felső határ pedig a legtöbb faj számára 32–34 °C között van. Az igazi veszélyt nem önmagában a meleg, hanem a hőmérséklet emelkedésével drasztikusan lecsökkenő oxigénszint és a gyorsuló algásodás jelenti.A hazai vízi világ hőtűrése csoportok szerint a következőképpen alakul:Halak (Állatvilág)A halak változó testhőmérsékletű állatok, így közvetlenül kitettek a víz melegedésének. A hazai fajok hőtűrés alapján három fő csoportra oszthatók:Hidegkedvelők (Kritikus határ: 20–22 °C): A hegyi patakokban élő sebes pisztráng már 20 °C felett tartós stressznek van kitéve, 24 °C felett pedig elpusztul. Mérsékelt hőtűrésűek (Kritikus határ: 28–30 °C): A folyóvízi halaink, mint a márna vagy a paduc, a hűvösebb, oxigéndúsabb vizet kedvelik. A tartósan 28 °C feletti vízben legyengülnek, és ha nem találnak mélyebb, hűvösebb gödröket, oxigénhiány miatt elpusztulhatnak.Melegkedvelők és szívós fajok (Kritikus határ: 32–35 °C): Az állóvizek tipikus halai, mint a ponty, a kárász, a harcsa és a keszegfélék rendkívül szívósak. A Pecaverzum szakértői szerint a 30 °C-os vizet rövid távon (1-2 hétig) gond nélkül elviselik, de a 33–34 °C-os sekély vizekben náluk is fellép a tömeges halpusztulás.Vízi növények (Hínár- és mocsári vegetáció)A hazai vízi növények (pl. nád, gyékény, tündérrózsák, békalencse) fiziológiai maximuma általában 35–40 °C között van, így magát a meleget jobban bírják, mint az állatok." A Duna vízhőmérséklete Paksnál és délebbre aug.3-án már 27,4 fok ! Tudja valaki, hogy mennyivel emeli meg egy atomerőmű (pl. a magyar) hűtővize nyáron a folyóvíz hőmérsékletét ?