Ha nem a saját szememmel látom, ha nem a saját fülemmel hallom, el sem hiszem. Reggeli villámcsapkodás, hangos égzengés - de úgy, hogy rezgett tőle az ablaküveg. Rövid ideig tartó, de erős zápor. Hamisítatlan nyári feeling....csak a fák és bokrok kopaszsága jelezte, milyen évszakot is írunk.

12 éve dokumentálom rendszeresen az időjárási jelenségeket, lejegyzek mindent, fényképezek és videózok, és - noha utána kellene néznem - biztosan előfordult már a közelmúltban is, hogy ilyenkor, februárban, akár annak első felében is megdörrent az ég, és ugyebár a záporos jellegű csapadék nem megy még ilyentájt sem annyira ritkaságszámba...de ilyenre, amire ma került sor, nem emlékszem. Mondhatnám, hogy az időjárás mindig tud újat, valami meghökkentőt mutatni, és lehetne csettinteni, hogy na ezt is megéltük: de ez valaminek a jele. A változó éghajlat bizonyítéka. Ami ma még ritkaságszámba megy, az a jövőben egyre inkább megszokott jelenség lesz.