Hőhullám nem látszik? Több definíció létezik rá, kontinens és országonként is eltérhet. Régen a 30 fokot elérő maximum és a 15 fok alá nem süllyedő minimumot hőhullámnak nevezték. A hőhullámban a nevében is benne van, hogy a melegnek a hőnek a hulláma. Ez a modelleken tökéletesen kirajzolódik izotermikusan. A kánikula 30 foktól számítottatik és beszélhetünk részleges, azaz ország egy bizonyos részét érintő és országos, azaz teljes lefedettségű kánikuláról.
Magyarországon a definíció a 2004-ben bevezetett hőségriasztás/hőségriadó kritériumainak megfelelően,  hőhullámról akkor beszélünk, ha legalább 3 egymást követő napon a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot az ország nagy részén. Ilyenkor már hőségriasztás kerül elrendelésre, nem hőségriadó, hiszen az a 27 fokot meghaladó napi közepet jelöli.

A "durva kánikula" az a forrósággal korrelál inkább, miszerint országosan 34-35 fok köré, vagy felé melegszik a levegő.

Tehát: nagy területet érintő forróság nem látszik, viszont részleges, sőt idővel akár országos kánikula igen. A kánikula nincs időhöz szabva, ha 30 fok felett van a hőmérséklet akkor nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy kánikula van. Az más, hogy hőségnapként könyveljük el, hiszen ez a hivatalos ha statisztikát készítünk. 

Tartós kánikula még egyértelműen szintén nem látszik, de kisebb megszakításoktól inkább a felé húz a dolog, mintsem a hűvös, csapadékos idő felé szerencsére.