Én mondjuk jobban szeretem a párás meleget, mint a szárazat, egyrészt mert az általában azt jelenti, hogy eső volt/lesz, ha kimegyek az erdőbe, harsogóan zöld minden, jobban előjönnek az illatok (most pl. a hárs) is. Egy 33 fokos, aszályos júliusban, amikor fakulásnak, "lankadásnak" indul a természet, kevésbé találom meg a szépséget. (Jó, tudom, most csak a páratartalomról volt szó). Ha egy hőmérsékleti skálán meg kellene jelölnöm, hogy hány fokkal hogy állok, akkor nyáron talán a 28, max. 30 lenne a leginkább oké, de hangulattól függően ez akár 33-ig is kitolódhat, de a 30 fölötti értékeknél azért rezeg a léc. 35 fölött egyértelműen pirosba ugrunk, de egy vagy két napra abszolút adom a 35+-okat is, megvan a szépsége annak is. De tartósan, trópusi éjszakákkal, légkondi nélkül halál. nevet