Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Bocsánat, hogy így 3 nappal később válaszolok, de csak nemrég vettem észre a hozzászólásodat! 
Ezen most meglepődtem.
Tényleg azt hittem, hogy csak ironizáltál.
Ha viszont komolyan írtad, akkor nem feltétlen értek egyet a hozzászólásod egy kis részével.
Nagyobb részével azonban egyetértek. Én is hasonlóan gondolom.
Egyrészt az ipari forradalom előtti időkből nem sok információ van a világszerte jellemző meteorológiai történésektől, így sajnos jobbféle viszonyítási alap sincsen. Ahogy írtad is, a rendszeres mérések bőven az ipari forradalom után kezdődtek.
Nekem csak ez a kevesebb kondenzációs mag dolog sántít.
Valóban ekkora hatása lenne ennek a mindössze pár hónapnak!?
Hiszen Kína január elején még teljes fokon égett, aztán megállt pár hónapra az élet az országban, de március vége óta ismét fokozatosan feloldották a korlátozásokat, és mostanra már ismét a járvány előtti szinthez közeli a szennyezettség.
Világszinten pár hónapról van szó.
Szerintem ekkora idő még kismértékben is kevés ahhoz, hogy változást hozzon.
A nagy számok törvénye alapján azért nehéz kérdés, hogy az idei év szárazabb lehet.
Egyrészt 2015. átlagnál szárazabb, 2016. csapadékosabb volt, de 2017-2018-2019. teljesen átlagos csapadékú volt.
Szóval most legyen okos az ember.
Ezen most meglepődtem.
Tényleg azt hittem, hogy csak ironizáltál.
Ha viszont komolyan írtad, akkor nem feltétlen értek egyet a hozzászólásod egy kis részével.
Nagyobb részével azonban egyetértek. Én is hasonlóan gondolom.
Egyrészt az ipari forradalom előtti időkből nem sok információ van a világszerte jellemző meteorológiai történésektől, így sajnos jobbféle viszonyítási alap sincsen. Ahogy írtad is, a rendszeres mérések bőven az ipari forradalom után kezdődtek.
Nekem csak ez a kevesebb kondenzációs mag dolog sántít.
Valóban ekkora hatása lenne ennek a mindössze pár hónapnak!?
Hiszen Kína január elején még teljes fokon égett, aztán megállt pár hónapra az élet az országban, de március vége óta ismét fokozatosan feloldották a korlátozásokat, és mostanra már ismét a járvány előtti szinthez közeli a szennyezettség.
Világszinten pár hónapról van szó.
Szerintem ekkora idő még kismértékben is kevés ahhoz, hogy változást hozzon.
A nagy számok törvénye alapján azért nehéz kérdés, hogy az idei év szárazabb lehet.
Egyrészt 2015. átlagnál szárazabb, 2016. csapadékosabb volt, de 2017-2018-2019. teljesen átlagos csapadékú volt.
Szóval most legyen okos az ember.