Érdekes jelenség, amikor egy problémából csak a szélsőségeket emelik ki, aztán felnagyítják és általánosítják hogy félelmet kelthessenek.
A hivatalos agymosás 10 pontjából (melyet réges régen megfogalmaztak és ezerrel alkalmazza a politika) az első:

"Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalnimásod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a
valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek
társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket.
Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz."Életem során rengetegszer alkalmazták ezt világméretekben: félnünk kellett az atombombától,a 3. világháborútól, a terrorizmustól , a migrációtól,a HIV-től, az ebolától, a H1N1-től, a 2000.évtől, a COVID-től , az atomerőművektől és vagy 20 éve a CO2-től. Ez utóbbit hol globális felmelegedésnek, hol éghajlatváltozásnak, hol a világunkat elpusztító szélsőségesedésnek  nevezik, pontosabban ennek következményeit. A probléma valós, emelkedett a CO2 és a szélsőségek is, magasabb a T is sokfelé. Csakhogy ezt nem kellene bizniszre, politikai célokra és agymosásra felhasználni.
Ez a sivatagosodás példa is mutatja, hogy a köztudatba bevésték ezekkel a példákkal, hogy a Föld így országunk is elsivatagosodik és ha nem költünk tízezermilliárd dollárokat a megelőzésre, akkor el kell menekülni a bolygónkról. A pénz elfogyott , változás állítólag semmi (olvad a jég mint az állat és még árvíz is követi a szárazságot) és végünk van. Pénzt és még több pénzt követel a milliónyi "éghajlatkutató" és konferenciák ezreit tartják és milliónyi tanulmányt írnak, a CO2 ellen.
Lássuk mi is történt: tavasszal szárazság volt országszerte 2 hónapig, de május végétől egyre gyakrabban és többfelé hullott csapadék. Az utóbbi 2 hónapban míg előtte fele, most kétszerese esett le átlagban az országos csapadéknak. Sokak téveszméje, hogy régen úgy esett a csapadék, hogy minden hónapban alig tért el az átlagtól és az is heti kb. egyenlő adagokban. Aszály meg árvíz meg vagy 10 évente ha előfordult. Most meg félévente, lásd egy megye (fél Somogy és fél Zala) elúszott a felhőszakadás+esőzés kombótól, holott előtte aszály volt. És bár ez tény, de 10 éve nem nagyon volt arrafelé hasonló de régebben is előfordult, bár egyes településeken most sokkal durvább volt. Az ország többi, 95 %-án meg örültek az esőknek, semmi kár vagy rendkívüli nem volt, sőt van ahol alig esett. Ha azt nézem voltak az előző két hónapban is felhőszakadásos helyek és károk, de az ország területének 10 %án sem okozott nagyobb gondokat a csapadék. Az aszálykárok sem hiszem, hogy valami nagy durranások lennének. Egyes városokból írtak arról, hogy kiszáradt a kiskert meg az aszfalt, de bár a terméseredményeknek nem néztem utána, de nem hiszem, hogy kevesebb kenyér vagy hús lesz az üzletek polcain a kevesebb termés miatt. A megtermelt élelmiszer 30 %-a egyébként is a kukában köt ki és mivel évente 30-40 ezerrel kevesebb magyar száj eszik, így az éhhalál kb. annyira fenyeget mint a "vírushalál". Ha nem dobnánk ki ennyi élelmiszert még az exportot is növelhetnénk, vagy az import csökkenhetne.
Nálam áprilisban 3 mm eső esett most meg 2 hónapja több esett az átlagnál. A vidékemen a szárazság és az eső alig okozott kárt. Bár az ország nagyobbik felénél itt kevesebb az évi csapadék, de a táj nem kókad, a fák nem száradtak ki, a növényzet köszöni jól van. Ez is egy átlagba illő év, sőt a hőmérséklet sem bírt valami eget rengető szélsőségeket produkálni. Erre sokan cáfolni fognak, mert  náluk elfagyott a barack, meg elverte a jég a kertet, de ezek sem voltak olyan sosem látott dolgok, ami miatt pánikkeltésre lenne szükség. Néhány %-án (persze nem mindegy, hogy 2 vagy 10 %) az országnak mindig is voltak ilyesmik, jég,aszály,fagy,árvízkár stb. Ezekért sokan imádkoznak is (rekordhajhászók) , aztán ha őket éri a kár meg másról sem szólnak, csakhogy jaj, végünk, itt az éghajlatszélsőségesedőglobálklímaváltozásosság.
Az 1992-es aszályt és  hosszú hőhullámot bármilyen nagyok mostanában a szélsőségek, még szerencsére meg sem tudtuk közelíteni. Vagy a 2010 máj-jún. árvíz és felhőszakadás+vihar és jégesőkárait.
A csapadékhasznosulásról: szerintem nincs (persze Galambok vagy Nagyatád környékét leszámítva ) hasznos vagy haszontalan csapadék. Ha a felhőszakadás (rövid idő,pár óra alatt legalább 50 mm, vagy 24 óra alatt 100+ mm csapadék) esik akkor valóban nem használ, sőt villámárvizet vagy kárt okoz. Az a csapadék, ami viszont nem ez a kategória az ilyen sík országban , mint a miénk ne mondjuk már, hogy nem hasznosul ! Egy csupasz domb vagy hegyoldalról vagy gránit sziklahegyről valóban a hevesebb zápor zöme lefolyik és nem a talajba , sziklába szivárog. De hol van ilyen hazánkban ? Hány százalék ? Másrészt mi lesz a lefolyt vízzel ? Az haszontalan ? Lehet, hogy újat mondok, de az majd bejut a patakokba, folyókba, tavakba. És ott haszontalan ? Jobb lenne ha kiszáradnának ? Másrészt lefolyik a laposan fekvő területekre és ott fog a talajba szivárogni. Átmenetileg ott a felszínt elboríthatja, de utána a talajba, talajvízbe majd rétegvizekbe jut. És az nekünk haszontalan ? Jobb lenne ha forrásaink elapadnának, kútjaink, artézi és karsztvizeink kiszáradnának, elfogynának ? A Kárpát, medence nem arról híres, hogy itt víz nélkül maradhatnánk és nem hasznosul a csapadék. Jó lenne, ha erről a szövegről leállnának a "klímaszakértőink". Tudom, hogy felsőbb körök sugallják és ösztönzik azokat a rémhíreket, hogy sivatag lesz a kárpáti haza, de hidd el, ez csak süket duma.